Szigorodnak a táppénzszabályok
Az idei kerettel ellentétben 825 millió forinttal kevesebb a jövő évre tervezett táppénzköltségvetés, az ez évi 107,7 milliárdos kasszából az év első kilenc hónapjában 72,3 milliárdot fizetett ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - tudta meg a Világgazdaság Bogdán Zsuzsannától, az OEP főosztályvezetőjétől.
A táppénzköltségvetés megkurtítása vélhetőleg a takarékosabb táppénzkiadásokban keresendő, amelyet a jogszabály-szigorítások és a biztosító táppénzellenőrzést végző orvosai tettek lehetővé.
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltatók által fizetett betegszabadság jár. Ezt követően az OEP folyósítja a táppénz összegét, amelynek mértéke a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60 százaléka. A táppénzfolyósítás maximális időtartama az elmúlt 11 évben nem változott, a súlyos betegek ma is egy évig vehetik azt igénybe.
A passzív jogon járó (vagyis a biztosítási jogviszony megszűnése után fizethető) folyósítás ideje 1996-2003 között egy év volt, 2003-ban viszont 180 napra, rá egy évre 90-re, ez év áprilisától pedig 45 napra csökkentették. S amíg 1996-ban nem volt lehetőség a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állományra, 1998-2003 között ennek idejét nem korlátozták, 2003-ban pedig a maximális folyósítás időszakát 180 napra redukálták, egy évre rá pedig 90, az idén áprilistól 45 napra csökkentették. Méltányosságból azok részesülhetnek táppénzben, akik egyébként erre nem lennének jogosultak, igaz, ehhez a kérelmezőnek rövid biztosítási időt mindenképpen fel kell mutatni. Az ilyen címen kapható táppénz összegénél figyelembe veszik a biztosításban töltött időt, a családi állapotot, a család jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeket is.
Mindezzel együtt az Országos Orvosszakértői Intézet rendelete szabályozta a keresőképtelen betegek jogait és kötelességeit: a táppénzfolyósítás lejárta előtt a tb-kifizetőhelyeknek most már értesíteniük kell az orvosokat a folyósítás megszűnésének idejéről, hogy páciensüket időben tájékoztathassák.
A táppénzkassza megtakarításaiban jelentős szerepe van annak is, hogy a dolgozók esetenként munkahelyük féltése miatt nem mennek betegállományba, bár ennek ellenkezője is előfordulhat, amikor foglalkoztatási gondok miatt próbálják táppénz-állományba vonulni. Sőt, vállalati csőd esetén gyakorta előfordult, hogy maga a munkáltató bíztatta alkalmazottait e lehetőség igénybevételére.
A doktorok és az OEP felülvéleményező főorvosainak eligazodásának megkönnyítésére keresőképtelenséget elbíráló irányelveket dolgoztak ki. Ezeket 2004 októberétől alkalmazzák a gyakorlatban, akkor határozták meg ugyanis az egyes betegségekhez adható táppénzes napok számát. Valószínűleg a megújított szakmai irányelvek alkalmazásának következtében csökkent jelentősen a hátfájás, a mozgásszervi betegségek, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a depressziós kórképek miatti táppénz ideje. Egyébiránt a felülvizsgáló orvosok az elmúlt évben 74 262 orvosi praxist ellenőriztek, több mint 288 ezer beteget vizsgáltak meg, és egymilliónál több dokumentumot tekintettek át. A biztosító ellenőrző orvosainak véleménye szerint lassan mindenki tudomásul veszi, hogy a táppénz nem addig jár, amíg azt valaki jónak látja, hanem ameddig az egészségi állapota és a biztosítotti jogviszonya indokolja.
Világgazdaság
A keresőképtelenség első 15 munkanapjára a munkáltatók által fizetett betegszabadság jár. Ezt követően az OEP folyósítja a táppénz összegét, amelynek mértéke a biztosításban töltött időtől függően a napi átlagkereset 70, illetve 60 százaléka. A táppénzfolyósítás maximális időtartama az elmúlt 11 évben nem változott, a súlyos betegek ma is egy évig vehetik azt igénybe.
A passzív jogon járó (vagyis a biztosítási jogviszony megszűnése után fizethető) folyósítás ideje 1996-2003 között egy év volt, 2003-ban viszont 180 napra, rá egy évre 90-re, ez év áprilisától pedig 45 napra csökkentették. S amíg 1996-ban nem volt lehetőség a méltányossági alapon igényelhető táppénzes állományra, 1998-2003 között ennek idejét nem korlátozták, 2003-ban pedig a maximális folyósítás időszakát 180 napra redukálták, egy évre rá pedig 90, az idén áprilistól 45 napra csökkentették. Méltányosságból azok részesülhetnek táppénzben, akik egyébként erre nem lennének jogosultak, igaz, ehhez a kérelmezőnek rövid biztosítási időt mindenképpen fel kell mutatni. Az ilyen címen kapható táppénz összegénél figyelembe veszik a biztosításban töltött időt, a családi állapotot, a család jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeket is.
Mindezzel együtt az Országos Orvosszakértői Intézet rendelete szabályozta a keresőképtelen betegek jogait és kötelességeit: a táppénzfolyósítás lejárta előtt a tb-kifizetőhelyeknek most már értesíteniük kell az orvosokat a folyósítás megszűnésének idejéről, hogy páciensüket időben tájékoztathassák.
A táppénzkassza megtakarításaiban jelentős szerepe van annak is, hogy a dolgozók esetenként munkahelyük féltése miatt nem mennek betegállományba, bár ennek ellenkezője is előfordulhat, amikor foglalkoztatási gondok miatt próbálják táppénz-állományba vonulni. Sőt, vállalati csőd esetén gyakorta előfordult, hogy maga a munkáltató bíztatta alkalmazottait e lehetőség igénybevételére.
A doktorok és az OEP felülvéleményező főorvosainak eligazodásának megkönnyítésére keresőképtelenséget elbíráló irányelveket dolgoztak ki. Ezeket 2004 októberétől alkalmazzák a gyakorlatban, akkor határozták meg ugyanis az egyes betegségekhez adható táppénzes napok számát. Valószínűleg a megújított szakmai irányelvek alkalmazásának következtében csökkent jelentősen a hátfájás, a mozgásszervi betegségek, a mentális és viselkedési zavarok, valamint a depressziós kórképek miatti táppénz ideje. Egyébiránt a felülvizsgáló orvosok az elmúlt évben 74 262 orvosi praxist ellenőriztek, több mint 288 ezer beteget vizsgáltak meg, és egymilliónál több dokumentumot tekintettek át. A biztosító ellenőrző orvosainak véleménye szerint lassan mindenki tudomásul veszi, hogy a táppénz nem addig jár, amíg azt valaki jónak látja, hanem ameddig az egészségi állapota és a biztosítotti jogviszonya indokolja.
Világgazdaság
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?