Nagyobb hangsúlyt kap a munkahelyi egészségvédelem

A "hagyományos" veszélyeztető tényezők - mint a levegő tisztasága, a zaj- és fényviszonyok, a sugárzás vagy a veszélyes kémiai anyagokkal való találkozás esélye - helyét egyre inkább átveszik olyan, korábban alig-alig számításba vett tényezők, mint például a stressz, a munka monotonsága, vagy az, hogy a munkavállaló mennyire tudja befolyásolni a munkafolyamatot. Ahogy a munka fizikai feltételei egyre biztonságosabbá válnak, úgy tesznek szert egyre nagyobb szerepre ezek a "puha" tényezők, amelyek azonban kimutatható összefüggésben állnak a munkavállalók egészségi állapotával illetve a munkájuk termelékenységével - fogalmaz közleményében a a Tegyünk Együtt Egészségünk Színvonaláért (TESZ) Alapítvány.

A közelmúltban öt évre szóló munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiát fogadott el az Európai Bizottság, és ennek keretében negyedével kívánja csökkenteni a foglalkozási megbetegedések és üzemi balesetek számát. Az üzemi baleseteket illetően Magyarország is részletes és rendszeresen, szigorúan ellenőrzött szabályozással rendelkezik. Örvendetes tény, hogy a rendszerváltás óta eltelt években majd negyedére (89 ezerről 24 ezerre) csökkent a munkahelyi balesetek száma évenként - olvasható a közleményben.

A foglalkozási megbetegedések ügye már jóval bonyolultabb, hiszen ezeknél eleve sokkal nehezebb eldönteni, valóban egy adott munkahelyen töltött időhöz köthetők-e: az azonnal észlelhető balesetekkel ellentétben ugyanis rendszerint csak hosszú idő elteltével jelentkező betegségekről van szó, melyek hátterében rendkívül összetett okok állhatnak. Amikor foglalkozási betegségekről van szó, sokan a fizikai tényezők (például a por, vegyi anyagok, sugárzás) által előidézett elváltozásokra gondolnak, pedig a munkabiztonság fejlődésével ezek a faktorok egyre inkább háttérbe szorulnak, viszont a helyüket átveszik olyan tényezők, mint például a munkahely ergonómiai felépítése vagy épp a munkahelyi stressz.

Magyarországon ma még nem túl népes azon munkaadóknak a köre, akik hajlandóak tudomásul venni, hogy munkavállalóik egészségi állapota - ami természetesen nagyban befolyásolja az adott vállalat termelékenységét, teljesítményét is - szorosan összefügg azok, akár egészen tágan értelmezett, munkahelyi körülményeivel.

"Igaz, állami ösztönzést sem nagyon kapnak erre - hiába mutatott jó irányt például a 2003-ban elfogadott Népegészségügyi Programnak az Egészséges Munkahelyekért elnevezésű részprogramja, amely egy civil mozgalomra alapozott. Mára ez az állami lendület gyakorlatilag elsorvadt, a szóvirágokon kívül nem sok maradt belőle - holott éppen a munkahelyeken keresztül lehetne a leghatékonyabban eljuttatni az emberekhez az egészségesebb élet ideáját, egyúttal lehetőséget is biztosítva arra" - hangoztatja a TESZ Alapítvány.