Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 2 éve

Így változik a Munka törvénykönyve

Átfogó jogszabály módosítások készültek. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. Némiképpen szigorodnak a felmondási szabályok, erősödik a munkavédelem.

images

A www.kormany.hu oldalon a kormányzat múlt héten pénteken közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.

Némiképpen szigorodó felmondási szabályok, erősödő munkavédelem

A pozitív változások között kell megemlíteni azt, hogy a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a Kúria javaslatára a kormányzat hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályaihoz, melyek jogkövető magatartásra nem ösztönöznek. Először is a jogellenes munkáltatói magatartás szankcionálását ismételten bevezetnék, melyet azzal érne el a jogalkotó, hogy a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét. Tekintettel azonban arra, hogy az új Mt-ben a felmondási idő 30 nap, amely gyakorlatilag alig nő, így ez a módosítás az eredeti cél elérésére nem igazán alkalmas. Összehasonlításképpen szükséges arra rámutatni, hogy a korábbi Mt. 2-12 havi átlagkeresetet említ, a Kúria idei javaslata pedig 2-6 havi távolléti díjat. Ezek pedig nem igazán vethetőek össze a javaslatban foglaltakkal. Ezen túlmenően visszakerülne az Mt-be az a szabály, hogy joggal való visszaélés esetén visszahelyezést lehet kérni. Végezetül elfogadásra kerülne a munkáltatói oldal azon javaslata, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhassa, amennyiben a felmondási tilalom okáról (terhesség) csupán a felmondást követően szerzett tudomást. A munkavállaló ugyanis a terhességét nem köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

Jelentősnek tekinthető az a változás, mely szerint valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, e tekintetben tehát nem vonatkozna rájuk a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabályrendszer. A jogalkotó elfogadná a szakszervezetek azon követelését is, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kell terjeszteni. Az Mvt. változtatásával bekerülne a szabályrendszerbe az a szempont, mely szerint az előírtnál kisebb létszámú munkavállaló tömeg foglalkoztatása a munkavállalók egészségét és biztonságát súlyosan veszélyeztető körülménynek minősülne.

A köztulajdonban álló munkáltató vonatkozásában a jogalkotó érdemi változtatásokat nem látott szükségesnek. Az új Mt. hatálybalépéséig kötött kollektív szerződések vonatkozásában a felmondási idő, illetve a végkielégítés szabályaitól el lehet térni. Nem kerülne sor azonban a kollektív alkut sértő szabályrendszer hatályon kívül helyezésére.

Végezetül a kollektív szerződések kötését a jövőben elektronikus bejelentő lapon kellene bejelenteni.

Munkáltatói igényekre is szép számban hallgatna a kormány

Elfogadná a kormányzat a munkáltatói oldal azon javaslatát, hogy készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, amennyiben munkavégzésre nem került sor. Előírná ugyan azt, hogy 6 napi munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, ám a következő rendelkezésekben a kivételeket fenntartaná. Az pedig, hogy havonta egy pihenőnapot be kell osztani, nem jelent érdemi változást.

A törvényjavaslat indoklása:
„A gyakorlatban megjelenő bizonytalanságok eloszlatása érdekében a Javaslat egyfelől pontosítást tartalmaz. A hatályos szabályozás az atipikus munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltató számára túl tág teret enged a heti pihenőnapok beosztása terén, ezért a Javaslat az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében egy korlátot vezet be, így előírja, hogy havonta legalább egy pihenőnapot a munkaadónak be kell osztani és havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztania. A Javaslat meghatározza továbbá a heti pihenőidő fogalmát [Mt. 105-106. §].”


Konkretizálja továbbá a javaslat az egyenértékű pihenőidő fogalmát is, mely valóban a gyakorlatot segítheti.

Eleget tenne a kormányzat azon munkáltatói igényeknek, mely szerint a gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi korlátok lazítása indokolt. A munka- és pihenőidő korlátai (egyenlőtlen munkaidő-beosztás, egyenlőtlen pihenőnap beosztás stb.) a jövőben nem a gyermek 3 éves koráig csupán a várandóságtól a szülésig terjednének. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig a gyermek 3 éves koráig hozzájárulásával éjszaka is munkát végezhetne. A munka és magánélet összehangolásának megteremtése céljából azonban a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályoknál előírná a jogalkotó azt, hogy a gyermek 3 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság szabályaitól nem lehet eltérni.

A kártérítési szabályokat a jogalkotó „pontosítja”. Ez alatt azt érti, hogy kikerül az Mt-ből az a szabály, miszerint a munkáltató károkozása esetén a munkavállaló hozzátartozójának (eltartott hozzátartozó) a kárát is köteles megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a dologban bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.

A jövőben sem lesz munkavállaló barát a Munka törvénykönyve

A 2012. július 1. napjával hatályba lépett új Munka törvénykönyve a szabályok zömében a munkavállalók hátrányára tér el a korábbi szabályozástól. Habár a javaslat tartalmaz a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat (jogellenes munkaviszony megszüntetés, munkavédelmi képviselő stb.), azok nem túl ambiciózusak, így pozícióváltozást (garanciákat) nem eredményeznek. A kormányzat a munkaidő irányelvvel fennálló kollíziókat is csupán minimális változtatásokkal igyekszik orvosolni. Az azonban nem látható az anyagból, hogy a folyamatban lévő jogsértési eljárásokat miként orvosolná. A munkáltatókat érintő kedvező változtatásokra a javaslat úgy hivatkozik, mint amelyeket a gyakorlat tesz szükségessé, illetve mint amelyek csupán jogtechnikai változások. Látható, hogy a foglalkoztatás rugalmasítása továbbra is kiemelt kormányzati értéket képvisel. Végezetül a változtatások, különösen a munka és pihenőidő vonatkozásában, sok esetben kifejezetten zavaros megfogalmazásúak, így a joggyakorlatot segítő szándék elérhetősége kérdéses.

dr. Kéri Ádám
LIGA
Jogi szakértő
Follow hrportal_hu on Twitter

Megbízási jogviszony

A megbízás esetén a megbízott valamilyen konkrét feladat ellátására köteles. Ezeket a feladatokat a megbízási szerződésben kell meghatározni. Gyakran nagyon vékony a határvonal a megbízás és a munkaviszony között, ezért a szerződés tartalma a döntő. A megbízási jogviszonyt a Polgári törvénykönyv szabályozza. tovább..

További cikkek
120 új munkahely jön létre Győrben

A magyar tulajdonú Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. 6,2 milliárd forint beruházással bővíti győri fémmegmunkáló és... Teljes cikk

Tízezrek tüntettek Spanyolországban nyugdíjemelést követelve

Tízezrek tüntettek szerte Spanyolországban követelve, hogy a kormány az infláció mértékével arányosan emelje a nyugdíjak összegét - írja a MTI. Teljes cikk

Megbízási jogviszony

A megbízás esetén a megbízott valamilyen konkrét feladat ellátására köteles. Ezeket a feladatokat a megbízási szerződésben kell meghatározni.... Teljes cikk

Németország importja csaknem ötmillió munkahelyet biztosít az EU-s társországokban

Egy friss tanulmány szerint csaknem ötmillió munkahelyet biztosít Németország importja az Európai Unió (EU) többi 27 tagállamában, és számos... Teljes cikk

Előzetes letartóztatásba helyezték egy alapítványi iskola fenntartóit

Előzetes letartóztatásba helyezett a Nyíregyházi Járásbíróság három embert, akik egy alapítványi iskola fenntartóiként jogosulatlanul... Teljes cikk