Szigorral vágnának rendet a munkaerő-kölcsönzésben

Hadi László, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke szerint a munkaerő-kölcsönzési piacon erőteljesen jelen van a fekete és a szürke foglalkoztatás. A mostani szigorításokkal azt szeretnék elérni, hogy a cégek körültekintőbbek legyenek, milyen munkaerő-kölcsönzővel szerződnek. Mostantól visszamenőleg is a kölcsönbevevő cég alkalmazottjának tekintik azokat a dolgozókat, akik után nem fizették rendesen a járulékokat, annak minden anyagi vonzatával együtt.

Nő a kölcsönbevevők felelőssége is

Eddig ugyanis a nemzetközi multinacionális vállalatoknál is gyakori volt, hogy a kölcsönzött dolgozóikat - akár tudtuk nélkül - féllegálisan vagy illegálisan foglalkoztatták. A szakember szerint Magyarországon körülbelül 50 ezer (optimista becslések szerint 100 ezer) ember dolgozik kölcsönzött alkalmazottként, ezeknek több, mint fele multinacionális vállalatnál van.

Az SZTMSZ becslései szerint legalább annyi az egyáltalán nem, vagy csak részben bejelentett kölcsönzött munkavállaló, mint amennyi után valamennyi közterhet megfizetik. Ez azt jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönző cégek több mint fele részben vagy egészében illegálisan foglalkoztatott munkavállalókat kölcsönöz.



A törvénymódosítás mostantól a felesleges kölcsönzést is tiltja. Az eddigi gyakorlat szerint a munkáltató másik céget hozott létre azért, hogy saját munkavállalóit - számukra rosszabb feltételekkel - visszakölcsönözze. A valódi alkalmazotti viszonyt tehát sok esetben ilyen színlelt szerződésekkel palástolták. Januártól emiatt tilos a munkaerő-kölcsönzés, amennyiben a munkavállaló hat hónapra visszamenően munkaviszonyban állt a kölcsönbevevővel.

.