Válságkezelés diákmunkával?
Különösen a harmadik világ és Dél-Amerika országai tarthatnak attól, hogy a válság miatt tovább nőhet a gyermekmunkások száma. A gyermekmunka azonban nemcsak az elmaradott ázsiai vagy afrikai országokra jellemző: Európában 15 millió kiskorút foglalkoztatnak, míg az Egyesült Államokban 300-500 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akiket farmokon dolgoztatnak.
Ki számít gyerekmunkásnak?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A szervezet statisztikái szerint a törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A világ 182 millió gyermekmunkásának visszaültetése az iskolapadba 2016-ig inkább gazdasági hátrányt jelente mind a nemzetállamoknak, mind a gyerekek családjainak. Az iskolázottság növekedésével 2020 után várható a befektetett tőke megtérülése, és a képzettebb munkaerő, az egészségesebb lakosság révén világviszonylatban is a jólét bővülése. Csakhogy ameddig nincs pénz a legszegényebb családok esetében a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális transzferek kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
Autópályáktól a szőlősökig
Tavaly hazánkban is több munkaügyi ellenőrzésen fennakadtak olyan munkáltatók, akik gyermekeket foglalkoztattak. Nagy port kavart fel például az az eset, amikor az M7-es autópálya Zalakomár és Nagykanizsa közti szakaszának építésénél több 13 évesre bukkantak, akiket napi kétezer forintért "alkalmaztak". Szintén tavaly történt a Nyugat-Dunántúlon, hogy két 14 éves gyerek gombát szedett és válogatott, ráadásul szabálytalanul foglalkoztatott alkalmi munkásokkal. Mocsa község közelében pedig egy vállalkozó szőlőmetszésen dolgoztatott 13 és 14 éves gyermekeket.
Ezektől a kirívó esetektől eltekintve Magyarországon nem jellemző a gyermekmunka. Mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóosztályán megtudtuk, a törvény értelmében a munkaügyi jogsértések esetében 30 ezertől 20 millió forintig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki. A legmagasabb bírságösszeg csak megismételt jogsértés esetén róható ki. A fiatalkorúak sérelmére elkövetett szabálytalanság jelentősen emelheti a bírság összegét, mert különösen súlyos jogsértésnek számít. Az OMMF közlése szerint leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják a kiskorúakat. Tavaly egyébként augusztusig 14 kiskorú munkavállaló akadt fönn az ellenőrzéseken, ez a szám 2006-ban 27, míg 2007-ben 22 volt.
Gyermekmunka - diákmunka
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást - a külföldi intézkedések példájára - 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Más azonban a diákmunka, és mást jelent a gyermekmunka, ami törvénytelen tevékenység. Jelenleg 16 éves korig tart a tankötelezettség, munkavállalónak csak a 16. életévét betöltött személy jelentkezhet, s minden 18 éven aluli foglalkoztatott fiatal munkavállalónak számít. A törvény a 16 évesnél fiatalabb gyermek munkavállalásával kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: munkaviszony létesítéséhez ilyen esetben a törvényes képviselő, vagyis a szülő hozzájárulása szükséges. Ha például egy 15 éves fiatal nyáron, diákmunka keretében akar dolgozni, akkor is kell a szülő írásos beleegyezése. A munkaidő a fiatalkorúak számára - szintén a Munka törvénykönyve szerint - maximum nyolc óra lehet naponta és negyven óra hetente. Fiatal munkavállalóként akkor is megilleti őket a legalább 30 perc ebédszünet (munkaközi szünet), ha a napi munkaidő nem éri el a hat, de meghaladja a négy és fél órát.
A diákmunkára felvett 18 év alatti tanulókat nem lehet beosztani éjszakai munkára, vagy rendkívüli munkavégzésre. A diákmunkásokat csak alkalmi munkavállalói könyvvel, vagy iskolaszövetkezeten keresztül, illetve határozott idejű munkaviszony keretében, továbbá adott munkára szóló munkaviszonnyal lehet foglalkoztatni. Ahhoz, hogy egy diák nyári munkát végezhessen, több iratot is be kell mutatnia az őt foglalkoztató szövetkezetnél, vagy munkáltatónál: szülői engedély a munkavállaláshoz illetve a szövetkezeti tagsághoz , iskolalátogatási igazolást, személyi igazolványt, a TAJ-kártyát, továbbá az adóazonosító jel és a bankszámlaszám is kell abban az esetben, ha a munkáltató átutalással fizet. A munkaviszony a szerződés megkötésével jön létre. Ebben meg kell határozni az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. Fontos feltüntetni, hogy ki az, akitől a munkavállaló az utasításokat kapja. A fiatal munkavállalónak emellett tájékoztatást kell kapnia a munkarendről, a bérfizetésről, a munkába lépés napjáról az Mt. rendelkezései szerint.
A szolgáltatóiparban idén is lesz munkalehetőség a diákoknak
Rugalmas jellege miatt a diákmunka alkalmazása a válságban negatív és pozitív irányba is változhat. Azoknál a cégeknél, ahol a munka mennyisége nem változott, de a költségcsökkentés elsődleges szemponttá vált, ott meg fogják vizsgálni, melyek azok a munkafolyamatok, amit diákok is elvégezhetnek. Azoknál a vállalatoknál viszont, ahol visszaestek a megrendelések ott a diák-munkavállaló is áldozatul eshet - közölte érdeklődésünkre Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet részéről. Mint mondta, a főállású munkaerőt rosszabbul érintette a mostani gazdasági helyzet, mint a diákokat. Tény, hogy most több diák jelentkezik egy-egy pozícióra, így lecsökken a toborzási idő és a vállalatok jobban válogathatnak elvárásaiknak leginkább megfelelő fiatalok között. Bizonytalan gazdasági helyzetben ez a foglalkoztatási forma rugalmassága és költséghatékonysága miatt még mindig az egyik legkézenfekvőbb válságkezelési eszköz lehet - emelte ki Göbl Róbert.
A nyári diákmunka az előző években valamennyi iparágban népszerű volt, idén az ipari szektor talán kevesebb diákot fog alkalmazni, de a szolgáltató ipartól hasonló mennyiségű igényre számítanak, mint korábban - tette hozzá.
Ki számít gyerekmunkásnak?
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a munkaerőpiacon 12 éves kor alatt megjelenő minden gyermeket gyerekmunkásként tart számon. 18 éves kor alatt a heti 14 óra feletti munkavállalást tekinti gyermekmunkának, amelyet a fiatal jövőbeli munkaerő-piaci és életesélyei szempontjából erősen károsnak tart. A szervezet statisztikái szerint a törvényi tilalom ellenére több mint 200 millió gyereket kényszerítenek munkára szerte a világon. A nemzetközi szervezet hosszú távú célja 2015-ig a 14 éves korig kötelező közoktatás elterjesztése.
A megélhetésért munkára kényszerült gyermekek legtöbbje éhbérért dolgozik, anyagi és szellemi nyomorban él, megaláztatásoknak, az elemi szociális és orvosi ellátás hiányában súlyos betegségeknek van kitéve. Több millió leánygyermek esik a rosszul fizetett házi cselédmunka csapdájába: ezeket a gyermekeket a szexuális erőszak és a gyermekkereskedelem is fenyegeti. A munkára fogott gyermekek több mint fele ázsiai, s rossz a helyzet Afrika Szaharától délre eső részén is, ahol minden hatodik kiskorú végez gyermekmunkát.
A világ 182 millió gyermekmunkásának visszaültetése az iskolapadba 2016-ig inkább gazdasági hátrányt jelente mind a nemzetállamoknak, mind a gyerekek családjainak. Az iskolázottság növekedésével 2020 után várható a befektetett tőke megtérülése, és a képzettebb munkaerő, az egészségesebb lakosság révén világviszonylatban is a jólét bővülése. Csakhogy ameddig nincs pénz a legszegényebb családok esetében a kamasz munkáját nélkülözhetővé tevő szociális transzferek kialakítására, a harmadik világbeli országok aligha hagynak fel az olcsó gyermekmunkások foglalkoztatásával.
Autópályáktól a szőlősökig
Tavaly hazánkban is több munkaügyi ellenőrzésen fennakadtak olyan munkáltatók, akik gyermekeket foglalkoztattak. Nagy port kavart fel például az az eset, amikor az M7-es autópálya Zalakomár és Nagykanizsa közti szakaszának építésénél több 13 évesre bukkantak, akiket napi kétezer forintért "alkalmaztak". Szintén tavaly történt a Nyugat-Dunántúlon, hogy két 14 éves gyerek gombát szedett és válogatott, ráadásul szabálytalanul foglalkoztatott alkalmi munkásokkal. Mocsa község közelében pedig egy vállalkozó szőlőmetszésen dolgoztatott 13 és 14 éves gyermekeket.
Ezektől a kirívó esetektől eltekintve Magyarországon nem jellemző a gyermekmunka. Mint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) sajtóosztályán megtudtuk, a törvény értelmében a munkaügyi jogsértések esetében 30 ezertől 20 millió forintig terjedő pénzbírságot szabhatnak ki. A legmagasabb bírságösszeg csak megismételt jogsértés esetén róható ki. A fiatalkorúak sérelmére elkövetett szabálytalanság jelentősen emelheti a bírság összegét, mert különösen súlyos jogsértésnek számít. Az OMMF közlése szerint leginkább az építőiparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatják a kiskorúakat. Tavaly egyébként augusztusig 14 kiskorú munkavállaló akadt fönn az ellenőrzéseken, ez a szám 2006-ban 27, míg 2007-ben 22 volt.
Gyermekmunka - diákmunka
Magyarországon a gyermekfoglalkoztatást - a külföldi intézkedések példájára - 1840-ben szabályozta először az Országgyűlés. Más azonban a diákmunka, és mást jelent a gyermekmunka, ami törvénytelen tevékenység. Jelenleg 16 éves korig tart a tankötelezettség, munkavállalónak csak a 16. életévét betöltött személy jelentkezhet, s minden 18 éven aluli foglalkoztatott fiatal munkavállalónak számít. A törvény a 16 évesnél fiatalabb gyermek munkavállalásával kapcsolatban egyértelműen fogalmaz: munkaviszony létesítéséhez ilyen esetben a törvényes képviselő, vagyis a szülő hozzájárulása szükséges. Ha például egy 15 éves fiatal nyáron, diákmunka keretében akar dolgozni, akkor is kell a szülő írásos beleegyezése. A munkaidő a fiatalkorúak számára - szintén a Munka törvénykönyve szerint - maximum nyolc óra lehet naponta és negyven óra hetente. Fiatal munkavállalóként akkor is megilleti őket a legalább 30 perc ebédszünet (munkaközi szünet), ha a napi munkaidő nem éri el a hat, de meghaladja a négy és fél órát.
A diákmunkára felvett 18 év alatti tanulókat nem lehet beosztani éjszakai munkára, vagy rendkívüli munkavégzésre. A diákmunkásokat csak alkalmi munkavállalói könyvvel, vagy iskolaszövetkezeten keresztül, illetve határozott idejű munkaviszony keretében, továbbá adott munkára szóló munkaviszonnyal lehet foglalkoztatni. Ahhoz, hogy egy diák nyári munkát végezhessen, több iratot is be kell mutatnia az őt foglalkoztató szövetkezetnél, vagy munkáltatónál: szülői engedély a munkavállaláshoz illetve a szövetkezeti tagsághoz , iskolalátogatási igazolást, személyi igazolványt, a TAJ-kártyát, továbbá az adóazonosító jel és a bankszámlaszám is kell abban az esetben, ha a munkáltató átutalással fizet. A munkaviszony a szerződés megkötésével jön létre. Ebben meg kell határozni az alapbért, a munkakört és a munkavégzés helyét. Fontos feltüntetni, hogy ki az, akitől a munkavállaló az utasításokat kapja. A fiatal munkavállalónak emellett tájékoztatást kell kapnia a munkarendről, a bérfizetésről, a munkába lépés napjáról az Mt. rendelkezései szerint.
A szolgáltatóiparban idén is lesz munkalehetőség a diákoknak
Rugalmas jellege miatt a diákmunka alkalmazása a válságban negatív és pozitív irányba is változhat. Azoknál a cégeknél, ahol a munka mennyisége nem változott, de a költségcsökkentés elsődleges szemponttá vált, ott meg fogják vizsgálni, melyek azok a munkafolyamatok, amit diákok is elvégezhetnek. Azoknál a vállalatoknál viszont, ahol visszaestek a megrendelések ott a diák-munkavállaló is áldozatul eshet - közölte érdeklődésünkre Göbl Róbert a Mind-Diák Szövetkezet részéről. Mint mondta, a főállású munkaerőt rosszabbul érintette a mostani gazdasági helyzet, mint a diákokat. Tény, hogy most több diák jelentkezik egy-egy pozícióra, így lecsökken a toborzási idő és a vállalatok jobban válogathatnak elvárásaiknak leginkább megfelelő fiatalok között. Bizonytalan gazdasági helyzetben ez a foglalkoztatási forma rugalmassága és költséghatékonysága miatt még mindig az egyik legkézenfekvőbb válságkezelési eszköz lehet - emelte ki Göbl Róbert.
A nyári diákmunka az előző években valamennyi iparágban népszerű volt, idén az ipari szektor talán kevesebb diákot fog alkalmazni, de a szolgáltató ipartól hasonló mennyiségű igényre számítanak, mint korábban - tette hozzá.
Diákmunkával kapcsolatos kérdéseire Hegedűs Csaba , a Prohumán Diákmunka operatív igazgatója válaszol.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
Aki válaszol: Sipőcz Iván
Így dolgozunk - ezeket a dokumentumfilmeket nézd meg a munka világáról