OÉT: nagy harc várható ősszel a minimálbér terén

Idén már az őszi a tárgyalások megkezdése előtt megjelentek a munkavállalói és a munkaadói oldal közötti törésvonalak, melyek októberben könnyen szakadékokká nőhetnek. Nagy harc várható - nyilatkozta a Napi Gazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Pedig mind a munkavállalói, mind a munkaadói oldal ugyanarra vágyik: kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszerre.

A munkavállalói oldalon eddig két koncepció - egy kétéves és egy hároméves megállapodás – ütötte fel a fejét. Ennél hosszabb távra nem tervez senki, mivel a munka világa annyira változékony, hogy nem lehet számítani arra, hogy egy ötéves prognózis alapján kialakított együttműködés megállja a helyét - véli Hernádvölgyi Andrea, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) alelnöke. A hároméves együttműködés előnye volna, hogy átnyúlik a kormányzati cikluson.

Az MSZOSZ egyébként már előre jelezte, hogy az őszi tárgyalássorozaton a minimálbér, valamint a garantált bérminimum intézményének fenntartásából nem enged, továbbá általános célként tűzte ki a szakmunka elismertetését és a munkavállalói oldal bruttó jövedelmének emelését, valamint a teljesítményekhez igazított bérnövekedést is.

A munkáltatók nem köteleznék el magukat három évre

A munkaadói oldal szerint azonban nagyon kicsi az esélye annak, hogy egy több évre szóló béregyezséget aláírjanak. Okos, méltányos bérmegállapodásra kell törekedni, ugyanis a kifutó hároméves verziónak nem volt semmi pozitív hozadéka. Ráadásul a túllicitált minimálbér felszaporíthatja a feketemunkát és a munkanélküliséget is, valamint elvész a munkaadók számára a munkaerő differenciált bérezésének, ösztönzésének lehetősége is - véli Dávid Ferenc, aki ugyan csak a VOSZ nevében nyilatkozott, viszont a jelenlegi helyzetben a többi munkaadói szervezet számára sem lát más lehetőséget az őszi OÉT-tárgyalásokon való állásfoglalásra. Az első alapvető lépés, hogy a segélyezést meg kell különböztetni a munkabértől, de ezt nem a minimálbér emelésével kell megoldani, mivel ez rövid távon is nehéz helyzetbe hozná a munkaadói oldalt, arról nem is beszélve, hogy a minimálbér adómentessége is kérdéseket vet fel - tette hozzá Dávid.

A két oldal abban azonban egyezségre tudott jutni, hogy a kerettörvények ismerete nélkül nem tudnak pontos számokat mondani. A bérmegállapodás nagyban függ a GDP mértékétől, a foglalkoztatástól és a nemzetgazdasági szintű munkatermelékenységtől, valamint a fogyasztói árszínvonaltól, csak ezek tudatában lehet javaslatot tenni a vitaindító bruttó keresetnövekedés értékére - mondta a Napi Gazdaságnak Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős szakállamtitkára.