Nagyobb megbecsülést a magyar munkavállalóknak!

Nem kétséges ugyanis, hogy ez csak akkor valósítható meg, ha az eddigieknél jóval nagyobb megbecsültséget kapnak a magyar munkavállalók, akik a vállukon hordozták a válság terheit.

A LIGA Szakszervezetek Varga Mihálynak írott levelében úgy fogalmaz, hogy a gazdasági fejlődés nem lehet öncél, hanem csak a társadalom jólétét elősegítő eszköz, és a Kormány munkavállalók iránti elkötelezettségét jelezné, ha érzékelhető lépéseket tenne az érintettek jövedelmi és foglalkoztatási helyzetének javítása érdekében.

A LIGA Szakszervezetek ezért megküldte Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszternek javaslatait azokról a témákról, amelyekről még az idén szeretné megkezdeni a tárgyalásokat.

A javaslatok érintik a nemzeti együttműködés rendszerén belül a társadalmi párbeszéd továbbfejlesztését, a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve a Sztrájktörvény és a Munka Törvénykönyve módosítását, a korhatár előtti ellátások új rendszerét, és végül, de nem utolsósorban a 2015. évi bérek kérdéskörét.

A bérek kapcsán a LIGA Szakszervezetek – ahogyan azt már korábban is jelezte – elengedhetetlenül szükségesnek tartja a minimálbér nettó összegének felzárkóztatását a mindenkori létminimum összegéhez, a lehető leghamarabb, de legkésőbb – többlépcsős rendszerben – a jelenlegi kormányzati ciklus végéig.

A korhatár előtti ellátások rendszerét – különös tekintettel az idén decemberben „lejáró” korkedvezményes nyugdíjra tekintettel – újra kell gondolni, amelyre a LIGA Szakszervezetek komplex javaslatot készített elő, és juttatott el a miniszterhez.

A LIGA Szakszervezetek azt az álláspontot képviseli, hogy bizonyos korhatár előtti ellátások fenntartása társadalompolitikailag indokolt. Egyrészt biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy a munkáltató előzetes, egyösszegű járulékfizetése fejében azon munkavállalók, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül felmondással szűnik meg, korábbi időpontban mehessenek nyugdíjba. Ezek a munkavállalók korukra tekintettel feltehetően kiszorulnának a munkaerőpiacról és egyéb állami ellátásra szorulnának. A foglalkoztatáspolitikai ellátás (FE) végkielégítésen vagy megállapodáson alapulhatna, melynek keretében a munkáltató előre fizeti meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig fizetendő nyugdíjjárulékot.

Az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző legfeljebb 5 évvel azonban további munkavállalói csoportok számára is szükséges az előrehozott nyugdíjba vonulás lehetőségét biztosítani. Ebbe a csoportba tartoznak azon munkavállalók, akik fokozottan megterhelő körülmények között dolgoznak, akik egészségvédelmi korhatár előtti ellátásra lennének jogosultak (EKE). Szintén ide tartoznak azok is, akiknek az idegrendszere, testi-szellemi állapota idővel elhasználódott, ám az előbbi feltétel hiányában teljes összegű öregségi nyugdíjra nem lennének jogosultak. Ők csökkentett összegű egészségvédelmi korhatár előtti ellátásra jogosultak (CSEKE). Az előbbi kategória (EKE) vonatkozásában a tervezet lényegesen kedvezőbb szabályokat tartalmaz. Ezen munkavállalói csoportok helyzetére ad tehát választ a Foglalkoztatáspolitikai Ellátás (FE), valamint a csökkentett összegű- (CSEKE) és az egészségvédelmi korhatár előtti ellátás (EKE) úgy, hogy a központi költségvetés helyzetét egyidejűleg nem terheli meg.

A fegyveres és rendvédelmi dolgozók speciális körülmények között, jelentős fizikai és pszichikai megterhelés mellett, szoros függelmi viszonyban, állampolgári jogaikban is korlátozva végzik munkájukat. Ez egy idő után már nem teszi lehetővé az eredeti munkakörben a hatékony munkavégzést. Ezt a helyzetet az életpálya-modellek kialakítása során kell kezelni, másrészt ki kell alakítani a nyugdíjkorhatár előtt igénybe vehető szolgálati ellátások új formáit.

A Munka törvénykönyve hatásvizsgálata egy Európai Uniós projekt keretében, két nagy munkáltatói szövetséggel közösen, ugyan még folyamatban van, de a 2012-ben bevezetett új szabályozás hatásai már érezhetőek. „A munkáért!” projekt előrehaladását bemutató – a héten megtartott – rendezvényen a „Munka törvénykönyve hatásvizsgálata” pillér vezetője ismertette a több ezer munkavállalót és munkaadót érintő kutatás első – egyelőre nyers – adatait, amelyek igazolni látszanak azt a – szakszervezeti oldalról – régóta hangoztatott véleményt, hogy szükséges a Munka törvénykönyve egyes rendelkezésinek újragondolása.

A LIGA Szakszervezetek a Varga Mihálynak küldött levélben olyan pontokban javasolja az Mt. módosítását, melyeket kulcsfontosságúaknak tart az egyéni, illetve a kollektív jogok szempontjából. A törvény felsorolt rendelkezései súlyosan sértik a munkavállalók jogait, sok esetben jelentős keresetcsökkenéssel járnak, valamint ellehetetlenítik a szakszervezetek érdemi tevékenységét, működését. Az összefoglaló az aggályos rendelkezések közül csupán azokra koncentrál, amelyek a LIGA álláspontja szerint a legsúlyosabbak, ez azonban nem jelenti azt, hogy a többi változtatást (összesen 266-ot) a LIGA nem tartja szükségesnek.

A sztrájk új szabályozásának tapasztalatai alapján a LIGA Szakszervezetek szerint megállapítható, hogy a közszolgáltatást végző munkavállalók gyakorlatilag nem tudják jogszerűen gyakorolni ezt az alapvető jogukat. Tekintetbe véve, hogy a sztrájkjog a demokratikus jogállamiság egyik lényegi eleme, ezért szükséges a probléma áttekintése és a vonatkozó törvények módosítása. Ennek során különös figyelmet kell fordítani az elégséges szolgáltatás és az együttműködési kötelezettség egyértelmű, és a sztrájkjogot nem korlátozó újraszabályozására.

A társadalmi párbeszéd új rendszerének működési tapasztalatai azt mutatják, hogy a jelenleg működő szektoriális érdekegyeztető fórumok (VKF, OKÉT) nem fedik le teljes mértékben a munka világát, ezért célszerű lenne létrehozni egy a közszolgáltató szektor speciális problémáival foglalkozó új fórumot is. Erre a Stratosszal egyeztetve, a LIGA Szakszervezetek kidolgozott egy javaslatot, amelyet szintén megküldött a miniszternek.

Az elmúlt időszak tapasztalatai azonban arra is rávilágítottak a LIGA Szakszervezetek szerint, hogy a szektoriális egyeztető fórumok mellett szükség lenne egy olyan átfogó, a munka világának teljességét felölelő fórum létrehozására is, ahol a munka világának szereplői érdemi konzultációt tudnának folytatni a Kormánnyal az őket érintő kérdésekről. A fórum célja az oldalak (kormány, munkaadók, munkavállalók) véleményének, törekvéseinek megismerése, álláspontjaik közelítése, a jogszabályok színvonalának emelése, a munkaügyi konfliktusok megelőzése és rendezése. Ennek során országos szinten gyakorolná a munkaügyi kapcsolatokat, véleményt nyilvánítana, konzultálna, illetve megállapodásokat kötne a munka világát érintő kérdésekben.