Végletes fizetések - beleszól majd az EU?
Bár az Uniónak nincsen ebben kompetenciája, azonban a közepes bérszint hiánya, az egyre inkább polarizálódó fizetések a gazdasági életet is egyre jelentősebben befolyásolják, így nem hagyhatók figyelmen kívül ezek a hatások, írja a Napi.hu.
Magyarországon a munkavállalók negyede hivatalosan - a KSH adatai szerint - még a létminimumhoz megteremtéséhez sem elegendő bért visz haza. A dolgozói szegénység egyre szélesebb körű, derül ki a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövegsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által készített háttéranyagból.
Magyarország sem versenyképesség, sem bérterhek szempontjából sem áll jól a V4-ek között, véli Wimmer István a MGYOSZ főtitkára, és bár a bérek emelkedtek, az egyéb gazdasági mutatók nem javultak, pedig előbb a gazdasági sikereknek kell bekövetkezniük, utána tudnak emelkedni a minimál- és az átlagbérek.
Bár az EU-nak nincs kompetenciája a bérek meghatározásában, azonban mivel annak színvonala sok egyéb dologra is hatással van, ami az uniós célkitűzésekben szerepel, ezért nem is maradhat semleges, hangsúlyozta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa. Ugyanis mindez a foglalkoztatás és a vásárlóerő szempontjából is lényeges elem. A 2020-ra kitűzött célokba így a bérek alakulása is bekerül elemként.
Andor az elmúlt évek fontos fejleményei között említette az éleződő bérpolarizációt: a közepes szintű munkahelyek száma drasztikusan csökken - a válság óta egyre gyorsabb tempóban -, ami egyebek mellett a globalizáció, az ipar más kontinensre telepítésének a következménye. A válság előtt a bérek az eurózónán belül erőteljesen szóródtak, ezek a válság okozta kényszerű korrekciók hatására némileg csökkentek. Minimálbér jelenleg 21 tagállamban van, ennek meghatározásába az EU egyáltalán nem szól bele.
Napi.hu
Magyarország sem versenyképesség, sem bérterhek szempontjából sem áll jól a V4-ek között, véli Wimmer István a MGYOSZ főtitkára, és bár a bérek emelkedtek, az egyéb gazdasági mutatók nem javultak, pedig előbb a gazdasági sikereknek kell bekövetkezniük, utána tudnak emelkedni a minimál- és az átlagbérek.
Bár az EU-nak nincs kompetenciája a bérek meghatározásában, azonban mivel annak színvonala sok egyéb dologra is hatással van, ami az uniós célkitűzésekben szerepel, ezért nem is maradhat semleges, hangsúlyozta Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosa. Ugyanis mindez a foglalkoztatás és a vásárlóerő szempontjából is lényeges elem. A 2020-ra kitűzött célokba így a bérek alakulása is bekerül elemként.
Andor az elmúlt évek fontos fejleményei között említette az éleződő bérpolarizációt: a közepes szintű munkahelyek száma drasztikusan csökken - a válság óta egyre gyorsabb tempóban -, ami egyebek mellett a globalizáció, az ipar más kontinensre telepítésének a következménye. A válság előtt a bérek az eurózónán belül erőteljesen szóródtak, ezek a válság okozta kényszerű korrekciók hatására némileg csökkentek. Minimálbér jelenleg 21 tagállamban van, ennek meghatározásába az EU egyáltalán nem szól bele.
Napi.hu
_esemenyajanlo_2022_05.png)
Hatodik kiadásához érkezett az Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv.
Irodai disztópia - ha a munka és a magánélet az agyunkban is szétválna