Így változik a Munka törvénykönyve

A www.kormany.hu oldalon a kormányzat múlt héten pénteken közzétette a foglalkoztatással kapcsolatos jogszabályok módosításának a tervezetét. A változások érintik a Munka törvénykönyvét, a közszolgálatra vonatkozó joganyagot, a munkavédelmemről, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt is. A változások indokaként a kormányzat a gyakorlati tapasztalatokra, az Európai Uniós követelményekre, valamint a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórum keretében a kormányzat, a munkáltatói, valamint a munkavállalói érdekképviseletek között folyamatban lévő tárgyalások eredményére hivatkozott.

Némiképpen szigorodó felmondási szabályok, erősödő munkavédelem

A pozitív változások között kell megemlíteni azt, hogy a munkavállalói érdekképviseletek, valamint a Kúria javaslatára a kormányzat hozzányúlna a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályaihoz, melyek jogkövető magatartásra nem ösztönöznek. Először is a jogellenes munkáltatói magatartás szankcionálását ismételten bevezetnék, melyet azzal érne el a jogalkotó, hogy a munkavállaló követelhetné a felmondási időre járó távolléti díjának a kétszeresét. Tekintettel azonban arra, hogy az új Mt-ben a felmondási idő 30 nap, amely gyakorlatilag alig nő, így ez a módosítás az eredeti cél elérésére nem igazán alkalmas. Összehasonlításképpen szükséges arra rámutatni, hogy a korábbi Mt. 2-12 havi átlagkeresetet említ, a Kúria idei javaslata pedig 2-6 havi távolléti díjat. Ezek pedig nem igazán vethetőek össze a javaslatban foglaltakkal. Ezen túlmenően visszakerülne az Mt-be az a szabály, hogy joggal való visszaélés esetén visszahelyezést lehet kérni. Végezetül elfogadásra kerülne a munkáltatói oldal azon javaslata, hogy a felmondási tilalom alatt álló munkavállaló felmondását a munkáltató visszavonhassa, amennyiben a felmondási tilalom okáról (terhesség) csupán a felmondást követően szerzett tudomást. A munkavállaló ugyanis a terhességét nem köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni.

Jelentősnek tekinthető az a változás, mely szerint valamennyi munkavédelmi képviselő munkajogi védelemben részesülne, e tekintetben tehát nem vonatkozna rájuk a szakszervezeti tisztségviselőkre vonatkozó korlátozó szabályrendszer. A jogalkotó elfogadná a szakszervezetek azon követelését is, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmát a szakszervezeti tisztségviselőre is kell terjeszteni. Az Mvt. változtatásával bekerülne a szabályrendszerbe az a szempont, mely szerint az előírtnál kisebb létszámú munkavállaló tömeg foglalkoztatása a munkavállalók egészségét és biztonságát súlyosan veszélyeztető körülménynek minősülne.

A köztulajdonban álló munkáltató vonatkozásában a jogalkotó érdemi változtatásokat nem látott szükségesnek. Az új Mt. hatálybalépéséig kötött kollektív szerződések vonatkozásában a felmondási idő, illetve a végkielégítés szabályaitól el lehet térni. Nem kerülne sor azonban a kollektív alkut sértő szabályrendszer hatályon kívül helyezésére.

Végezetül a kollektív szerződések kötését a jövőben elektronikus bejelentő lapon kellene bejelenteni.

Munkáltatói igényekre is szép számban hallgatna a kormány

Elfogadná a kormányzat a munkáltatói oldal azon javaslatát, hogy készenlétet követően nem kell pihenőidőt biztosítani a munkavállaló részére, amennyiben munkavégzésre nem került sor. Előírná ugyan azt, hogy 6 napi munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező, ám a következő rendelkezésekben a kivételeket fenntartaná. Az pedig, hogy havonta egy pihenőnapot be kell osztani, nem jelent érdemi változást.



Konkretizálja továbbá a javaslat az egyenértékű pihenőidő fogalmát is, mely valóban a gyakorlatot segítheti.

Eleget tenne a kormányzat azon munkáltatói igényeknek, mely szerint a gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi korlátok lazítása indokolt. A munka- és pihenőidő korlátai (egyenlőtlen munkaidő-beosztás, egyenlőtlen pihenőnap beosztás stb.) a jövőben nem a gyermek 3 éves koráig csupán a várandóságtól a szülésig terjednének. A gyermekét egyedül nevelő szülő pedig a gyermek 3 éves koráig hozzájárulásával éjszaka is munkát végezhetne. A munka és magánélet összehangolásának megteremtése céljából azonban a vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályoknál előírná a jogalkotó azt, hogy a gyermek 3 éves koráig igénybe vehető fizetés nélküli szabadság szabályaitól nem lehet eltérni.

A kártérítési szabályokat a jogalkotó „pontosítja”. Ez alatt azt érti, hogy kikerül az Mt-ből az a szabály, miszerint a munkáltató károkozása esetén a munkavállaló hozzátartozójának (eltartott hozzátartozó) a kárát is köteles megtéríteni. A munkavállaló kártérítési felelőssége résznél pedig a jelenlegi szabályokat azzal egészítené ki a javaslat, hogy a munkavállaló a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét és a dologban bekövetkezett kárát is köteles megtéríteni.

A jövőben sem lesz munkavállaló barát a Munka törvénykönyve

A 2012. július 1. napjával hatályba lépett új Munka törvénykönyve a szabályok zömében a munkavállalók hátrányára tér el a korábbi szabályozástól. Habár a javaslat tartalmaz a munkavállalók szempontjából fontos, kedvező változásokat (jogellenes munkaviszony megszüntetés, munkavédelmi képviselő stb.), azok nem túl ambiciózusak, így pozícióváltozást (garanciákat) nem eredményeznek. A kormányzat a munkaidő irányelvvel fennálló kollíziókat is csupán minimális változtatásokkal igyekszik orvosolni. Az azonban nem látható az anyagból, hogy a folyamatban lévő jogsértési eljárásokat miként orvosolná. A munkáltatókat érintő kedvező változtatásokra a javaslat úgy hivatkozik, mint amelyeket a gyakorlat tesz szükségessé, illetve mint amelyek csupán jogtechnikai változások. Látható, hogy a foglalkoztatás rugalmasítása továbbra is kiemelt kormányzati értéket képvisel. Végezetül a változtatások, különösen a munka és pihenőidő vonatkozásában, sok esetben kifejezetten zavaros megfogalmazásúak, így a joggyakorlatot segítő szándék elérhetősége kérdéses.

dr. Kéri Ádám
LIGA
Jogi szakértő