Munkahelyi játék - teljesítményfokozó

Munkahelyi játék – teljesítményfokozó 2003. november 11. National Geographic Online A munkahelyen játszott egyszerű számítógépes játékok javíthatják a termelékenységet és a munkavállalók elégedettségét – állítják az utrechti egyetem kutatói. hirdetés Az utrechti egyetem tudósai egy holland biztosítótársaság 60 alkalmazottján vizsgálták a számítógépes játékok hatását. A kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a játék milyen változásokat idéz elő a munkavégzésben és az alkalmazott munkakedvében. Azt találták, hogy a számítógépes játékokat játszók jobban érezték magukat munkahelyükön, a munkához pozitívabban viszonyultak. Idősotthonban is bevált Goldstein professzornak nem ez az első számítógépes játékokkal végzett kísérlete. Korábban egy idősek otthonában készült kutatása során arra az eredményre jutott, hogy a számítógépes játékok bevezetése javított a lakók kognitív képességén és általános közérzetén. A kísérletről a digitális játékok kutatói szövetségének (Digital Games Research Association) első, Level Up névre hallgató konferenciáján, Hollandiában számolt be. Sok cégnél tilos A legtöbb nagyvállalat letiltja a játékokat, még azokat is, amelyek fenn vannak minden számítógépen (így a pasziánszt, az aknakeresőt vagy a freecellt). Ezt azzal indokolják, hogy a játék csak a munka rovására megy. A kutatócsoportnak sokáig tartott olyan céget találnia, amely hozzájárult a kísérlethez. A biztosítótársaság öt osztályának munkatársait véletlenszerűen két csoportba osztották. Az egyik csoportnak engedélyezték, hogy egyszerű Windows játékokat játsszanak munkaidőben, a másiknak megtiltották. „Azt mondtuk az első csoportnak, hogy egy hónapon keresztül munkaidejükből naponta egy órát játékkal tölthetnek, ennek pontos idejét ők választhatják meg" – magyarázta a kísérletet Jeffrey Goldstein kutatásvezető a BBC Online-nak. És nem káros az egészségre... „Egy pasziánsz olyan célt szolgálhat, mint egy szál cigaretta vagy egy kávé: megtöri a munka egyhangúságát, felfrissülést hoz a munkavállaló napjába, jó esetben hatékonyabban képes folytatni munkáját" – véli a kutatásvezető. Nem időpazarlás! A kutatócsoport egy hónap után felmérést készített mind a játszó, mind a nem játszó csoporton belül arról, hogyan éreznek a munkájukkal kapcsolatban, milyennek ítélik saját teljesítményüket. A játszó csoport mindkét területen pozitívabb válaszokat adott, mint a nem játszók. Vagyis a játék nem időpazarlás volt, hanem elősegítette a dolgozók hatékonyságnövekedését, sőt a munkával, munkahellyel kapcsolatban kellemesebb érzéseket is keltett a munkavállalóban.Goldstein professzor szerint a kutatás még kezdeti fázisban jár. Egyelőre nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy mi pontosan okozza a munkavállalóban a pozitív érzelmeket, a hatékonyság és a munkahelyi elégedettség növekedését, és mivel magyarázható a hiányzások visszaesése.A professzor szeretné pontosítani a kutatás eredményeit nagyobb mintán. Arra is kíváncsi, hogy a különböző játéktípusok (stratégiai vagy szerepjátékok) eltérően befolyásolják-e a munkavállaló munkájával kapcsolatos érzéseit.