Slágerszakma az adóellenőr
Nagy a túljelentkezés az adórevizori álláshelyekre, amelyből pedig 1717 is létesül idén - derült ki tegnap az APEH sajtótájékoztatóján. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy korábbi nyilatkozatában úgy vélte: az ellenőrzési tevékenység túlzott kiterjesztésének kicsi a hozama.
1717 fővel bővítheti idén személyi állományát az adóhatóság. A toborzás már megkezdődött, idén még közel 1400 főt vesznek föl - mondta Szikora János, az APEH elnöke a szervezet tegnapi sajtótájékoztatóján.
Nem mindenki ellenőr
Az elnök a közép-magyarországi régiót említve példaként kifejtette: sok a jelentkező, a régió 650 helyére 3000 körüli pályázó jelentkezett. A felvételi folyamat azonban nem mondható rövidnek, egyrészt a pályáztatás kötelező jellegéből adódóan, másrészt igyekeznek a legjobbakat kiválasztani - derült ki Szikora János szavaiból.
Újságírói kérdésre válaszolva az elnök elmondta: valóban a közel 10 ezer fős személyi állományból nagyjából 3000 munkavállaló foglalkozik adóellenőrzéssel, ugyanis az adóhatóságnak nem pusztán az ellenőrzés a feladata, hanem az önadózói rendszer működtetése is. Ugyanakkor világosan utalt arra is, hogy a jelenlegi létszámbővítés az ellenőrök számát gyarapítja.
A kamara szerint nem hatékony
Korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyik közleményében leszögezte: 2007-ben a szabályozók változásának (például a dupla járuléknak), s nem a szigor növekedésének köszönhetően nőttek az adóbevételek. Az MKIK szerint az ellenőrzési tevékenység túlzott kiterjesztésének kicsi a hozama, mert az ellenőrzési apparátus viszonylag sokba kerül, illetve az ellenőrzött cégeknél jelentősen megnövekedik az adminisztratív teher (pl. olyan kimutatásokat is kénytelenek lesznek elkészíteni, amelyeket korábban senki nem kezelt és ellenőrzött komolyan).
Az MKIK adatai szerint az APEH-nál 2007-ben az egy dolgozóra eső kiadás meghaladta a 6 millió forintot. A jelentős létszámemelkedés esetén azonban nem számolhatunk pusztán ezekkel a számokkal (a szorzatuk egyébként 10 milliárd forint fölött lenne), mivel az új személyzetet elhelyezéséhez irodára is szükség van, másrészt a korrumpálódás megakadályozására az átlagosnál jobban képzett és jobban megfizetett dolgozókat kell felvenni ellenőrnek - vélte a kamara közleménye.
Nem mindenki ellenőr
Az elnök a közép-magyarországi régiót említve példaként kifejtette: sok a jelentkező, a régió 650 helyére 3000 körüli pályázó jelentkezett. A felvételi folyamat azonban nem mondható rövidnek, egyrészt a pályáztatás kötelező jellegéből adódóan, másrészt igyekeznek a legjobbakat kiválasztani - derült ki Szikora János szavaiból.
Újságírói kérdésre válaszolva az elnök elmondta: valóban a közel 10 ezer fős személyi állományból nagyjából 3000 munkavállaló foglalkozik adóellenőrzéssel, ugyanis az adóhatóságnak nem pusztán az ellenőrzés a feladata, hanem az önadózói rendszer működtetése is. Ugyanakkor világosan utalt arra is, hogy a jelenlegi létszámbővítés az ellenőrök számát gyarapítja.
A kamara szerint nem hatékony
Korábban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egyik közleményében leszögezte: 2007-ben a szabályozók változásának (például a dupla járuléknak), s nem a szigor növekedésének köszönhetően nőttek az adóbevételek. Az MKIK szerint az ellenőrzési tevékenység túlzott kiterjesztésének kicsi a hozama, mert az ellenőrzési apparátus viszonylag sokba kerül, illetve az ellenőrzött cégeknél jelentősen megnövekedik az adminisztratív teher (pl. olyan kimutatásokat is kénytelenek lesznek elkészíteni, amelyeket korábban senki nem kezelt és ellenőrzött komolyan).
Az MKIK adatai szerint az APEH-nál 2007-ben az egy dolgozóra eső kiadás meghaladta a 6 millió forintot. A jelentős létszámemelkedés esetén azonban nem számolhatunk pusztán ezekkel a számokkal (a szorzatuk egyébként 10 milliárd forint fölött lenne), mivel az új személyzetet elhelyezéséhez irodára is szükség van, másrészt a korrumpálódás megakadályozására az átlagosnál jobban képzett és jobban megfizetett dolgozókat kell felvenni ellenőrnek - vélte a kamara közleménye.
- 2026.11.23Dr. Berke Gyula - Nehéz munkavállalói helyzetek - figyelmeztetéstől a munkaviszony megszüntetéséig Hogyan kezelhetők jogszerűen a nehéz munkavállalói helyzetek, a teljesítményproblémáktól a kötelezettségszegésig? Előadásunk bemutatja a figyelmeztetés, a felmondás és a munkaviszony megszüntetésének legfontosabb szabályait, valamint a megfelelő dokumentáció szerepét.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.24A megtartás kulcsa 2026 – Vezetői konferencia Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? 6700 fős országos kutatás, vezetői kerekasztalok és jó gyakorlatok. Hallgasd meg azokat a vezetőket, akik a megtartást a gyakorlatban is sikeresen megvalósítják!
Részletek
Jegyek
- 2026.12.03Dr. Sipka Péter - Mesterséges intelligencia a munkavégzésben - lehetőségek, korlátok és felelősség Hogyan használható biztonságosan és jogszerűen a mesterséges intelligencia a munkahelyen, különösen a HR-területen? Előadásunk bemutatja az AI-használat jogi és adatvédelmi korlátait, a felelősségi kérdéseket és a belső szabályozás legfontosabb szempontjait.
Részletek
Jegyek
- 2026.12.09Dr. Kollár Gergő - Munkáltatói ellenőrzés és adatvédelem - e-mail, kamera, home office Meddig terjedhet a munkáltatói ellenőrzés, és hogyan védhető a munkavállalók magánszférája? Előadásunkon bemutatjuk az ellenőrzés legfontosabb jogi és adatvédelmi szabályait, gyakorlati példákkal.
Részletek
Jegyek


Conflict Night: rémálom HR-helyzetek a színpadon