Változtatnál, ha mernél?

Nincs tavasz, de mi (te meg én) most mégis a megújulásról és a változásról fogunk beszélgetni, a cikk végére meg fogod érteni, hogy pontosan miért. Bármilyen élethelyzetben is legyél, korodtól függetlenül, azt gondolom, hogy a változáshoz való viszonyulásról érdemes és fontos beszélgetni. Közhely lenne azt írni, hogy azért, mert felgyorsult a világ és talán soha ennyire sok és váratlan változás nem érte az embereket, de ez csak részben lenne igaz. A világ mindig is változó volt, most is az, és feltehetően az is lesz, a jövőben is. Ezért alapvetően egy dolgunk van, megtanulni kezelni, elsajátítani a rugalmas alkalmazkodás képességét - és kizárólag haladóknak - talán elkezdhetnénk élvezni is a változás adta előnyöket, lehetőségeket.

És mégis miért nem?

Ha végiggondolod, és alapvetően a "félelem", a "jajj, csak azt ne" az első szavak (érzelmek), amelyek eszedbe jutnak a változás szó hallatán, akkor te vagy az én emberem. Mert akkor te vagy az, akit érdemes picit inspirálni arra, hogy megmoccanjon, hogy szembenézzen a félelmeivel és szakítson végre a biztonsági vágyának kielégítésével. Munka nélkül vagy és már belefásultál a sok elutasításba? Inkább már nem is jelentkezel sehová, úgyis mindig ugyanaz történik? Azon szerencsések közé tartozol, akinek van munkahelye, de lelkesen posztolod a Facebookon az "Utálom a hétfőket" című képeket, és ha jobb napod van, akkor a "Legyen több péntek" címűeket is? Utálsz már bejárni, stresszelsz, se normális munka, se elég pénz és még a portás sem köszön? Hány okod van rá, hogy ne változtass? És ha úgy kérdezem, hogy hány kifogásod? Miért tartjuk benne magunkat sokszor évekig régen nem kielégítő állapotokban? Mert félünk. Váltani, változtatni olyan bizonytalan... Még egy langymeleg mocsárban is jobban kiszámítható a következő lépés, mint a változás nevű rejtelemben. A biztonság, kiszámíthatóság nagy úr. És nagy árat is fizetünk érte. Gondold végig, hogy megéri-e!

Mikor volt utoljára, hogy először csináltál valamit?

A kérdésre adott válaszod megmutatja, hogy mennyire keresed a változások, változtatások lehetőségét. (Halkan jegyzem meg, hogy ez egy nagyszerű interjús kérdés is!) Személyiségtípustól függ, hogy ki mennyire érzi jól magát a változó környezetben, és mennyire ismeri fel a belső, hozzáállásbeli változások szükségességét. Ha még mindig azok közé tartozol - lelkes Menekülj előre blog olvasóként el sem tudom képzelni rólad! -, aki tétlenül, mereven ragaszkodik saját tökéletességéhez és a környezetét okolja mindenért, akkor feltehetően a rugalmas alkalmazkodás kompetenciádat érdemes fejleszteni. Változni, változtatni nehéz. Van, akinek még nehezebb. De ha egyszer elkezded, könnyen rákaphatsz az ízére, mert nagyszerű lehetőségeket tartogat! Ha leküzdöd a félelmeidet, szorongásaidat, a "mi van akkor ha" nevű negatív program lefuttatását, akkor új ajtók nyílnak előtted, energiák szabadulnak fel és olyan, mintha hosszú percek után bukkannál fel a víz alól.

És mi van, ha nem jön be?

A legnagyobb para. Általában ezért nem mozdulsz. Ha nem jön be a változtatás? Ha kiderül, hogy jobb volt az eredeti állapot? Ha ugyan nem volt jobb, de a változás utáni sem lesz elég jó? Mégis mi történhet? Tanulsz egy csomót. Fejlődsz, rálátsz olyan lehetőségekre, amelyekre korábban nem. Változhat a szemléletmódod, átértékelődhetnek dolgok, legtöbbször a legnagyobb félelmekről még az is kiderül, hogy teljesen értelmetlen fékek voltak. Kinyílik a világ, friss levegővel telik meg a tüdőd és mozgósítani tudsz egy halom rejtett képességedet, felszínre kerülhetnek még számodra is ismeretlen erőforrásaid és generálják majd a jobbnál jobb ötleteket. És hogy bénázhatsz az elején? Naná... Hihetetlenül sokat lehet belőle tanulni! És ha van hozzá némi humorérzéked, akkor még az is kiderülhet, hogy szórakoztató az egész. Csak dönts végre a változás mellett. Ha valami nem működik elég jól, vagy unod és többre vágysz, állj fel a karosszékből, dobd le a mamuszt, nyújtózkodj egy nagyot, lehetőleg nagyobbat, mint a takaród engedi! Emeld fel a hátsód és állj végre a rajtvonalhoz... Írj még jobb pályázati anyagot, keress még több lehetőséget, légy nyitott a fejlődésre, tanulj meg segítséget kérni, mozgósíts még több energiát és hagyd, hogy vigyen a lendület. Tedd meg magadért. Ne várj tovább a szüleidre, a szomszédra, a főnöködre, ne az ő változásukban bízz, hanem a sajátodban! Pezsdülj fel, ne add alább, megérdemled a saját álmaidat. Már holnap is késő, mert elhúznak a versenytársak. És ha elbotlasz? Nézz szét ott lent, van-e valami érték... állj fel és hozd magaddal!

És egy jó tanács a végére: a változásban kövess jó példákat. Ne elméleti, hanem gyakorlati példákat.

Hajdrik Anita
Menekülj előre HR Blog
HR Blog