Több ezer állásba kerülhet a cafeteria vége

A munkáltatók túlnyomó része ugyanis megszüntetné e juttatások finanszírozását abban az esetben, ha azok teljes mértékben adókötelessé válnának, legalábbis ezt tükrözik az Autonóm Szakszervezetek, valamint az Accor Services Magyarország Kft. kutatásai. A válaszokból kitűnik: akadnának ugyan olyan cégek, amelyek adóteher mellett is fenntartanák az úgynevezett cafeteria-rendszereket, ám az adótétel csökkentené a munkavállalók rendelkezésére álló keretösszeget, vagyis a juttatások nettó értékét. Az adót tehát valójában a munkavállalók fizetnék meg -áll a Világgazdaságban. Egyelőre azonban nem tudni, pontosan mekkora adóteher is hárul a jövőben a béren kívüli juttatásokra. Ha ezek a tételek is ugyanúgy fognak adózni, mint a bérjövedelem, az egyet jelent a cafeteria felszámolásával, hiszen hasonló közteher mellett teljesen felesleges fenntartani a külön adminisztrációt igénylő rendszereket - mutatott rá Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató szakértője. A Világgazdaság úgy tudja, a kormány kész a kompromisszumra, és jó esély van arra, hogy az étkezési jegyek és az üdülési csekkek kimaradnak a megadóztatandó juttatások köréből. Arra is van esély, hogy az üdülési csekk felhasználási körét szűkítik, az évente mintegy 200 milliárd forintot kitevő étkezési jegyek esetében pedig nem változnának a szabályok. Az adóteher kivetését ellenzők gyakran hangsúlyozzák: az étkezési és üdülési csekkek egész ágazatokat tartanak el, így adó alá vonásuk akár több ezer munkahely megszűnéséhez vezetne. Egy felmérés szerint csak a melegétel-utalványok mintegy négyezer munkahelyet tartanak fenn. A GKI éppen tavaly ősszel végzett felmérést az étkezési utalványok gazdasági szerepéről. Ebből szintén az derült ki, hogy a csekkek a feketegazdaság szűkítésének egyik módját jelentik, ugyanakkor munkahelyteremtő hatásuk is kimutatható. A turizmust is kedvezőtlenül érintené a belföldi vendégforgalom motorját jelentő üdülési csekk adóval, járulékkal történő terhelése. Világgazdaság