Szigorúan ellenőrzött dolgozók

"A gyermekintézményben, ahol dolgozom, a szakmai munka javítását videofelvétel segítségével végzik. A vezető és maga a megfigyelt még aznap kiértékeli a teljesítményt" - példálózik a Népszabadság egy, a munkajog.com weblapon írt hozzászólóval, akinek tudomásul kellett vennie, hogy szavait és gesztusait egész nap egy kamera figyeli. Egy másik bejegyzés szerint pedig általában meg sem kérdezik a dolgozókat, hogy hozzájárulnak-e a kamerával történő rögzítésükhöz. Márpedig az ombudsman állásfoglalása szerint a munkavállalókat akkor is tájékoztatni kell a kamerák felszereléséről, ha a foglalkoztató a munkahelyen tárolt vagy feldolgozás alatt álló termékek őrzése, a lopások megelőzése érdekében veti be ezt a lehetőséget, és a képeket nem lehet minden korlátozás nélkül rögzíteni és megőrizni - hívta fel a figyelmet Takács János ügyvéd, a munkajog.com portál tulajdonosa.

Beleegyezés nélkül tilos

Nem mindig elég azonban a tájékoztatás, ha ugyanis a kamerák a jelenlétet vagy a munkavégzés intenzitását ellenőrzik, felszerelésükhöz a munkavállalók beleegyezése szükséges. Az érintettnek - az adatvédelmi törvény rendelkezéseivel összhangban - ilyen esetben jogában áll tudni, hogy az adatkezelő mely személyes adatait kezeli, vagyis mit tud meg róla, és joga van megtekinteni a róla készült felvételeket. Titkos módon tehát nem készíthet felvételeket a munkáltató dolgozóiról.

Amennyiben viszont a dolgozó tud róla, a munkaadó szinte bármit megfigyelhet. A céges telefon által továbbított információk alapján például azzal is tisztában lehet a vállalat, hogy egy-egy munkatárs éppen hol tartózkodik - akadt cég, amelyet dolgozója épp az efféle kíváncsiskodásért perelt be. Hasonlóra ragadtatta el magát egy szállítási vállalat is, amely kamionjait a jármű földrajzi helyzetét műholdról követő eszközzel szerelte fel - erről azonban a sofőröket nem tájékoztatta. Így fordulhatott elő, hogy amikor a főnök egyik beosztottját felhívta, hogy telefonon erősítse meg, hol tart a rakomány, a gépkocsivezető más helyszínt közölt, mint amit a GPS mutatott a cég központjában. Ennek folyományaképpen a vállalati előírások megszegésére hivatkozva elbocsátották. A sofőr azonban nem hagyta annyiban a dolgot, pert indított, s nyert a vállalattal szemben, mondván tudta nélkül figyelték meg. Az ügy végül megegyezéssel zárult - ismertette az esetet egy munkajogász.

Fokozottan figyelnek a bankok

A bankokban elengedhetetlen, hogy bizonyos területeket kamerákkal ellenőrizzünk, de erre a dolgozók és az ügyfelek figyelmét is jól láthatóan felhívjuk - mondta el Danks Emese, az Erste Bank szóvivője a Népszabadságnak. Azt, hogy az elektronikus levelezést és a számítógépen történő munkát milyen módon ellenőrzi a bank, belső szabályzat írja elő, s a banktitok megőrzése érdekében a munkatársak titoktartási nyilatkozatot is aláírnak - tette hozzá Danks Emese.

A kamerás megfigyelésnél sokkal gyakoribb a számítógépes tevékenység (szörfölés, levélírás) ellenőrzése. A menedzsment minden billentyű leütéséről, minden klikkelésről értesülhet és naplót vezethet - állítja egy informatikai szakember. Mivel kizárólag az erre a célra fordított anyagi és emberi erőforrások szabnak határt annak, hogy mindenkit ellenőrizzenek, általában inkább csak az újonnan belépő dolgozó ténykedését kísérik figyelemmel véletlenszerűen vagy folyamatosan. .

Jogellenes vagy sem?

Az ellenőrzés azonban a másik oldalt is megviselheti: egy rendszergazda például azt panaszolta egy jogi portálon, hogy kellemetlenül érzi magát, és attól tart, jogsértően cselekszik, amikor főnökei internetes "kémkedésre" kényszerítik. Elmondása szerint a szabályzat értelmében a vállalati elektronikus levelezés kizárólag céges célra használható, magáncélra nem. Éppen ezért a küldeményeket véletlenszerűen, vagy gyanús esetben szándékosan is meg kell vizsgáljam, és ha azok tartalma nem egyeztethető össze a vállalat tevékenységével, jelentenem kell az igazgatónak, hogy belátása szerint fegyelmi eljárást indítson a szabályzatot megszegő alkalmazott ellen. Igaz, ezzel az alkalmazottak tisztában vannak, elvégre egy nyilatkozatot is aláírtak ezzel kapcsolatban. A vállalatánál egyébként bevett gyakorlat, hogy a névre szóló, de céges címzéssel érkező postai leveleket felbontja és elolvassa a titkárságvezető vagy a főnök. Ennek jogellenességéről egyébként megoszlik a jogászok véleménye (melyik erősebb, a személyiségi jog vagy a vállalati szabályzat?), de a jogi kérdés egyértelműen megválaszolható: elvégre ha a cég működési szabályzatában benne van, és ennek elfogadását az aláírásukkal is igazolják az alkalmazottak, jogos

Egyre több cégnél fordul elő, hogy letiltják a hozzáférést a chatelős, videónézegetős közösségi oldalakról, mondván, ne szórakozzanak a dolgozók munkaidőben. Többen is állítják: létezik olyan munkahely, ahol a munkaidő alatt leütött billentyűk számával mérik a munka intenzitását, bár a Népszabadságnak nem sikerült olyan céget találnia, amely ezt a vezetői buzgalmat névvel megerősítette volna.

Népszabadság