Mutatjuk, miért nem kell félni attól, hogy a humanoid robotok átveszik a fizikai munkát

Megnyugtató számok: az 1 százalékot sem éri el a robotizáció

Az amerikai gazdaságban jelenleg mintegy 160 millióan dolgoznak. Az AI-kutatásokkal foglalkozó Anthropic legfrissebb tanulmánya szerint a robotok mindössze nagyjából 300 000 munkahelyet lennének képesek kiváltani az amerikai gazdaságban. Ez a teljes munkaerőpiac alig 0,2 százaléka.

Még a legagresszívabb technológiai előrejelzések mellett is évtizedekig tart majd a fizikai munka érdemi automatizálása. A korábbi technológiai költségcsökkenési trendeket alapul véve a számítások azt mutatják, hogy

még a munkahelyek alig 10 százalékánál is 40 évbe telne, mire a robotizáció költsége egyáltalán eléri a fizikai munkaerő bérszintjét.

Miért buknak el a humanoid robotok a mindennapi munkában?

Gondoljunk egy villanyszerelőre, aki kábeleket fűz át egy kész gipszkarton falon, vagy egy ápolóra, aki egy idős, törékeny beteget emel át az ágyból. Kívülről ezek egyszerű, rutinjellegű feladatoknak tűnhetnek, a gyakorlatban viszont szinte lehetetlen őket algoritmusokká alakítani. Olyan finommotorikát, térbeli alkalmazkodást és helyzetfelismerést igényelnek, amit a mai robotok szinte egyáltalán nem tudnak leutánozni.

Ahogy Torsten Slok, az Apollo vezető közgazdásza elemzésében rámutat: a következő években érkező automatizáció nagy része ráadásul nem is a legújabb nyelvi modelleknek köszönhető. Az automata autómosók, a raktári szortírozósorok vagy az önvezető járművek mind olyan érzékelési és vezérlési technológiákra épülnek, amelyek fejlesztése már jóval a mai AI-forradalom előtt elkezdődött, és a generatív AI nélkül is megtörtént volna.

A feladatok összetettsége a legjobb védelem az automatizáció ellen

A legtöbb fizikai munkakör nem egyetlen, monoton módon ismétlődő feladatból áll, hanem egyszerű és rendkívül összetett teendők kiszámíthatatlan keverékéből.

Egy robot képes lehet elvégezni az egyszerűbb részfolyamatokat – például dobozokat emel fel a futószalagról –, de a teljes munkakört képtelen átvenni. Ahogy az Apollo elemzése kiemeli:

a legtöbb dolgozó számára a munkakörök kaotikus összetettsége jelenti a védőbástyát

(az eredeti megfogalmazás szerint: the mess is the moat). Mivel szinte egyetlen munkakör sem szűkíthető le egyetlen automatizálható lépésre, a gépek nem tudják leváltani az embert.

A fizikai robotizáció 4 legfőbb gátja

A cégek és a befektetők számára az elemzések négy fő tényezőt emelnek ki, amelyek lassítják a gépek terjedését:

1. Magas bevezetési költségek: A robotok fejlesztése, megvásárlása és karbantartása továbbra is jóval drágább, mint az emberi bér.

2. A finommotorika hiánya: Az emberi kéz koordinációját és finom mozdulatait elképesztően nehéz modellezni.

3. Jogi és szabályozási akadályok: Különösen az egészségügyben és a gondoskodó szektorban szigorú előírások védik az emberi jelenlétet.

4. Emberi ragaszkodás: Az ügyfelek és a betegek jelentős része egyszerűen ragaszkodik az emberi érintéshez és empátiához.

Pozitív a foglalkoztatási mérleg: új cégek, új munkahelyek

A dolgozók kiváltása ráadásul csak az egyik oldala a mérlegnek. Az Egyesült Államokban a vállalkozásalapítások száma az ország történetének legmagasabb szintjén áll. Márpedig az új cégek azok, ahonnan az új munkahelyek származnak, így a foglalkoztatásra gyakorolt nettó hatás a robotizáció ellenére is határozottan pozitív marad.

Kép forrása: magnific