Segítheti az öngondoskodást a foglalkoztatói nyugdíj

- Mit gondol, a magánnyugdíj-pénztárak eltűnése erősíteni vagy gyengíteni fogja a nyugdíjcélú öngondoskodás formáit?

- Az intézkedések bevezetésének az átlagember számára nehezen érthető és nehezen elfogadható, konfrontatív és megosztó jellegű volta miatt érthetően kialakuló átmeneti elkeseredettséget és bizalmatlanságot követően, melynek hatására már eddig is sokan döntöttek akár a tőkerész adóval terhelt felvételéről, a köznyugalom helyreállása, a pénztártagok mind színvonalasabb kiszolgálásával megnyilvánuló szolgáltatói verseny, valamint a HR-vezetők szakszerű és tárgyilagos ismeretterjesztésén alapuló újragondolást követően erősödni fognak a nyugdíjcélú öngondoskodás formái. Az intézkedések sokkoló hatása bizalmatlanságot keltett a jövő iránt, a tisztán kiegészítő, magántulajdonú öngondoskodó rendszerek közel húsz éve állják a próbát, bírják a társadalom bizalmát. Drákói szigorúságú intézkedéseket vészeltek már át az egészségpénztárak is, ameddig a munkáltatói oldal mind anyagi, mind erkölcsi és felvilágosító szempontból erősíti az adókedvezményekkel is felszerelt nyugdíjcélú öngondoskodást, a józan megfontolások a gazdaság átlátható területén belül, a sokkot követően erősíteni fogják a nyugdíjcélú öngondoskodást.

- Milyen lehetőségeink vannak jelenleg erre? Ön szerint milyen megtakarítási formák értékelődhetnek fel a következő években?

- Súlyos problémát jelent az adórendszer kiegyensúlyozatlan eredményt hozó változása révén vesztesként kikerült, valamint a gazdasági válság, továbbá a devizás lakáshitelek miatt kritikus helyzetbe került társadalmi rétegek teljes esélytelensége az "öngondoskodásra", így a munkáltatói segély-típusú gondoskodás fog felértékelődni. A kiegyensúlyozottabb helyzetben lévő csoportoknál változatlanul a lokális adóoptimalizálás a fő szempont. A biztonságérzetet sugalló, átlátható és kiszámítható mozgást produkáló szolgáltatások - lekötési külön-kedvezménnyel egészségpénztári felhalmozás, kedvezményes közteher esetén a bankbetét, önkéntes nyugdíjpénztári felhalmozás, a család védelme érdekében a tiszta kockázati biztosítás, munkanélküliségi biztosítás - is megerősödnek.

- Mennyire erős az öngondoskodási célú megtakarítási piac hazánkban? Mennyit költ ilyen célokra a lakosság?

- Hazánkban ez a piac évek óta fennálló és szinte alig mérhetően változó, miszerint egyszerre igaz, hogy sokan azt feltételezik, hogy nem lesz kellő szintű az állami nyugellátás, ezért egyre nagyobb szükség lenne öngondoskodásra, azonban a tényleges, tudatos, megtakarítás-centrikus öngondoskodásig kevesen jutnak el. Okolható ezért a romló gazdasági helyzetből fakadó szkepticizmus és fatalizmus, az egyéni szocializáció, azaz a nem tudatos és/vagy nem megtakarítás-centrikus nevelődés, a társadalompolitika erőtlensége, az adórendi és egyéb gazdasági ösztönzők gyöngesége. Tény, hogy egyes kutatások megállapításai szerint mindössze az európai átlag 20 százalékát fordítjuk nyugdíjcélú illetve életbiztosításra, míg Szlovéniában ennek a dupláját, Dániában pedig nagyjából a húszszorosát. És míg a magyarok több mint 70 százaléka tart attól, hogy nyugdíjasként szűkölködnie kell, alig több, mint 25 százalékuk gyakorolja az öngondoskodást, míg például a cseheknél hasonló számú aggódó közül a magyarokénak a kétszerese él ténylegesen az öngondoskodással.

- Ennek - miként Ön is utalt rá - azért az is oka, hogy a jelenlegi jövedelmi viszonyok között nem könnyű félretenni idősebb éveinkre. Egyre inkább szükség lenne arra, hogy a rendszerbe a munkáltatók is belépjenek. Hogyan tudnak ők segíteni?

- A megélhetési szűkölködés és a romló viszonyok súlyos nehézségek elé állítják azokat a munkáltatókat, akik megtakarításra ösztönzéssel próbálnak fellépni a munkavállalók irányába, amely helyzetet súlyosan rontja a megtakarítási intézményekkel kapcsolatos közbizalom időről-időre az állami szabályzók kiszámíthatatlanságával való rongálása. A problémafeltáró kommunikáció és a tudásmegosztás, az ismeretterjesztő, szolgáltató HR szerep erősítése, a munkáltató piaci pozícióját és üzleti kapcsolatait is latba vető, flotta-vásárlásos árkedvezmények kieszközlése a megtakarításos pénzügyi szolgáltatások piacán is, a legmodernebb, leghaladóbb és leghasznosabb öngondoskodási termékek szakszerű kiválasztása, oktatás-felvilágosítás-motiváció sokat segíthetne ezen a téren.

- A Quaestor a napokban jelentette be, hogy hazánkban elsőként indít foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatást, melynek az angolszász országokban és Nyugat-Európában komoly hagyománya van. Ön szerint mennyire terjedhet el hazánkban a foglalkoztatói nyugdíj?

- Az új szolgáltatás kiemelkedő adókedvezmények mellett soha nem látott mértékben árnyalt és rugalmas eszközt ad a munkáltató kezébe az akár befizetéssel, akár szolgáltatással meghatározott kiegészítő foglalkoztatói nyugdíj biztosításával. A foglalkoztatói nyugdíj egy teljesen új eszköztárat nyit a HR vezetők számára: ami a bónusz- és motivációs programok, differenciált, munkával, munkaviszonnyal és teljesítménnyel összefüggő speciális kompenzációs csomagok, munkaerő megtartását támogató és különleges javadalmazási programok felépítését is lehetővé tevő, mind befizetéssel, mind szolgáltatással meghatározottan szerződhető, jogszerző idő kikötése mellett megszerezhető foglalkoztatói nyugdíj. Az új konstrukció egyesíti a klasszikus üzleti nyugdíjbiztosítások, pl. unit-linked termékek és az ismert, kedvelt és megszokott önkéntes nyugdíjpénztárak előnyeit. Az önkéntes nyugdíjpénztár és a foglalkoztatói nyugdíj együtt akár megduplázhatja az adókedvezményes nyugdíjcélú öngondoskodás összegét a cafeteria rendszerben is. Gyors és jelentős volumenű terjedésre számítok.