Nem magyar probléma a munkanélküliség

A gazdasági növekedési célok elérésében jelentős szerepe lenne a foglalkoztatás növelésének, ezért az unió 2020-ra 75 százalékra emelné a foglalkoztatottsági rátát, és 40 százalékosra a felsőfokú végzettségűek számát. Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos úgy véli, ez a válság előtt reális cél volt, de ma inkább csak törekvés. A biztos szerint - aki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) rendezvényén beszélt erről - a hosszú távú munkanélküliség emelkedése is olyan jelenség, amely rávilágít arra: nehezen küzdenek meg a tartós válsággal az unió számos országában.

Polarizált unió

Az Európai Unióban csaknem két éve 10 százalék körüli az átlagos munkanélküliségi ráta, ami önmagában a gazdaság elégtelen működésének a kifejeződése. Azok az országok pedig, amelyek évek óta ilyen mértékű vagy ennél nagyobb munkanélküliséggel élnek együtt, gazdaságilag is veszteséget szenvednek el. A tartósan magas munkanélküliség több helyen a szociális problémák kiéleződéséhez, politikai instabilitáshoz vezet.

- Miközben a munkanélküliség átlagos szintje nagyon magas, a válság hatására kialakult egyre élesebb polarizációt sem szabad figyelmen kívül hagyni. Ausztriában, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban jól kezelték a válság kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásait, a munkanélküliségi ráta ma is öt százalék alatt van. A másik oldal viszont tragikus: több országban 15 százalék körül alakul a tartós munkanélküliség. Spanyolországban a ráta 20 százalék fölött van, ráadásul, nagy országról lévén szó, ez nagyon nagy létszámot is jelent - mutatott rá a biztos, aki azt is hozzátette: vannak országok, ahol a válság éveiben állástalanná váltak a mai napig nem tudnak elhelyezkedni.

Ezekben az államokban az eszközrendszer, az intézményi lehetőségek vagy a politikai szándék hiányzik az elhelyezkedés megsegítésére, míg máshol - például Németországban - komoly eszközöket, jelentős támogatásokat vezettek be, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a munkanélküliség emelkedését sikeresen kiküszöböljék.

A legszembetűnőbb mértékben a fiatalok körében emelkedett a munkanélküliség 2008 és 2010 között. A legfrissebb adatok szerint a helyzet drámai például Spanyolországban, ahol a 25 év alattiak 46 százaléka hiába keres, régóta nem talál munkát. (Itthon a nők foglalkoztatását segítené Matolcsy György egy frissen kinevezett mini szteri biztossal.)

Foglalkoztatási csomag tavaszra

Bár a foglalkoztatási helyzet javítására számos program van napirenden az unióban, ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés - azaz a válság megoldása nem halad kellő ütemben -, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek.

- Ennek ellenére azt gondolom, hogy fontos a foglalkoztatási szempontokat napirenden tartani és erősíteni, uniós és tagállami szinten egyaránt. A fiatalok munkához jutásának segítése elsődlegesen fontos feladat. Decemberben a bizottság elé terjesztettünk egy programot, ami több mindenre rámutat. Az egyik fontos pontja, hogy a mobilitást fokozni kell, valamint az, hogy az Európai Szociális Alap - ESZA - még le nem kötött forrásaiból hogyan és milyen mértékben lehet a fiatalok helyzetét javítani a következő időszakban - mutatott rá Andor.

A tartósan magas munkanélküliségi ráta viszont annak is a bizonyítéka, hogy a létező eszközrendszer nem kezeli gyorsan a mostani problémákat. Ezért az új program kapcsán megnyíló támogatások kiosztási struktúrája változik: a projektek kidolgozását az unió nem bízza a tagállamokra. Az EU szakértői proaktív módon keresik fel az érintett országokat, és - a helyi körülményeket mérlegelve - javaslatokat tesznek arra, hogy a rendelkezésre álló ESZA-forrásokból milyen programok támogatása lehet hatékony az adott tagállamban.

- Azokra a területekre koncentrálunk elsősorban, ahol viszonylag gyorsan lehet beavatkozni, és az uniónak vannak eszközei. Tavasszal készül el az új foglalkoztatási csomag, amely tartalmazza a bizottság álláspontját és a tagországok lehetőségeit azokon a területeken, amelyek fontosak lehetnek az európai munkaerőpiac működésének megjavításában. Több konkrét munkahely-teremtési stratégia is szerepel majd a dokumentumban - emelte ki a biztos.

A tervek szerint ebben kiemelten jelennek majd meg azok a területek, ahol az előrejelzések szerint munkahelyteremtés várható. Ilyen például az infokommunikációs szektor, tágan értelmezve a zöld munkahelyek - környezetvédelem, mezőgazdaság és minden olyan szakma, ahol az ökoszempontokat érvényesíteni kell -, valamint a "fehérköpenyes" munkahelyek, mint az egészségügyi, a szociális és idősgondozással kapcsolatos ágazatcsoportok. Ez utóbbi szektor a demográfiai okoknál fogva elkerülhetetlenül több dolgozót fog igényelni az elkövetkező időszakban. (Az energiahatékonyság is százezer munkhelyet eredményezhetne itthon.)

Aktív kkv-k

A mobilitás elősegítése továbbra is fontos célkitűzés az unióban, hiszen az említett aszimmetriák miatt a munkaerő ki- és bevándorlásának a jövőben is lesz szerepe. A jogszabályi kérdések mellett a program a lehetséges pénzügyi eszközöket is sorra veszi.

- Fontos, hogy a következő hosszú távú pénzügyi keretterv irányszámai ne változzanak - mondta el Andor László. - Erős európai költségvetés nélkül ugyanis az unió hitelességi problémával fog küzdeni. A szigorú költségvetés elengedhetetlen, máskülönben az unió politikáinak nem lesz gyakorlati esélyük a megvalósításra.

A borús kép ellenére a 2002 és 2010 közötti időszakban évente átlagosan 1,1 millióval bővült az álláshelyek száma az unió országaiban, derül ki az Európai Bizottság január közepén bemutatott jelentéséből. Az új álláshelyek 85 százalékát a kis- és középvállalkozások teremtették: ebben a kategóriában évente átlagosan 1 százalékkal nőtt a foglalkoztatás, ami fél százalékponttal magasabb növekedést jelent, mint a nagyvállalatok mutatója. Az összképnek csak a kereskedelmi szektor mond ellent, ahol a kis- és középvállalkozások mindössze 0,7 százalékkal, a nagyvállalkozások viszont 2,2 százalékkal bővítették évente az álláshelyek számát. A kereskedelmi nagyvállalatok leginkább a gépjármű-kereskedelem területén erősödtek látványosan.

Aggályos folyamatok

Több hozzászóló is aggályosnak találta az MGYOSZ rendezvényén a hazai munkaerő-piaci folyamatokat, utalva a minimálbér emelésére és a nettó bércsökkentés kompenzálására, amely sok kkv számára kigazdálkodhatatlan. Mindez visszahat a foglalkoztatásra: a nyolcórásból négyórás munkavállaló lesz, és nőhet a szürke- és feketegazdaság amúgy is magas részesedése. Az intézkedések egészen bizonyosan nem az új munkaerő-felvétel irányába hatnak, szögezték le többen is a vállalati szektor képviselői közül. A foglalkoztatás és bérpolitika azonban egyértelműen tagállami hatáskörbe tartozik, így ezen a téren legfeljebb "érdeklődhet" a bizottság, a beavatkozásra korlátosak a lehetőségei, válaszolta a felvetésre Andor László, és hozzátette: az új munka törvénykönyvének fordítása folyamatban van, a törvényt a bizottság várhatóan véleményezni fogja.