Nem változik egyelőre a Munka törvénykönyve

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében azonban a szociális partnerek végül a változtatás szükségessége mellett törtek lándzsát, igaz csupán néhány területen született konszenzus (köztulajdonban álló munkáltató, elektronikus aláírás, várandós nő munkajogi védelme). A néhány hete az NGM weboldalán közzétett jogszabály módosítási tervezet ehhez képest szélesebb körbe érintette volna a törvényt. Hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetésének a szabályaihoz, a munka- és pihenőidő szabályaihoz, a kártérítési részhez, valamint néhány ponton az un. kollektív (szakszervezeti) jogokhoz is. A kormányzat arra is ígéretet tett, hogy meg fogja vizsgálni, hogy a köztulajdonban álló munkáltató (pl: MÁV) vonatkozásában indokolt-e az eltérő, sokkal szigorúbb szabályozás.

Lekerült a módosítás a napirendről

Hiába várakoztak azonban a szociális partnerek, a módosító javaslat nem jelent meg az Országgyűlés weboldalán, mint benyújtott törvény törvényjavaslat. A váratlan voltát mi sem bizonyítja jobban, minthogy november elejére már szakmai képzések is meghirdetve lettek az érintett területen dolgozó szakemberek számára azzal, hogy a módosult jogszabályi rendelkezések 2016. január 1. napjával már alkalmazandóak. Ehelyett azonban be kell érnünk annyival, hogy a kormányzat – indoklás nélkül – a törvénymódosítást levette a napirendről.

Előbb utóbb szükséges lesz a törvényt módosítani

Nem tudhatjuk, hogy a kormányzat (tárca) miért döntött amellett, hogy nem nyúl a jogszabály módosításához. Elképzelhető az is, hogy nem kívánt a munkáltatói oldallal konfrontálódni, bár a változások csupán minimális mértékben javítanák a munkavállalók helyzetét. Nem érdemes azonban lebecsülni az esetleges változások horderejét, azok mindenképpen szilárdítanák a munkavállalók jogvédelmét. A javaslat többek között ismételten büntetni rendelné a munkaviszony munkáltató általi jogellenes megszüntetését, végkielégítést adna az azonnali hatállyal munkaviszonyt megszüntető munkavállalónak, valamint egyes munkavállalók napi pihenőidejét is növelné. Az sem lényegtelen eleme, hogy a munkavédelmi képviselő munkajogi védelme is megszilárdulna. A változtatások egy része azonban semmi esetre sem maradhat el. Ezek közé tartozik az un. kompenzáló pihenőidő szabályozása, mely alapján a munkáltató köteles lenne arra, hogy amennyiben a munkavállaló részére 11 óránál kevesebb napi pihenőidőt biztosított az előző napi munka befejezése és a következő munkakezdés között, azt a következő napi munkavégzést követően pótolja. Az egymást követő 2 napi pihenőidő ugyanis legalább 22 óra kellene, hogy legyen. A jelenlegi szabályozás ugyanis beéri bizonyos esetekben 8 óra pihenőidővel is (megszakítás nélküli, többműszakos, idényjellegű tevékenység, osztott munkaidő, készenléti jellegű munkakör), mely nem felel meg a 2003/88/EK irányelv rendelkezéseinek. Ennek megfelelően kíváncsian vár a szakma.

dr. Kéri Ádám
LIGA
Jogi szakértő