Rendeznék a passzív státuszú hallgatók helyzetét
Az iskolaszövetkezetek bíznak abban, hogy az országgyűlés támogatja Kósa Lajos és Szatmári Kristóf (Fidesz) országgyűlési képviselők előterjesztését a passzív státuszú hallgatók helyzetének rendezéséről, a módosítás életbe lépésével a hallgatók több évtizede tartó hátrányos helyzete szűnhet meg.
A Diákész (Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége), az ISZOSZ (Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) hosszú ideje kereste a megoldást és a támogatást az évente közel 25.000 fiatalt hátrányosan megkülönböztető jogszabályok harmonizációjára. A hallgatók érdekeinek védelme érdekében a HÖOK is támogatja az előterjesztést és üdvözli, hogy az előterjesztők a hallgatói képviselők álláspontja mentén alakították ki módosító javaslatukat.
Annak érdekében, hogy a problémára valós adatokkal hívják fel a döntéshozók figyelmét az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei felmérést készítettek a passzív félévesek életéről és elhelyezkedési esélyeiről, amit szembeállítottak az iskolaszövetkezeti rendszer által biztosított lehetőségekkel.
Az eredmények megdöbbentették a szervezeteket is, hiszen bár a passzíváltató fiatalok 70 százaléka azért függeszti fel a tanulmányait, mert nem tudja finanszírozni azt, a korábbi szabályozás mégsem biztosította számukra, hogy többi diáktársukhoz hasonlóan védett formában ismerkedhessenek meg a munka világával.
Pedig a 25 év alattiak munkanélkülisége európai probléma, s hazánkban is nehéz a fiatalok helyzete. A korábbi rendelkezések megfosztották a jogilag nappali tagozatos hallgatókat attól, hogy a passzív félév által biztosított lehetőséget munkahelyi tapasztalatszerzésre használják fel. Tették ezt annak ellenére, hogy a fiatalok közel 50 százaléka úgy fejezi be tanulmányait, hogy nincs munkahelyi tapasztalata, s bár a volt iskolaszövetkezeti tagok munkanélküliségi mutatója 50 százalékkal jobb a korosztályos átlagnál.
Az érdekvédelmi szervezetek ezért az Ombudsmanhoz fordultak, aki vizsgálatával alátámasztotta, hogy a felvetett jogszabályi ütközések fennállnak, ami a passzív félévesek hátrányos megkülönböztetéséhez vezet. Dr. Székely László ombudsman is kérte a döntéshozókat a jogszabályok harmonizálására.
Ennek a szükségszerű változtatásnak az esélyét teremti meg a törvényjavaslat. Egy apró változás évente közel 25.000 diák életét változtathatja meg. A tanulmányaikat szüneteltető hallgatók számára elérhető válhat az öngondoskodás lehetősége az iskolaszövetkezeteken keresztül.
A változtatással elérhetővé válik annak a hungarikum címre várakozó magyar diákvállalkozási formának a szolgáltatása, ami számukra munkahelyet és ezzel tapasztalatszerzési lehetőséget, jogbiztonságot, legális pénzkereseti lehetőséget biztosít. Az iskolaszövetkezetek az állam számára még tovább tisztuló gazdaságot, SZJA bevételt, ÁFA bevételt és könnyebben munkát találó fiatalokat jelentenek. A megbízók pedig végre elkezdhetik munka közben is képezni és megismerni leendő munkatársaikat, hiszen minden 10 volt iskolaszövetkezeti tag volt munkaadójánál találja meg főállását.
Annak érdekében, hogy a problémára valós adatokkal hívják fel a döntéshozók figyelmét az iskolaszövetkezetek érdekképviseletei felmérést készítettek a passzív félévesek életéről és elhelyezkedési esélyeiről, amit szembeállítottak az iskolaszövetkezeti rendszer által biztosított lehetőségekkel.
Az eredmények megdöbbentették a szervezeteket is, hiszen bár a passzíváltató fiatalok 70 százaléka azért függeszti fel a tanulmányait, mert nem tudja finanszírozni azt, a korábbi szabályozás mégsem biztosította számukra, hogy többi diáktársukhoz hasonlóan védett formában ismerkedhessenek meg a munka világával.
Pedig a 25 év alattiak munkanélkülisége európai probléma, s hazánkban is nehéz a fiatalok helyzete. A korábbi rendelkezések megfosztották a jogilag nappali tagozatos hallgatókat attól, hogy a passzív félév által biztosított lehetőséget munkahelyi tapasztalatszerzésre használják fel. Tették ezt annak ellenére, hogy a fiatalok közel 50 százaléka úgy fejezi be tanulmányait, hogy nincs munkahelyi tapasztalata, s bár a volt iskolaszövetkezeti tagok munkanélküliségi mutatója 50 százalékkal jobb a korosztályos átlagnál.
Az érdekvédelmi szervezetek ezért az Ombudsmanhoz fordultak, aki vizsgálatával alátámasztotta, hogy a felvetett jogszabályi ütközések fennállnak, ami a passzív félévesek hátrányos megkülönböztetéséhez vezet. Dr. Székely László ombudsman is kérte a döntéshozókat a jogszabályok harmonizálására.
Ennek a szükségszerű változtatásnak az esélyét teremti meg a törvényjavaslat. Egy apró változás évente közel 25.000 diák életét változtathatja meg. A tanulmányaikat szüneteltető hallgatók számára elérhető válhat az öngondoskodás lehetősége az iskolaszövetkezeteken keresztül.
A változtatással elérhetővé válik annak a hungarikum címre várakozó magyar diákvállalkozási formának a szolgáltatása, ami számukra munkahelyet és ezzel tapasztalatszerzési lehetőséget, jogbiztonságot, legális pénzkereseti lehetőséget biztosít. Az iskolaszövetkezetek az állam számára még tovább tisztuló gazdaságot, SZJA bevételt, ÁFA bevételt és könnyebben munkát találó fiatalokat jelentenek. A megbízók pedig végre elkezdhetik munka közben is képezni és megismerni leendő munkatársaikat, hiszen minden 10 volt iskolaszövetkezeti tag volt munkaadójánál találja meg főállását.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon