Tehetetlen a hatóság a csaló munkáltatókkal szemben

A Napi Gazdaság által idézett, 14 639 munkahely vizsgálatát összefoglaló dokumentum alapján kijelenthető, több vállalkozás szabálytalankodott idén, mint 2013-ban, amikor 67-67 százalékot érintettek a szabálytalanságok.

Feketén 8 477 dolgozót foglalkoztattak a vizsgált cégeknél. Ez az összes jogsértés 12 százalékát tette ki. A cégek is sokféle módon csalnak, a hatóság - elsősorban az építőiparban - találkozik olyan munkáltatókkal, akik hétköznapokon bejelentik a munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyát, hétvégén azonban nem. A "próbamunkával" is sokan trükköznek.

A hatóság ellenőrzései során 11 841 olyan dolgozót találtak, akiknél csalt a cég a munkaidővel, főképp a kereskedelemben, a vendéglátásban és a feldolgozóiparban. Gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról, vagy épp a valós munkaidő meghaladta a megengedett legmagasabb értéket, nem adták meg a megfelelő mennyiségű pihenőidőt - olvasható a Napi Gazdaság cikkében.

Sok munkáltató csal a szabadságokkal is, például úgy, hogy a nyilvántartáson "kiírt" szabadság alatt a munkavállalók valójában munkát végeznek. Az NMH tapasztalatai szerint ez főképp a feldolgozóiparban jellemző.

Az összes szabálytalansággal érintett foglalkoztatott csaknem ötödénél a munkabérrel kapcsolatos jogsértéseket is találtak. A műszakpótlékkal, rendkívüli munkáért járó és vasárnapi pótlékkal kapcsolatos jogsértéseket jellemzően a kereskedelemben, míg az éjszakai bérpótlékkal összefüggésben megállapított szabályszegést inkább a személy- és vagyonvédelemben dolgozókkal szemben követték el.

Ugyancsak jelentős számban előforduló munkaügyi szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása, késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága - olvasható a hatósági összefoglalóban.

Az NMH idén január-szeptemberben 3 081 vállalkozással szemben összesen 455,5 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki. Ugyanakkor az érdemi döntések túlnyomó többsége (több mint 70 százaléka) anyagi szankció nélküli intézkedés volt.

Napi Gazdaság