Munkaviszony, vállalkozás

Munkaviszony jellemzője (a Munka törvénykönyve szabályozza):

munkaszerződés írásbeli megkötése,

a felek alá-fölé rendeltségi viszonya,

a munkáltató széleskörű utasítási joga, a munkavégzés helyének kijelölése, kirendelésre lehetőség, rendkívüli munkavégzés elrendelésének joga,

a munkavállaló köteles a megjelölt időben a munkát személyesen elvégezni,

a munkavállalót szabadság illeti meg,

munkáltatót legalább a minimálbér fizetési kötelezettség terheli, bérfizetésre havi rendszerességgel kerül sor,

a kifizetett munkabér után munkaadói, munkavállalói járulékot kell fizetni,

sajátos kártérítési felelősségi szabályok érvényesülnek,

a felek közötti jogviták rendezése a munkaügyi bíróság hatáskörébe tartozik,

lehetőség kollektív szerződés szabályozására.


Megbízási szerződés alapján végzett munka:
[Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 1959. évi IV. tv. 474-487. §]

a megbízási szerződés a feleknek olyan megállapodása, amelyben a megbízott arra kötelezi magát, hogy ellátja az ügyet, amellyel a megbízó megbízta,

megbízási szerződés köthető szóban és írásban egyaránt,

általában a megbízott személyesen köteles eljárni, de a megbízó hozzájárulásával igénybe vehet más személyt is,

a megbízási díj mértékében a felek állapodnak meg,

az ügy ellátásával kapcsolatos költségek a megbízót terhelik,

a megbízási jogviszonyból eredő jogviták az általános hatáskörű (polgári) bíróság hatáskörébe tartoznak.


Vállalkozási szerződés alapján végzett munka:
(Ptk. 389-415. §)

A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozásra, a megrendelő a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles,

a vállalkozó tevékenységét önállóan, általában vállalkozói igazolvány birtokában végzi,

vállalkozási szerződés (szerződés fajtájától függően) általában írásban köthető,

a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult,

a vállalkozói díjban a felek állapodnak meg,

a vállalkozó a munkát saját költségén végzi el.

A vállalkozói jogviszonyból eredő jogviták az általános hatáskörű (polgári) bíróság hatáskörébe tartoznak.

A munkajogi szakértő kommentárja:

Munkaidő csak munkaviszonyban

- A munkaviszonyon belül a munkáltató a "legfőbb gazda", a felettes határozza meg a munkafeladatot, korlátozhatja a más cég javára történő munkavégzést, engedélyez (vagy nem engedélyez) szabadságot, ugyanakkor a munkaidő előírásokat a munkáltató köteles betartani;

- vállalkozási formában a vállalkozó "szabad ember", önmaga osztja be az idejét, valódi vállalkozás esetén nem is csak egy megrendelő irányában kötelezheti el magát, egyszerre több irányba is dolgozhat, ha napi idejébe, illetve energiáiba belefér. Alkalmazottat, kisegítőt igénybe vehet, hiszen alapvetően az eredmény létrehozására köteles, nem pedig munkaidő ledolgozására. Nincsen tehát más által meghatározott munkaidő, de nincsen szabadság és betegség esetén nincsen bevétel sem.

Kártérítési kötelezettség a vállalkozóknál

- a munkaviszonyos foglalkoztatás kötött jellegéből fakad, hogy csak bizonyos játékszabályok betartásával lehet korrekt módon otthagyni a munkahelyet, illetve rúghatják ki az embert a munkahelyről. A rossz, esetleg kárt okozó munkavégzés miatt is legfeljebb elküldik az embert és csak nagyon korlátozott anyagi felelősségre vonási lehetősége van a munkáltatónak a munkavállalóval szemben. Pl. elmaradt üzleti haszon soha nem kérhető számon a munkavállalón, hiszen a munka megszervezése és ellenőrzése a munkáltató feladata.

- vállalkozási formában való alkalmazás esetén a vállalkozó is, a megrendelő is szabadabban kilép a szerződéses kapcsolatból. A másiknak bizonyítottan kárt okozó magatartás teljeskörű kártérítési kötelezettséget von maga után, amibe még az elmaradt haszon is "bevarrható".