Nincs magyar munkaerő? Jöjjön a külföldi!

Magyarországról egyes számítások szerint több mint félmillió ember ment külföldre munkát vállalni, akik közül sokan szakképzett és kifejezetten keresett munkaerőnek számítanak. Ez is az oka, hogy például a győri ipari termelés egyes ágazatokban például egyenesen munkaerőhiányban szenved, és sok esetben a vállalkozások komoly erőfeszítések ellenére sem találnak megfelelő szakképzett munkaerőt.

A külföldre távozott, többnyire fiatalokból álló szakképzett munkaerő további vákuumot keletkeztet azon ágazatokban működő vállalkozások számára, amelyek eddig is igen nehezen találtak megfelelően képzett és hadra fogható munkaerőt.

Dr. Kovács Loránd, a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője arról beszélt a lapnak, hogy a munkaerőhiánytól szenvedő vállalkozások számára megoldást jelenthet a külföldi országokból (akár a környező EU tagállamokból, akár harmadik országnak számító egyéb külföldi államból) való munkaerő behozatala. Így sokkal nagyobb piacon kereshetnek maguknak megfelelő munkaerőt, és országon kívül is adhatnak fel hirdetést egy-egy betöltetlen állás megpályáztatása érdekében.

A külföldiek számára ugyanis a magyarországi tartózkodás és a munkavállalás nem jár különösebb ügyintézési és anyagi teherrel. A magyarországi munkavállaláshoz csupán egy tartózkodási engedélyre és adott esetben munkavállalási engedélyre lesz szükségük. Az EGK tagállamok állampolgárai számára pedig nincs szükség munkavállalási engedélyre, elegendő csupán, ha bejelentést tesznek az illetékes munkaügyi központnál. Erre azért van szükség, mert a munkaügyi központ munkaközvetítést végez, és lekutatja, hogy vajon a munkáltató által külföldi munkavállalóval betöltetni kívánt pozícióra akad-e magyar, illetve EGK tagállambeli álláskereső. Ha nem talál ilyen álláskeresőt, akkor a munkaügyi központ megvizsgálja, hogy a munkáltató által megjelölt külföldi munkavállaló megfelel-e az adott tevékenység ellátásához szükséges hazai szakmai követelményeknek. Ez annyit jelent, hogy a munkaügyi központ ellenőrzi a munkavállaló iskolai végzettségének, illetve szakképzésének igazolásaként becsatolt okiratokat. Amennyiben a munkavállaló alkalmasnak bizonyul, úgy a munkaügyi központ kiállítja a munkavállalási engedélyt.

Origo