Vona: az NDK a példa a bérek rendezésére

A Jobbik miniszterelnök-jelöltje szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson. Bírálta, hogy a 2004-es és a mai átlagkereset között nőtt a szakadék a nyugatihoz képest.

Vona Gábor a bérunió megvalósíthatóságára pozitív példaként hozta az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.

Úgy fogalmazott: az Európai Unió vagy a bérunióval lesz, vagy nem lesz. Közölte azt is, hogy a Jobbik akkor is támogatná a béruniót, ha azt Orbán Viktor vagy Botka László kezdeményezte volna, mert szerinte az pártok felett áll. Ócska és szánalmas politikai kisszerűségnek nevezte a bérunióval szembeni kritikákat, s kijelentette: nemcsak a jobbikosoknak, hanem az összes párt szimpatizánsának európai bért akarnak.

Mint mondta, az egyenlő munkáért egyenlő bért elvével meg kell szüntetni egy uniós rendszerhibát, de van "házi feladat" is, Magyarország gazdaságát olyan állapotba kell hozni, hogy ki tudja használni a lehetőséget.

A jobbikos politikus egy régiós térképet is hiányolt arra vonatkozóan, hogy az ország mely részén milyen fejlesztések szükségesek. Szerinte ma az országgyűlési képviselők lobbiján múlik, hogy hol mi valósul meg. Vona Gábor megerősítette, hogy hét tagállamban legalább egymillió aláírást kell gyűjteniük. A gyűjtést egy faltörő koshoz hasonlította arra hivatkozva, hogy minél többen állnak mellé, annál könnyebb lesz áttörni a kaput.

Megfogalmazta azt is, hogy a kezdeményezés sikeressége függ a 2018-as országgyűlési választástól, a többi tagállamtól és Brüsszel hozzáállásától, s célként jelölte meg, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson. Ha valaki el akar menni az országból, az szabadság legyen és ne kényszer - hangoztatta.

Megjegyezte: a bérunió a nyugdíjasoknak is érdeke, mert a nyugdíjak értéke a bérek értékének függvénye, emellett az elvándorlást is meg tudja állítani.

MTI