Népszerű a nyugdíjasoknak kitalált új szövetkezeti forma

A 2017. július 1.-jén hatályba lépett törvénymódosítással nyílt lehetőség Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alapítására. Az új szövetkezeti forma létrehozásának célja, hogy az aktív nyugdíjasokat integrálja a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában.

A cégek számára azért kedvező, hogy bizonyos munkafolyamatokat kiszervezzenek ezen szövetkezetek tagjainak számára, mert jelentősen kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül a személyi jövedelemadó fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer.

Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, amennyiben nem haladhatja meg havonta a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.

2017. szeptember végéig összesen 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet került bejegyzésre és valószínűleg jó néhány van bejegyzés alatt. Ebből 19 darab szövetkezet fő tevékenysége munkaerő közvetítés, egyéb emberierőforrás-ellátás, - gazdálkodás, vagy munkaerő kölcsönzés. Ez azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni. A többi szervezetből 3 darab szövetkezet csomagolással, 3 darab összetett adminisztratív szolgáltatással, 3 darab egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatással, 2 darab épülettakarítással, és 2 darab pedig szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglakozik. Ezek mellett 1-1 darab szövetkezet fő tevékenysége az építményüzemeltetés, a felsőruházat gyártás, a fénymásolás, és az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás köréből kerül ki.

Földrajzi eloszlás tekintetében a fővárosban alakult a legtöbb Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, de például Pest, Borsod-Abaúj- Zemplén, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Veszprém megyékben is többen láttak fantáziát a szövetkezet alapításban.

A hazai gazdaságot sújtó fokozódó munkaerőhiány miatt az ilyen szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is várhatóan emelkedni fog a jövőben, amit az esetlegesen számukra megnyíló pályázati források is tovább segíthetnek - zárja elemzését a céginformációs szolgáltató szakembere.