Növelték taglétszámukat a nyugdíjpénztárak, de kihívások elé néz a szektor

Az idei év első félévében az ÖPOSZ által képviselt nyugdíjpénztárak taglétszáma mintegy 1,069 millió főre emelkedett, míg a tagdíjbevételek összege meghaladta az 54 milliárd forintot. Előbbi 0,5%-os, utóbbi 8,88%-os bővülést jelent 2021 azonos időszakához képest. Az egészségpénztárak esetében 2022 első félévének végére a taglétszám meghaladta a 964 000 főt, a tagdíjbevételek összege pedig átlépte a 22 milliárd forintos határt, ami 2,91%-os illetve 16,59%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.  

Ugyanakkor Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy bár a lakosság továbbra is bízik a pénztárakban, kihívásokkal teli időszak elé néz a szektor:

„Az elmúlt egy év eredményei megmutatták, hogy a pénztárszektor stabil, a mintegy 2 millió pénztártagunk is megmutatta, hogy kitart az egészség és nyugdíjcélú megtakarításai mellett. Ám a következő, előttünk álló évben a környezeti bizonytalanság, valamint az ebből következő, kedvezőtlenebb hozamok, elbizonytalaníthatják a meglévő tagokat, és megnehezíthetik az újak toborzását. Ezért, az eddigieknél is fontosabb lesz, hogy a szektor, a munkáltatók és a jogszabályalkotók is együtt dolgozzanak az edukáció, a tájékoztatás, és a bizalomerősítés területén”

A lakosság hozzáállásának megismerése érdekében az ÖPOSZ reprezentatív kutatást készített, melynek eredményei kapcsán Nagy Csaba hozzátette:

„A járványhelyzet láthatóan megnövelte például az egészségügyi célú megtakarítások iránti érdeklődést, ugyanakkor a tetteket illetően, továbbra is azt látjuk, hogy 44 százalék semmilyen módon nem tesz félre a váratlan egészségügyi költségekre, míg a nyugdíjcélokra is csak 43 százalék tesz félre valamilyen formában. Ennek feloldásában a munkáltatóknak lehet kulcsszerepük. Ezért is tartottuk örömtelinek, hogy mind az egészség, mind a nyugdíjpénztárak esetében emelkedett a munkáltatói hozzájárulások összege”

Az ÖPOSZ megbízásából készült, több mint 1 000, 18 év feletti magyar lakos válaszai alapján készült reprezentatív kutatás eredményei alapján a lakosság az előre nem látható helyzetekre való tartalék felhalmozását tartja a legfontosabb megtakarítási célnak, ezt követi az egészségügyi kiadások céljából történő takarékoskodás. A nyugdíj a negyedik legfontosabb a felsoroltak közül.

A kutatás eredményei szerint bár mind az egészség, mind a nyugdíjcélokat fontosnak tartják, A felnőtt lakosság kétharmada nem rendelkezik sem egészségpénztári, sem nyugdíjpénztári megtakarítással. A válaszadók közül egészségpénztári megtakarítása 21 százaléknak, nyugdíjpénztári megtakarítása 23 százalék rendelkezik.

A konferencián Dr. Kandrács Csaba a Magyar Nemzeti Bank alelnöke előadásában jelezte: a pénztári szektort stabil helyzetben érte a COVID, majd az orosz-ukrán háború nyomán kialakuló kedvezőtlen világpiaci környezet hatásai. Fontos azonban, hogy az MNB mellett a szektor is azonosítsa a főbb kockázatokat, hogy azokat megfelelően tudja kezelni.

A jegybank alelnöke hangsúlyozta: „2022-ben a szektor fő kockázata, hogy a befektetett eszközök leértékelődése csökkenti a tagi megtakarításokat. Emiatt, valamint a megélhetési költségek fedezése következtében tovább emelkedhetnek a pénztári kifizetések és elmaradhat a befizetések egy részre. Ezért van szükség a megfelelő és hatékony kommunikációra a tagok felé, amelyben felhívják a figyelmet a pénztári megtakarítások fontosságára, hosszútávú jellemzőire, illetve a nem fizető tagság aktivizálására is. A magas nem fizetői arány ugyanis jelentős mértékben rontja az intézmények működési hatékonyságát”

Dr. Kandrács Csaba MNB alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a szektor tagjainak átlagéletkora 48,4 év, amely folyamatos növekedést mutat. A tagi korfa kedvezőtlen szerkezetének megváltoztatásához, ezáltal az önkéntes nyugdíjpénztári rendszer hosszabb távon való fenntartásához a fiatal generációk beléptetésére van szükség. Ebben a digitalizáció (digitális platformok, applikációk, pénztári folyamatok digitálissá tétele) játszhat jelentős szerepet.