Ötödével keresnek kevesebbet a nők Magyarországon
Hazánkban a nők átlagosan 21 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. A különbség már pályakezdőként kialakul, a legnagyobb differencia a 35-44 éves munkavállalóknál mutatkozik. A diplomások és a magasabb pozíciók esetében nagyobb a nők lemaradása.
Az Európai Bizottság néhány éve kampányt indított a nemek közti bérkülönbség leküzdéséért, az egyenlő fizetés napját ezért minden évben néhány nappal a Nemzetközi Nőnap előtt, március 5-én tartják.
A legújabb eredmények szerint Európában átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, Magyarországon ez a különbség a Fizetesek.hu felmérése szerint jelenleg 21 százalék. Volt már rosszabb is, egy évvel ezelőtt például 25 százalék. A 2011 márciusi adatok szerint a férfiak átlagfizetése 245.000 forint, míg a nőké 194.500 forint.
Már pályakezdőként hátrányból indulnak a nők: a 17-24 éves munkavállalók esetében a különbség 14 százalék, 25 év felett pedig már 21 százalék. A bérszakadék a mélypontot a 35-44 éves munkavállalók esetében éri el, ennél a korosztálynál ugyanis 28 százalékos a nők lemaradása. Majd 45 év után 23 százalékra csökken, az 55 év feletti nők esetében pedig 20 százalékra esik vissza.
A Fizetesek.hu eredményei alapján minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb a fizetésbeli lemaradása a férfiakkal szemben. Míg ugyanis a segédmunkások esetében 6 százalékkal keresnek kevesebbet a gyengébbik nem képviselői, az adminisztratív alkalmazottak esetében 7 százalék, a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások esetében 18 százalék, a középvezetőknél 19 százalék, a felsővezetőknél pedig már 26 százalék.
Ha a fizetéseket pozíciók szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg javul a kép: a nők ugyanabban a pozícióban átlagosan 7 százalékkal keresnek "csupán" kevesebbet a férfi kollégáiknál. Természetesen befolyásolja a különbséget az is, hogy melyik nem képviseli leginkább az adott szakmát.
Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően a műszaki igazgatók átlagosan 39 százalékkal, az ügyvezető igazgatók 35 százalékkal, a pénzügyi és kereskedelmi igazgatók pedig 25 százalékkal kapnak kapnak kevesebbet, ha nők.
De az olyan pozíciókban is, mint a biztosítási ügynök (25 százalék), az újságíró, a főszakács, az értékesítési key account manager (23-23 százalék), a marketing menedzser (20 százalék), a gyártósori munkás (15 százalék), a cukrász és könyvelő (10-10 százalék), vagy éppen az orvos (9 százalék), jelentős a nők lemaradása.
Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a gyógyszerészeti laboránsok esetében 22 százalékkal, a HR munkatársak esetében 21 százalékkal, a lakberendezők és belső építészeknél 16 százalékkal, a könyvtárosoknál 13 százalékkal, az asszisztensek és titkárok esetében 6 százalékkal keresnek többet a nők, hiszen ezek olyan pozíciók, ahol ritkábban dolgoznak férfiak.
Persze vannak olyan pozíciók is - ha kevesebb is -, ahol egyenlő számban dolgozik mindkét nem, mégis a nők felé billen a mérleg nyelve. Az ingatlan értékesítőknél 8 százalék, a jogászoknál 5 százalék, a PR menedzsereknél pedig 2 százalék előny mutatkozott a bérekben a nők javára.
A legújabb eredmények szerint Európában átlagosan 17 százalékkal keresnek kevesebbet a nők a férfiaknál, Magyarországon ez a különbség a Fizetesek.hu felmérése szerint jelenleg 21 százalék. Volt már rosszabb is, egy évvel ezelőtt például 25 százalék. A 2011 márciusi adatok szerint a férfiak átlagfizetése 245.000 forint, míg a nőké 194.500 forint.
Már pályakezdőként hátrányból indulnak a nők: a 17-24 éves munkavállalók esetében a különbség 14 százalék, 25 év felett pedig már 21 százalék. A bérszakadék a mélypontot a 35-44 éves munkavállalók esetében éri el, ennél a korosztálynál ugyanis 28 százalékos a nők lemaradása. Majd 45 év után 23 százalékra csökken, az 55 év feletti nők esetében pedig 20 százalékra esik vissza.
A Fizetesek.hu eredményei alapján minél magasabb pozícióban dolgozik egy nő, annál nagyobb a fizetésbeli lemaradása a férfiakkal szemben. Míg ugyanis a segédmunkások esetében 6 százalékkal keresnek kevesebbet a gyengébbik nem képviselői, az adminisztratív alkalmazottak esetében 7 százalék, a szolgáltatási szféra alkalmazottai és a szakmunkások esetében 18 százalék, a középvezetőknél 19 százalék, a felsővezetőknél pedig már 26 százalék.
Ha a fizetéseket pozíciók szerint hasonlítjuk össze, akkor némileg javul a kép: a nők ugyanabban a pozícióban átlagosan 7 százalékkal keresnek "csupán" kevesebbet a férfi kollégáiknál. Természetesen befolyásolja a különbséget az is, hogy melyik nem képviseli leginkább az adott szakmát.
Köztudott, hogy a felsővezetésben leginkább férfiakat találni, ennek megfelelően a műszaki igazgatók átlagosan 39 százalékkal, az ügyvezető igazgatók 35 százalékkal, a pénzügyi és kereskedelmi igazgatók pedig 25 százalékkal kapnak kapnak kevesebbet, ha nők.
De az olyan pozíciókban is, mint a biztosítási ügynök (25 százalék), az újságíró, a főszakács, az értékesítési key account manager (23-23 százalék), a marketing menedzser (20 százalék), a gyártósori munkás (15 százalék), a cukrász és könyvelő (10-10 százalék), vagy éppen az orvos (9 százalék), jelentős a nők lemaradása.
Vannak azonban fordított helyzetek is: talán nem meglepő, hogy a gyógyszerészeti laboránsok esetében 22 százalékkal, a HR munkatársak esetében 21 százalékkal, a lakberendezők és belső építészeknél 16 százalékkal, a könyvtárosoknál 13 százalékkal, az asszisztensek és titkárok esetében 6 százalékkal keresnek többet a nők, hiszen ezek olyan pozíciók, ahol ritkábban dolgoznak férfiak.
Persze vannak olyan pozíciók is - ha kevesebb is -, ahol egyenlő számban dolgozik mindkét nem, mégis a nők felé billen a mérleg nyelve. Az ingatlan értékesítőknél 8 százalék, a jogászoknál 5 százalék, a PR menedzsereknél pedig 2 százalék előny mutatkozott a bérekben a nők javára.
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Aki válaszol: Erdei Kata
Munkakultúrák ütközése - erről szól az Amerikai gyáregység