Nagy segítség a mentori rendszer a munkahelyi beillesztésben
A személyzetfejlesztés egyik módja a mentorálás, amelynek célja a beilleszkedési folyamat és a fejlődés segítése a szervezeti szükségletek, célok és az egyéni célok, fejlődési potenciálok összehangolásával, valamint a felhalmozott tapasztalati tudás átadása a következő nemzedék számára, a tudatos utánpótlás-nevelés.
A mentorálás tudatosan létrehozott kapcsolat két ember között, amely mindkét ember fejlődését célozza. Olyan folyamat, amelyben a szereplők új készségeket sajátítanak el és a meglévőket továbbfejlesztik, annak érdekében, hogy jobban alkalmazkodjanak a környezeti, a szervezeti és az egyéni elvárásokhoz.
A multinacionális vállalatok a menedzserek vagy a magasan képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása érdekében tudatosan kialakított mentori rendszert működtetnek, ez náluk már a belső karrier-rendszer szerves részét képezi.
Kiből legyen mentor?
Mentornak azt a tapasztalt vezetőt vagy szakembert nevezzük, aki iránymutatást és támogatást nyújt egy új alkalmazott, vagy szakember, vagy ifjú menedzser számára, és a szakmain túl személyes fejlődését is segíti. A mentor a szervezet kultúrájának jó ismerője és őrzője: közvetíti az értékeket, elmeséli a kulcsfontosságú történeteket, beavat a szokásokba, megmutatja a munkatársak szerepeit. Így hozzájárul egy erős szervezeti kultúra kialakításához és fenntartásához. Ezáltal javulhat a kommunikáció, a generációk közötti kulturális különbségek könnyebben találkozhatnak és feloldódhatnak a gyakori érintkezés és a megértés által.
Mentornak olyan személyt érdemes választani, aki képes tudásának átadására, rendelkezik empátiás készséggel, társas ügyessége átlagon felüli és még nem felejtette el, milyen érzés pályakezdőnek lenni. Vigyáznunk kell arra, hogy a mentor személye ne essen egybe a közvetlen vezető személyével, mert a feladatkiosztó és számon kérő szerep gátolhatja a nyílt kommunikációt a két ember között.
A mentorálás sokat segíthet a szervezeti szocializációban a következő célcsoportok számára:
-új belépők
-fiatal pályakezdők
-fiatal menedzserjelöltek, akiktől sokat várnak
-női vezetők
- a kisebbséghez tartozó munkatársak
Miért jó a mentorálás?
A tapasztalatok szerint a mentorált munkatársak közül kevesebben lépnek ki a cégtől, nagyobb az elkötelezettségük, ami a toborzásra és a kiválasztásra fordított költségeket csökkentheti. Emellett a mentoráltak szakmai és problémamegoldó készségei fejlődnek, ezért jobban teljesítenek, így a szervezet teljesítőképessége is fokozódik. Ráadásul egyes kimutatások szerint sokkal nagyobb esélyük van a karrierfejlődésre a mentoráltaknak, mint az e nélkül küzdőknek és a fizetésüket is gyakrabban emelik. A mentori program viszont csak akkor lehet sikeres, ha a mentorált motivált és aktívan vesz részt a folyamatban.
A mentori munka a meglévő, saját munkaterület mellett igen nagy terhet jelent. Erős szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező idősebb munkatársat viszonylag könnyű találni a cégnél, de a tudásmegosztás és a tanácsadói-pedagógiai tevékenység már különös kihívást jelenthet. Ezért gondos kiválasztással és képzéssel, valamint rendszeres háttér konzultációval érdemes gondoskodni a magas színvonalú mentori rendszer működtetéséről. Figyelni kell a mentorok gondolkodásának megújítására is.
Forrás: Karoliny Mártonné-Farkas Ferenc-Poór József-László Gyula: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv
A multinacionális vállalatok a menedzserek vagy a magasan képzett szakemberek utánpótlásának biztosítása érdekében tudatosan kialakított mentori rendszert működtetnek, ez náluk már a belső karrier-rendszer szerves részét képezi.
Kiből legyen mentor?
Mentornak azt a tapasztalt vezetőt vagy szakembert nevezzük, aki iránymutatást és támogatást nyújt egy új alkalmazott, vagy szakember, vagy ifjú menedzser számára, és a szakmain túl személyes fejlődését is segíti. A mentor a szervezet kultúrájának jó ismerője és őrzője: közvetíti az értékeket, elmeséli a kulcsfontosságú történeteket, beavat a szokásokba, megmutatja a munkatársak szerepeit. Így hozzájárul egy erős szervezeti kultúra kialakításához és fenntartásához. Ezáltal javulhat a kommunikáció, a generációk közötti kulturális különbségek könnyebben találkozhatnak és feloldódhatnak a gyakori érintkezés és a megértés által.
Mentornak olyan személyt érdemes választani, aki képes tudásának átadására, rendelkezik empátiás készséggel, társas ügyessége átlagon felüli és még nem felejtette el, milyen érzés pályakezdőnek lenni. Vigyáznunk kell arra, hogy a mentor személye ne essen egybe a közvetlen vezető személyével, mert a feladatkiosztó és számon kérő szerep gátolhatja a nyílt kommunikációt a két ember között.
A mentorálás sokat segíthet a szervezeti szocializációban a következő célcsoportok számára:
-új belépők
-fiatal pályakezdők
-fiatal menedzserjelöltek, akiktől sokat várnak
-női vezetők
- a kisebbséghez tartozó munkatársak
Miért jó a mentorálás?
A tapasztalatok szerint a mentorált munkatársak közül kevesebben lépnek ki a cégtől, nagyobb az elkötelezettségük, ami a toborzásra és a kiválasztásra fordított költségeket csökkentheti. Emellett a mentoráltak szakmai és problémamegoldó készségei fejlődnek, ezért jobban teljesítenek, így a szervezet teljesítőképessége is fokozódik. Ráadásul egyes kimutatások szerint sokkal nagyobb esélyük van a karrierfejlődésre a mentoráltaknak, mint az e nélkül küzdőknek és a fizetésüket is gyakrabban emelik. A mentori program viszont csak akkor lehet sikeres, ha a mentorált motivált és aktívan vesz részt a folyamatban.
A mentori munka a meglévő, saját munkaterület mellett igen nagy terhet jelent. Erős szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező idősebb munkatársat viszonylag könnyű találni a cégnél, de a tudásmegosztás és a tanácsadói-pedagógiai tevékenység már különös kihívást jelenthet. Ezért gondos kiválasztással és képzéssel, valamint rendszeres háttér konzultációval érdemes gondoskodni a magas színvonalú mentori rendszer működtetéséről. Figyelni kell a mentorok gondolkodásának megújítására is.
Forrás: Karoliny Mártonné-Farkas Ferenc-Poór József-László Gyula: Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?