Szigorúan szolidáris MSZP

- A tisztességes munka lehessen a boldogulás alapja - írják programjukban, ez azt jelenti, hogy a rendszerváltozás veszteseivel és a perifériára szorultakkal akarnak elsősorban foglalkozni?

- Nem csak velük, a versenyszférával is foglalkozunk, bár itt elsősorban hátteret lehet erősíteni, ilyen a fejlesztések támogatása vagy a mindenkit érintő járulékcsökkentés. Az élőmunka terheinek csökkentésére gondolok: az szja átlagértéke a 2002-es 20 százalékos szinthez képest 1,5 százalékkal csökkent, míg a 34 százalékos tb járulék 3 százalékkal.

- A járulékcsökkentések vonatkozásában vannak további terveik?

- Folyamatosan azt hallom és olvasom, mintha az elmúlt 8 évben nőttek volna a munkára rakódó terhek, aminek az ellenkezője igaz. Mindezek ellenére magasnak tekinthetők a munkára rakódó költségek, ezért tovább kell csökkenteni ezeket, hogy még érdemesebbé váljon a foglalkoztatás a munkáltatók részéről. De csak az élőmunka terheinek csökkentésével foglalkoztatási többletek nem alakulnak ki, ehhez más, inspiratív eszközök is kellenek, pl. hogy fejlesztési támogatáshoz jussanak a munkáltatók.

- A munkahelyek megtartására vonatkozó pályázati támogatásokat az ellenzék hol kevesellte, máskor sokallta. Ön szerint ez az ösztönző mennyire volt sikeres?

- A bértámogatás esetében a bér és a járulék 50 százalékát gyakorlatilag ki tudták váltani támogatás formájában. Ez nem jelentéktelen hányad. A piac működése és az állami segítség nem arról szól, hogy a munkaadónak egy fillért se kelljen fizetni. Sokan éltek ezzel a támogatással, úgyhogy az érdemesség nem elvitatható.

Periférián

- A perifériára szorultakon a munkahely megtartó támogatás nem segít, mert nincs munkahelyük, velük mi a tervük?

- A rendszerváltás előtt 5,2 millióan dolgoztak, az elmúlt 20 évben 3,5-4 millió között alakul a foglalkoztatottak száma, kiesett több mint egymillió ember, és sokan időszakosan is nehezen tudnak visszatérni. Három éve néhány képviselőtársammal kezdeményeztük, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségekben az államnak be kell avatkozni, forrást biztosítani az önkormányzatok bevonásával. Az Út a munkához programba tavaly több mint 130 ezer embert vontunk be, ebből Észak-Magyarországon több mint 40 ezret.

- A munkaerőpiac újfajta kiszolgáltatottságait fejtegetik, és hogy a baloldalnak kell megszerveznie a társadalmi önvédelmet, partnerséget. Mire céloznak?

- A marginalizálódás kiterjedésére gondolunk, már nem százezrek, ennél is többen vannak, akik nehezen értik a munka fogalmát. Több lépcsőn át lehet őket visszahozni a munka világába, mert egyből a nyílt munkaerőpiacra lehetetlen. Ezzel van dolgunk.

- Hogyan akarnak továbblépni, ha a választók is esélyt adnak erre?

- Két irányban megnyitottuk a programot. Három hónapja lehetőséget adunk a versenyszférának, hogy rendelkezésre állási támogatáson lévőket foglalkoztasson, erre van már néhány kézzel fogható példa. A másik irányban tavaly olyan újabb közszolgáltató szervezeteket vontunk be, pl. erdészeti vállalatokat, vízügyi szolgáltatókat stb., ahol ezres nagyságrendben foglalkoztattunk olyanokat, akik a versenyszférában nem találják a helyüket, szakmai tudás nélkül nem képesek megtermelni a saját bérüket és járulékait.

- Czomba Sándor fideszes országgyűlési képviselő szerint az idei utolsó negyedévben elfogy a pénz az Út a munkához programra.

- Ha mi kormányzunk, akkor ez nem lesz kérdés, tehát Czomba Sándornak csak akkor kell aggódnia, ha ők kormányoznak, mert akkor ez a program veszélybe kerülhet. Különben a Fidesz sem tehetne mást.

- Lehet, hogy a háttérben még jó programnak is tartják?

- A háttérben igen, de nyíltan kimondva nem egészen. Czomba olyan kérdéseket feszeget, melynek a válaszait is tudja, de nem arról beszél. Szabolcs-Szatmár megyei képviselőként tisztában van azzal, hogy 10 ezrével vannak, akik 6-8 osztályt végeztek és nem találnak helyet a nyílt munkaerőpiacon. Amikor arról beszél, hogy nem jó ez a program, önmagával fordul szembe, a saját térségében élők helyzetét nehezíti meg azzal, hogy a programot negligáni próbálja. Az évek óta inaktív embereket mozgósítja újra a program, jó értelemben kikényszeríti a megszokott helyzetből. A gyermek látja, hogy a szülő dolgozni megy, átlátja, hogy neki is van kötelessége, el kell mennie iskolába. Tehát nemcsak arról van szó, hogy a munka értéket teremt, hanem hogy morálisan is tudunk változtatni, viszont a médiában általában az jelenik meg, hogy emberek csoportja a lapátot támasztja, sajnos ilyen is van, meg olyan is, hogy erdőt telepítenek.

Három gyerek és munkahely

- Közmunkával nehezen lehet kiemelkedni a megszokott helyzetből, más ösztönzőre nem gondoltak?

- Minden olyan családban, ahol nincsen kereső, legalább egy embert bevonunk ebbe a programba. Ehhez pénzt kell biztosítani, bármilyen a színe is a kormánynak, mert a családtámogatást össze kell kötni a munkavállalással: három gyerek után a családtámogatási rendszerben adójóváírás történjen, de ehhez az kell, hogy minden családban legyen kereső.

- A családtámogatási programjuk azzal, hogy a harmadik gyerek meg a munkavállalás után járjon kedvezmény az alanyi jogon járó segélyekkel szemben egy kedvezőbb irányt jelöl meg?

- Ez jobb rendszer annál, amit ma működtetünk, mert mindenkinek van tennivalója a világban. Ki többet, ki kevesebbet tesz a közjó megteremtéséért, és az én értékrendem szerint a legfontosabb, hogy a minket követő generációkat morálisan mértékadó módon befolyásoljuk. Lényeges, hogy a gyerekek piacképes tudást szerezzenek, ezért vezettük be tavaly az ösztöndíj támogatási rendszert. Észak-Magyarországon tíz szakmában - ácsállványozó, kőműves, hegesztő stb. - képeznek, amelyből kikoptak a szakemberek, és a piacnak szükség van rájuk. A diákok tanulmányi szerződéseket köthetnek a gazdálkodó szervezetekkel, az elmúlt nyolc évben megnégyszereződött ezen fiatalok száma. Egy 4,5-ös átlaggal tanuló, mély szegénységben élő gyerek tanulószerződéssel és a családi pótlék rendszerében további juttatással annyit kaphat, mint egy minimálbéren dolgozó felnőtt, 50-60 ezer forintot. Ez az, ami vissza tudja hozni az embereket a perifériáról. Ez sokkal nehezebb, mint gyűlöletet kelteni, de ez az egyetlen útja, hogy a mélyszegénységből ki lehessen hozni az embereket.

- A gyűlöletkeltést említette, a Jobbik működésére gondol?

- Igen, de ebben nem mélyednék bele.

- Vannak, akik nem akarnak kimozdulni a mély szegénységből, munkalehetőséggel nehezen ösztönözhetők. Mi lesz velük?

- Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MSZP-sként mondom - a saját véleményemet -, a szolidaritás azt jelenti, hogy mindenkinek segíteni kell, aki nem magatehetetlen, önmagáért tenni akar, viszont a körülményei béklyóban tartják, nem tud kimozdulni a helyzetéből. De azoknak, akik magukért tudnának tenni, segítő kezet is kapnak, és nem hajlandók elfogadni, azok tartsák el magukat, ott előtérbe kell, hogy kerüljön az öngondoskodás. A szolidaritás nem azt jelenti, hogy mindenkinek mindent meg kell adni, és csak jogai vannak, de kötelességei nincsenek. Mi azt mondjuk, nagyon sokan, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy lehetőség szerint ne a szociális segélyezés terén, hanem a munkához illesztetten éljék az emberek az életüket. Jó értelemben ki kell kényszeríteni őket abból a helyzetből, amiben vannak. Olyan feladatokat adni, amit képesek ellátni és lehetőleg értéket is teremt.

Színes golyók és távmunkások

- A fogyatékosok munkalehetőségeit is bővítenék - írják, miközben 2009 óta a Munkaerő-piaci Alap Rehabilitációs alaprészének zárolásával és az akkreditált szervezetek bértámogatásának szüneteltetésével éppen a fogyatékosok jutnak nehezebben munkához.

- Kétségkívül voltak megszorítások, és pénzügyi-gazdasági válság is, ezért át kellett gombolni a kabátot, de kedvezőtlen tapasztalatok is a felszínre kerültek. Arra gondolok, amikor szervezetek olyasféle tevékenységhez kértek támogatási pénzt, mint amikor nehezen látókkal színes golyókat akarnak válogattatni... Két út van: támogatások és elvárások. Azok a munkáltatók, akik nem foglalkoztatnak megváltozott munkaképességű személyt, rehabilitációs hozzájárulást fizetnek, ami elgondolkoztató, mert majd' egymillió forint személyenként. A Munkaerő-piaci Alap zárolásához hozzáfűzném, hogy 5 évvel ezelőtt egy Észak-Magyarországot átfogó méretű munkaügyi központnak 6-7 milliárd forint aktív foglalkoztatáspolitikai pénzeszköze volt, ma 5 milliárd, de tavaly uniós és más pályázatokon keresztül 30 milliárd forint nagyságrendű támogatás jelent meg a régiókban a foglalkoztatási ügyek kezelésére. Tehát új források nyíltak meg, 5-6 szorosára nőttek a forráshoz férési lehetőségek különféle programokban, mégis csak azt hallom, hogy a munkaerő-piaci források csökkentek.

- Amikor a kismamák munkába segítéséről írnak, atipikus foglalkoztatási formák jöhetnek szóba. Nem lufi ezt emlegetni, hiszen nem annyira népszerűek ezek nálunk?

- Az atipikus foglalkoztatási formák nem erősödtek meg kellőképen, a munkaadók nem szeretik eléggé a távmunkát, a részmunkaidős foglalkoztatást, valószínűleg mert többletköltsége van. Ha két ember ugyanazt a nyolcórás időszakot tölti le, jelentkeznek utazási és más egyéb költségek, ezek finanszírozása támogatás nélkül nem megy. Elsősorban a munkáltatók többletköltségei miatti ellenérdekeltségeket kell felváltani, de ilyen támogatások most is vannak a Munkaerő-piaci Alapban.

Laptopos gazdák

- Nem volt egyetértés a Parlament foglalkoztatási bizottságban az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény változtatásában, 4 százalékkal emelkedett a mértéke, változott a regisztráció módja is, az alkalmi munkavállalói könyvet az elektronikus regisztráció váltja. Modernizálnak, de ilyen nagy változást követni tudnak majd a mezőgazdasági munkáknál?

- Nem akkora horderejű a változás, illetve bevontuk a mezőgazdasági minisztérium képviselőjét a bizottság munkájába. Az elektronikus formájú bejelentés szükséges megoldás a visszaélések, az alkalmi könyvekből eltűnő tinta miatt is. Az országban sok tisztességes vállalkozó van, ezért nem elfogadható, hogy mások versenyelőnyt szerezzenek azzal, hogy nem fizetnek járulékokat. Lehetőség szerint minden foglalkoztatót be kell vonni az adó-és járulékfizetők közé. Ez nem mások kárára, hanem a tisztességesek érdekében van, ezzel nehéz vitatkozni.

- A 4 százalékos adóemelésnek volt értelme, ilyen rossz helyzetben van a gazdaságunk, hiszen itt kis pénzekről van szó?

- Szerintem sem jelentősekről. Itt el tudtam volna képzelni emelés nélkül is, nem én voltam a törvény e passzusának előkészítője. Hozzáteszem, ma nincs még egy olyan ágazta a magyar gazdaságnak, amely annyi támogatást kapna, mint az agrárszféra.

Éljenek a kicsik és a multik

- Zöldebb gazdaságpolitikáról ír a programjuk, de nem fejtik ki. Van az MSZP-ben nyoma ennek az új eszmének?

- A párt a megújuló energiafajták tudatosabb kihasználására törekszik, sokkal inkább, mint korábban. A támogatási rendszer elemei is jelentősek, pl. a geotermikus energiáé. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében olyan kutatásfejlesztési tervek indultak be, melyek napi munkalehetőséget jelentenek, ilyen pl. a geotermikus hőszivattyúk gyártása. Több ezer munkahely szűnt meg a bányabezárásokkal 1997 és 2001 között, ez véletlenül a Fidesz időszaka volt, ott most vas-klorid üzemet kezdenek építeni, és exportra állítanak elő gyógyászatban, atomhulladék tárolásában használt anyagokat. Ez az igazi K+F, ami közvetlenül a munka világával kapcsolatos.

- A programjukban az áll, hogy a kisvállalkozásokat meg kell védeni a multikkal szemben. Az MSZP tett valaha ilyen lépéseket?

- Butaság lenne. A multik beszállítói között több ezer magyar beszállító cég dolgozik, itt együttműködésről, illetve kis és középvállalkozások esélyeinek növeléséről van szó, a multikat sem gyengítve. Semmiképpen nem fogalmaznék így, hogy kit kivel szemben kell megvédeni. Magyarországon a bruttó hazai termék megtermelésében 60 százalék környékén van a multik részaránya, a foglalkoztatásban is meghaladja az egyharmadot. A megoldás az, hogy a kis és középvállalkozói szektorban még több támogatás kell, de most sem szégyenkezünk, mert a Széchenyi-programban, amit ezerszer istenítenek, 110 milliárdos nagyságrendben került ki pénzeszköz a vállalkozókhoz, ehhez képest az elmúlt években ennek a többszöröse ment ki, de erről egy szót sem hallottam. A szocialisták terve, hogy tovább emelik a támogatásokat.

- Borsodba újrázni akar az MSZP a parlamenti választásokon. Ön a párt megyei elnöke, reális elképzelés ez?

- Egy párt, amelyik szerepet akar a választások után is, és józanul gondolkodik, nem vereségre játszik, természetesen mi sem. Reális esélyünk van arra, hogy körzeteket nyerjünk, hogy mennyit, nem tudom, de azt gondolom, lesz Borsod-Abaúj-Zemplénben szocialista egyéni országgyűlési képviselő, nem csak listás.

A sorozat cikkeiben elhangzottak nem azonosak szerkesztőségünk véleményével. (a szerk.)