Munkajogi problémák

Felmondhatunk-e táppénzen?

Egyéni vállalkozónál dolgozom 9. hónapja és pillanatnyilag táppénzen vagyok, de a táppénz lejárata után szeretnék felmondani. Július 27.-én jár le a táppénzem ,de már augusztus 1-jén munkába tudnék állni egy másik munkahelyen.

Mire kötelezhet a munkáltató? Van-e ebben az esetben felmondási idő és van akkor hogyan lehet elkerülni annak érdekében hogy a másik munkahelyen munkába tudjak állni minél előbb. Előre is köszönöm válaszadását.

Tisztelettel: egy fiatal dolgozó

Táppénz alatt fel lehet a munkavállalónak mondani, nincs munkavégzési kötelezettsége, mert keresőképtelen. A 30 nap felmondási időt le kell tölteni.

Jár-e rendes szabadság fizetés nélküli szabadság után?

Pedagógus vagyok, határozatlan idejű szerződéssel. Tavaly november óta fizetés nélküli szabadságra kényszerültem gyermekem gyakori megbetegedései miatt (tehát beteg gyermek ápolása címén kaptam a fizetés nélküli szabadságot, aki 6 éves). Most mennék vissza, tehát 1 évet sem vettem igénybe, de a munkáltatóm szerint erre az időre nekem nem jár a rendes szabadság. A kérdésem az lenne, hogy rám a Munka Törvénykönyve 130.paragrafusa (2/c) pontja nem vonatkozik?

Természetesen Önnek is jár, ha nem egy évig volt távol, akkor az időarányos számítás szerint is ki kell adnia a munkáltatónak. Ha vita van, kérje a Munkaügyi Bíróság irodájának segítségét.

Nehéz kilépni határozott idejű szerződésből

2005. június 27-e óta állok munkaviszonyban. Egy év határozott időre szól a szerződésem. A munkaszerződésemben 0 nap volt feltüntetve próbaidőnek. Nem vagyok megelégedve a munkakörömmel, és nem tudom, hogy meg tudok-e egyezni a vezetőséggel a felmondásommal kapcsolatban. Közben kaptam egy számomra sokkal kedvezőbb ajánlatot.

Az lenne a kérdésem, hogy van-e lehetőségem 30 napon belül úgy felmondanom, hogy ne kelljen felmondási időt letöltenem.

Határozott időtartamú szerződést nem lehet felmondani. Közös megegyezéssel vagy a másik fél súlyos "hibája" miatt rendkívüli felmondással lehet megszüntetni. Ha nincs próbaidő kikötve, nincs lehetőség próbaidő alatti megszüntetésre. (És ha nincs egyezség, akkor az egy évig kötve van.)

Kedvezőtlen átirányítás Gyes után

A feleségemnek március 27-én tellett le a GYES-e, utána a szabadságát töltötte. Április 4-én a következő Utasítást kapta a cégétől:

"Tárgy: utasítás átirányítás teljesítésére
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. /Mt/83/A § alapján utasítom, hogy 2005. Április 04. napjától kezdődően várhatóan 2005. május 20-ig saját munkaköre ellátása helyett, lássa el a Telefonos értékesítő munkatárs munkakörbe tartozó feladatokat.
Budapest,2005.április 04."

Az új munkakör sajnos nagyon kedvezőtlen munkarendű, hisz egyik héten délután 6-ig, a másikon este 8-ig kellene dolgozni. Öt gyermekünk van, ebből 3 állandóan, kettő az első házasságomból hétvégéken van velünk, így sajnos ezt munkabeosztást nem tudjuk elfogadni. Szóban próbáltunk egyeztetni a munkáltatóval, de ők azt mondták, hogy akkor mondjon fel. A szabadság letelte után a 3 éves gyermekünk mellé táppénzre került a feleségem, a mai napon is ott van.

Kérdéseim a következők:
Az utasításban leírt dátum után miért nem kapott munkaszerződés módosításos papírt?
A munkáltató tudta, amikor az utasítást írta, hogy szabadságon van. A szabadság nem munkaviszony?
16 éve dolgozik ezen a munkahelyen, nem hisszük, hogy a dolgozó részéről történő felmondás az egyetlen járható út.

A JOGSZABÁLY SZERINT vitatható a munkáltató intézkedése.
1. Mert a szabadság alatt a munkavállalónak nem kell munkát végezni.
2. Mert a gyermekek miatt rá aránytalan sérelemmel jár az átirányítás.
Kérjenek segítséget a Munkaügyi Ellenőrzéstől, az Esélyegyenlőségi Hivataltól és ne engedjenek!

Mt. 83/A. § (1) Nem minősül munkaszerződés-módosításnak, ha a munkavállaló - a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen - a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás).
(2) Az átirányítás a munkavállalóra nézve - különösen beosztására, képzettségére, korára, egészségi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem járhat.
(3) Az átirányítás várható időtartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. Az átirányítás alapján történő munkavégzés időtartama - kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában - nem haladhatja meg naptári évenként a negyvennégy munkanapot. Ha az átirányítás időtartama egy munkanapon belül a négy órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell számítani.

85/A. § (1) A munkáltató személyében bekövetkező jogutódlásnak (a továbbiakban: jogutódlás) minősül (3) A jogelőd munkáltató a jogutódlást megelőzően köteles tájékoztatni a jogutód munkáltatót a (2) bekezdésben meghatározott jogokról és kötelezettségekről. A tájékoztatás elmaradása a jogutódlásból eredő jogkövetkezmények alkalmazását és a munkavállaló igényérvényesítési jogát nem érinti.

Végkielégítés, nyugdíjfolyósítás

Megszűnik a munkaviszonyom a munkáltató rendes felmondásával. Végkielégítésben részesülök. A munkaviszony megszűnésének időpontja után előrehozott öregségi nyugdíjat fogok kérni. A munka törvénykönyv 87/A. paragrafusa (1) bekezdés értelmében akkor minősülök nyugdíjasnak -ami kizárja a végkielégítést, ha a munkaviszony megszűnése előtt annak minősülök-, tehát akkor minősülök nyugdíjasnak, amikor a nyugellátást a kérelmemre megállapították. Ez nyilvánvalóan a munkaviszony megszűnése után lesz.

Azt szeretném tudni, hogy a volt munkáltatóm visszaperelheti-e a végkielégítést, ha a nyugdíj folyósítását a nyugellátás megállapításának időpontjához képest-az ilyenkor szokásos módon-6 hónapra visszamenőleg teljesíti a nyugdíj folyósító intézet. Ilyenkor ugyanis a munkaviszony megszűnése után minősülök nyugdíjasnak, de a nyugdíj folyósítása visszanyúlik a munkaviszony időtartamába.

A végkielégítés akkor illeti meg, ha a jogviszony időtartama alatt nem minősül nyugdíjasnak, tehát nem folyósítják Önnek a nyugdíjat a munkaviszony időtartamára is. Azt javasolom, hogy olyan időpontban kérje a nyugdíj megállapítását, amikor biztosan nem lesz kettős ellátása.

Felmondási idő: más van az egyéni és a kollektív szerződésben

Munkaszerződésemben 3 hónapos felmondási idő van, míg a kollektív szerződésben ez 1 hónap. Le kell-e töltenem a 3 hónapos felmondási időmet, ha a cég szeretné.

Jogszabálytól eltérni akkor lehet, ha az a dolgozóra kedvezőbb. Kérem, nézze meg, mit rendelkezik a Kollektív Szerződés arra az esetre, ha a rendelkezései ellentétesek a munkaszerződéssel. Ha eltérhet a munkaszerződés, akkor nagy valószínűséggel a 3 hónap a jogos felmentési idő.

Nem kap közalkalmazotti státuszt

Munkáltatóm csak szerződéses munkaviszonyban volt hajlandó alkalmazni. Indoka, hogy a kinevezett (közalkalmazotti jogviszonyban) kolleganő Gyed-en van és egy munkakörre csak egy közalkalmazottnak kinevezett dolgozó lehet. Kényszerből vállaltam így a munkát, mert nem volt más lehetőségem a környéken. Azóta sem értem miért nem lehet kinevezni közalkalmazott helyettesként a kolleganő távolléti idejére. Nagyon sok hátránya van a megbízásos szerződésnek. Sok juttatástól esek el emiatt.

Kérdésem:
- jogszerűen járt el a munkáltatóm?
- lehet-e évekig ezt a munkakört ilyen munkaviszonnyal ellátni?

Nem tudom, milyen jogviszonyban áll. Ha határozott időre szóló kinevezése van, akkor az a jogszerű, mert a munkáltatónak fenntartó által engedélyezett létszámmal lehet működni, és egy helyen egy munkavállaló - távolléte esetén egy helyettesítő - dolgozhat. Mivel ez közpénz, a felhasználásának ellenőrzöttnek kell lennie. A megbízás akkor jogszerű, ha a közoktatási törvény szerinti óraadó tanári megbízásról van szó.

Előrehozott nyugdíj

1949-ben születtem. 41 év szolgálati időm van, mivel az ipari tanuló éveim is beszámítanak. Azt szeretném tudni, mikor mehetnék Előrehozott Öregségi Nyugdíjba. Tudomásom van róla, hogy 2009. jan. 1-től új törvény lép életbe. Jelenleg magánvállalkozó vagyok.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál beadott kérelemre a szolgálati idejét kiszámítják, a férfiak jelenleg 60., ill. 61. évtől előrehozott, a 62. életévtől öregségi nyugdíjban részesülnek.

Íme a jogszabály: Tny. 7. § (1) Öregségi teljes nyugdíjra az 1997. december 31-ét követő és 2009. január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. (5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben
a) 1938. január 1-je előtt született, a 60.,
b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév.