Nem lehet a jelentkező Facebook-profilját ellenőrizni

A hazai munkáltatók többsége nem tudja, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve az ilyen jellegű tesztek készíttetését és a közösségi profiloldalak (iwiw, Facebook) tartalmának elemzését is - mutat rá az adatvédelmi ügyekre specializálódott iroda.

Az ilyen tevékenységért kiszabható adatvédelmi bírság összege 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet. Személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghatározott, jogszerű célra lehet, ez pedig eleve kizárja a jelentkezők személyiségének vizsgálatára irányuló felvételi tesztek és módszerek használatát. Ezt az Alkotmánybíróság (Ab) - jelenleg is hatályos - 15/1991-es határozata is kimondja: a személyes adatok tetszőleges jövőbeni felhasználásra való gyűjtése és feldolgozása alkotmányellenes.

Az Ab szerint egyébként a "személyiségprofil" kialakítása különösen sérti a személyiségi jogokat, mivel kiragadott adatok alapján alakít ki egy lehetséges profilt a jelentkező tulajdonságairól.

Ugyanakkor - az Európai Parlament és Tanács 95/46 EK irányelvével összhangban - az új munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy a munkaviszony létesítéséhez kapcsolódó személyes információkat már a kiválasztás során összegyűjtsék és kezeljék a munkáltatók. Ennek értelmében a munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a kiválasztás, valamint a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

"Tehát ebben az esetben is érvényesülnie kell a célszerűségi elvnek, azaz egy modellügynökség rákérdezhet a természetes hajszínre, vagy egyes speciális egyházi funkciókban a felekezeti hovatartozás is megtudakolható, de egy személyi asszisztens felvétele során már egyiket sem szabad" - magyarázta Holló Dóra, az iroda helyettes vezetője.

A pályázókat az adatkezelést megelőzően tájékoztatni kell az adatkezelés elkezdésének tényéről. Ugyancsak fontos, hogy a hozzájárulás nem lehet általános, mindenre kiterjedő, hanem nevesíteni kell a konkrét körülményeket, így a célt, a terjedelmet, az időtartamot, a kezelés módját és címzettjét. A hozzájárulás formája az általános személyes adatok esetén akár ráutaló magatartás is lehet, de a különleges - szenzitív - adatok esetében kötelező az írásbeliség.

Talán sokakat foglalkoztat, hogy egy sikertelen jelentkezés után mi történik az adott cégnél a személyes adatainkkal? Erre vonatkozóan nincs szabály: az adatvédelmi törvény nem határozza meg pontosan, hogy a fel nem vett pályázók adatait legfeljebb mennyi idő elteltével kell a munkáltató vagy a kiválasztással megbízott cég adatbázisából törölni. Azonban bírói gyakorlat van rá: a többi jelölt adatainak tárolására általában a felvett dolgozó próbaidejének hosszát, de maximum 30 napot fogadnak el jogszerűnek a bíróságok. Ennek az az oka, hogy a próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnhet, és ilyenkor gyorsan kell a munkatárs utánpótlásáról gondoskodni.