Ritka a külföldi csúcsvezető
Miközben a vállalatok minden országban egyre nemzetközibbé válnak, felső vezetőik túlnyomó részben hazai szakemberek: az elnököknek 90-99 százaléka az anyaország állampolgára, és a vezérigazgatók között sem sokkal több az idegenlégiós - írja a Világgazdaság.
Poór József, a Mercer Magyarország ügyvezető igazgatója szerint Magyarországon is fokozatosan csökken a külföldi menedzserek száma. A legalább nyolc-tíz éve meglévő leányvállalatoknál már alig van külföldi felső vezető, helyüket magyarok veszik át.
Az Egyesült Államokban az 500 legnagyobb cégnek mindösze két százalékát irányítja külföldi szakember. A fejvadászok szerint elsősorban a nyelvi akadályok állják útját a külföldi vezetők kinevezésének, de tágabb értelmeben az adott ország kulturális környezetének nem kellő ismerete is akadályt jelent. Ráadásul a legtöbb vállalat HR-stratégiája is inkább a belső utánpótlás kinevelését támogatja. A csúcsvezető alatti szinteken azonban már más a helyzet: az igazgatótanácsi tagok között sokkal gyakrabban találkozunk külföldi nevekkel.
Poór József szerint egyre gyakoribb a konkrét projekt végrehajtásához érkező külföldi menedzser, illetve az időszakos expat, aki nem 4-6 évet, hanem 1-2 esztendőt marad az országban. Az érem másik oldala, hogy a magyar vállalatok külföldi leánycégeit nagyon gyakran magyar szakemberek irányítják - számol be a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok:
Az Egyesült Államokban az 500 legnagyobb cégnek mindösze két százalékát irányítja külföldi szakember. A fejvadászok szerint elsősorban a nyelvi akadályok állják útját a külföldi vezetők kinevezésének, de tágabb értelmeben az adott ország kulturális környezetének nem kellő ismerete is akadályt jelent. Ráadásul a legtöbb vállalat HR-stratégiája is inkább a belső utánpótlás kinevelését támogatja. A csúcsvezető alatti szinteken azonban már más a helyzet: az igazgatótanácsi tagok között sokkal gyakrabban találkozunk külföldi nevekkel.
Poór József szerint egyre gyakoribb a konkrét projekt végrehajtásához érkező külföldi menedzser, illetve az időszakos expat, aki nem 4-6 évet, hanem 1-2 esztendőt marad az országban. Az érem másik oldala, hogy a magyar vállalatok külföldi leánycégeit nagyon gyakran magyar szakemberek irányítják - számol be a Világgazdaság.
Kapcsolódó anyagok:
- 2026.11.19Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek

Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon