Pályakezdő fiatal üstökösök a hazai munkaerőpiacon (I.)

56 felsőoktatási intézményt végigjárva 1469 végzős, illetve a diplomázás előtt álló nappali tagozatos diákot kérdezett végig a Corvinus Egyetem kutatócsoportja a 2004/2005-ös tanévben, arra keresve a választ, hogy a fiatal pályakezdők hogyan állnak hozzá jövőbeni elhelyezkedési esélyeikhez. Bár a 2005/2006-os adatok még nem állnak rendelkezésre, a tanulmány így is meglehetősen sok tanulságot hagyott maga után.

A megkérdezett alapsokaság 4 százaléka párhuzamosan tanult két vagy több felsőoktatási intézményben, további 2 százalékuk pedig már rendelkezett valamilyen diplomával a jobb munkaerő-piaci integráció reményében. A válaszadók 48 százaléka főiskolás státuszban válaszolt, 900 fő nő és 544 fő férfi arányban. A felmérés első érdekes pontja: az 56 felsőoktatási intézményben átlagosan 14 százalékponttal több a nők aránya, mint a férfiaké.

A válaszok összegzése azonban mindennél érdekesebb lelki hozzáállásról adott képet ami a fiatalok elhelyezkedési esélyeit

illeti. A megkérdezett végzős tanulók alapvetően optimistán képzelik el jövőjüket: alig több, mint 3 százalékuk gondolta úgy, hogy egy évnél is hosszabb keresés után fog állást találni.

Az elvárt keresetek terén a legtöbb nő minimum 80-119.000 forintos jövedelmet igényelne kezdőként, míg a legtöbb férfi 120-159.000 forint feletti jövedelemnél hajlandó munkát vállalni. A felmérés összegzésénél a szervezők megemlítik ugyanakkor azt is, hogy "akadtak szép számban ennél lényegesen magasabb fizetési igényt kinyilvánítók is", ugyanakkor hozzáfűzték, hogy a fenti összegek "összességében reálisnak tűnnek".

A felmérés során arra is megpróbáltak választ keresni, hogy milyen összefüggés lehet annak hátterében, ha valaki a munkaerőpiacon elhelyezkedők között a 'jók', illetve a 'kevésbé jók' közé sorolja magát. Ennek vizsgálata során kimutatható volt, hogy semmilyen összefüggés nincs a jó tanulmányi eredmények és a magasabb jövedelmi elvárás és jobb elhelyezkedési esély között, sőt, előfordult, hogy némely vizsgált szegmensek esetén éppen fordított irányú összefüggést mutattak ki. Akik tehát 'stréberek' a főiskolán, egyetemen, leginkább borúsan látják/látták elhelyezkedési esélyeiket. Az összehasonlítás kedvéért: a legtöbben 3,5-3,999-es tanulmányi átlaggal válaszoltak, akik túlnyomórészt 240-279.000 forintos kezdő fizetést remélnek. Ehhez képest a 4,5-ös tanulmányi átlag feletti tanulók legtöbbje 80.000 és 119.000 forintos kezdő javadalmazásra számít.

A statisztikai összegzésben a további számításokra támaszkodva megállapították, hogy "tendenciaszerűnek tűnik, hogy átlagosan minél rosszabb egy hallgató tanulmányi eredménye, annál jobb fizetésre számít végzése után".

Nemek harca a csillagászati jövedelmekért
A felmérésben kitértek a nemek közötti fizetési elvárások összevetésére is. Ennek eredményeként kiderült, hogy a nők még mindig kevesebb fizetésre becsülik ugyanazt az elvégzett munkát, amit a férfiak. Míg a férfiak 120-nál alább nem hajlandóak elvállalni diplomásként egy adott munkakört, ugyanazt a hölgyek már 80-119 ezer forintért szívesen elvállalják.
Mindez annak ellenére nyert megállapítást, hogy a tanulmányi eredmények összevetésénél kiderült, hogy a nők sokkal jobb

tanulmányi átlagot produkálnak, mint a férfiak. Ez előbbiek 21,21 százaléka teljesít 4,5 százalék feletti átlagot, míg a férfiaknak csupán 7,65 százaléka mondhatja el ugyanezt magáról.

Fizetési elvárások szakokként
Az átlagolt fizetési igényhez képest a kutatás során kimutatták, hogy az elvárt fizetési szintet nagyban befolyásolja az elvégzett kar. Így a legnagyobb pozitív irányú eltérés az átlagos fizetési igényhez az informatikusok körében mutatkozott, ők az átlagos elvárt javadalmazás 200 százalékát remélik jövőbeni pozíciójuk betöltése esetén. Őket követik a biomérnökök, a gépészmérnökök, a fizetős közgazdász szakos diákok. De 150 százalék feletti jövedelem-elvárásokkal állnak leendő karrierjük előtt a belügyi, a fogorvosi, közgazdász, képzőművész és programozó szakosok is.
Érdekesség, hogy a jogi szakot végzett hallgatók közül a budapesti jogász diplomát szerző fiatalok 120-130 százalékos elvárt jövedelemmel számolnak, míg az ugyanezen szakos debreceni diákok -40 százalékkal elmaradnak az összes tanuló által megcélzott átlagos fizetési szinttől.
A legrosszabb javadalmazással a lelkész végzettségű diákok számolnak, de hasonló munkaerő-piaci kilátásokra számítanak a zenész, pedagógus, egészségügyi és pszichológus végzettségűek is. Meghökkentő eredmény, hogy a nyelvész és az orvos végzettséget szerző diákok körében is legalább -30 százalékkal az átlagos felsőfokú végzettségű pályakezdő bérek alatti fizetésre számítanak a fiatalok.

Érdekes eredményt hozott a felmérés abban a tekintetben is, hogy a felmérésben részt vett állami és magánfinanszírozású képzésben részesülők élesen elkülönült jövedelmekre számítanak elhelyezkedésük során. A 84 százalékot kitevő állami képzésben részesülő tanulók a 80-119.000 forintos munkabér kategóriában jóval kevesebben vannak, mint a 16 százaléknyian részt vevő költségtérítéses képzésben tanulók. A tandíjat fizető hallgatók tanulmányi eredményei ugyanakkor sokkal rosszabbak mint az állami képzésben résztvevőké.

Gyakorlat teszi a pályakezdőt
A felsőoktatási tanulmányok alatti munkavégzés szempontjának vizsgálatakor kiderült, hogy a megkérdezettek 54 százaléka semmilyen munkát nem vállalt tanulmányai során, ennek ellenére sokkal többen kerültek ki közülük olyanok, akik jóval magasabb fizetést remélnek első munkahelyükön. A még soha semmilyen pozíciót, munkát nem vállaló diákok 71 százaléka remél 280.000 forintnál is magasabb munkabért elhelyezkedése után.
Tanulságos megfigyelni ugyanakkor, hogy évről évre egyre több a felsőoktatásba visszatérő, másod-, vagy többedik diplomáját szerző felnőtt is, mint ahogyan egyre több fiatal van, aki a tapasztalatszerzésre építve későbbre halasztja felsőoktatási tanulmányait. Erre utalt az az eredmény is, hogy a megkérdezett diákok 21 százaléka végzett munkát felsőoktatási tanulmányainak megkezdése előtt.
Mindazonáltal meghatározó eredménynek tekinthető, hogy összességében a 240-279.000 forintos javadalmazást elváró kategóriában a legnagyobb arányban a munkatapasztalattal már rendelkező diákok állnak.


Cikkünk hamarosan megjelenő második részében megtudhatják, hogy vajon jobb kvalitású szülői háttérrel szebb karriert remélnek-e a végzős diákok, mennyivel kérnek többet a jó nyelvtudású diákok a munkába álláskor, mennyi időt alatt tervezik, hogy megtalálják az elképzelt állást és mi befolyásolhatja az álláskeresésük időszakát.



Forrás: Berde Éva "A diplomázás előtt álló fiatalok pályaelképzelései, és a munkaügyi statisztikai adaok tényei alapján várható rövid távú tendenciák" című tanulmánya alapján