2006. október 11. - 2006. október 11.
Nem tipikus foglalkoztatási formák

Kinek ajánljuk:

- Cégvezetőknek,

- Munkaügyi és munkáltatói jogokat gyakorló vezetőknek,

- Személyügyi munkatársaknak, HR-vezetőknek.



A tanfolyam célja, hogy Ön:

- Tekintse át azokat a lehetőségeket, amelyek a munkavállalás különböző formáit irányozzák elő!

- Információt gyűjtsön arról, hogy mire kell az atipikus (nem tipikus) foglalkoztatásnál munkajogi szempontból ügyelni.

- Ismerje meg a munkavégzésre irányuló különböző jogviszonyok tb vonatkozását.



Program:

1) Bedolgozói jogviszony

A bedolgozó a munkáját általában saját lakásán, saját munkaeszközzel, önállóan, a munkáltató közvetlen irányítása nélkül, de a foglalkoztató által biztosított anyaggal (nyersanyag, kész-, fékész termék) végzi. Az úgynevezett U+201Ebiztosított bedolgozóiU+201D jogviszony a folyamatos foglalkoztatás garanciálisabb formája.



2) Alkalmi munkavállalás

Az alkalmi foglalkoztatás korlátozott időben lehetséges. E célra rendszeresített munkakönyv szükséges. Ebben kell leróni az úgynevezett közteherjegy értékét. Az alkalmi munkadíj Ft/nap mértékét a törvény táblázata tartalmazza. Az alkalmi munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.



3) A munkaerő-kölcsönzés

Speciális foglalkoztatási tevékenység, melynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót - ellenérték fejében - munkavégzésre átengedi a kölcsönvevőnek. A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti polgári jogi jogviszony kereteit, valamint a kölcsönbeadás feltételeit az Mt. tételesen szabályozza.



4) A távmunkavégzés

A távmunkavégzés egy korszerű üzemszervezési módszer. Időben és térben rugalmas, atipikus munkaforma, mozgatórugója a hatékonyság növelése iránti igény. A munkaszerződésben rögzíteni kell: a felek közötti kapcsolattartás feltételeit, a munkavállalónál szükségesen és indokoltan felmerülő költségek elszámolásának módját. A távmunkában végzett termékenység jellegét, az alkalmazás feltételeit, a távmunka megjelenési formáit, a jogi szabályozás részleteit az Mt. módosított fejezete tartalmazza.



5) Egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony

E jogviszonyokban a közös az, hogy a biztosítási kötelezettség elbírálása egyszerű osztással történik. Amennyiben a hányados eléri a minimálbér 30%-át, illetve naptári napokra ennek harmincad részét, akkor fennáll a biztosítás, míg e határösszeg alatt nem.



6) Diákok foglalkoztatása

- Tanulószerződés alapján: biztosított

- Tanulószerződés nélkül, nyári gyakorlat tartama alatt: nem biztosított

- Diákszövetkezeteken keresztül: nem biztosított



7) Ösztöndíjas foglalkoztatás

Olyan jogviszony, amely a törvény által szabályozott szakmai készségek megszerzése munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására jött létre.



8) Az U+201EamnesztiaU+201D törvény változása

Az adóellenőrzés során a munkáltató terhére utólagos adó-megállapítás keretében munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése, illetőleg a munkaszerződés-kötés nélküli foglalkoztatás miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozat nem hajtható végre.



9) Az alkalmi munkavállaló társadalombiztosítási jogállása

Szolgálati időt és egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot szerez



10) Munkaerő-kölcsönzés

A kölcsönbeadót terhelik a foglalkozatással összefüggő kötelezettségek



Miért hasznos Önnek a tanfolyam elvégzése?

- Naprakész információk a szakma legjobb és leghitelesebb szakembereitől.

- Munkajogi és tb-kérdéseire első kézből kaphat szakszerű és egyértelmű választ.

- Megtudhatja, hogy mire érdemes ügyelni az egyes jogviszonyok szerződéseinél - bedolgozás, táv- és alkalmi munka, megbízási és vállalkozási szerződés stb. esetében.

- Konkrét példák és esettanulmányokat mutatunk be Önnek a munkaügyi bíróságok ítélkezési, valamint az APEH eljárási gyakorlatából.

Dr. Breznay Tibor (Fővárosi Munkaügyi Bíróság ny. elnöke)


Jogi diplomáját 1952-ben szerezte meg az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi
Karán. 1967-től a Területi Munkaügyi Döntőbizottságnál előbb döntőbíró, majd
1969-től döntőbizottsági elnök. 1973-tól e szervezet jogutódlása folytán
létrejött Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke egészen nyugállományba helyezéséig
(1999). A munkaügyi jogviták körében folytatott ítélkezési tevékenységét
élethivatásként gyakorolja a mai napig: munkajogi jogalkalmazás elvi és
gyakorlati fejlesztése érdekében többirányú aktív szervezői, szerzői és oktatói
tevékenységet végez a mai napig. Szakreferense a vállalti jogtanácsosok
munkajogi szakmai továbbképzésének. Egyetemi oktató az ELTE Jogi Karának
Munkajogi Tanszékén, az ELTE Jogi Továbbképző Intézetében munkajogi
szakreferens. A Magyar Jogász Egylet és a Munkaügyi Bírák Országos
Egyesületének alelnöke. Publikációk: több éve a Munkajog vezetőknek A-tól Z-ig,
illetve a Munkajogi TIPP-ek kiadványok szerkesztője.




Széles Imre (APEH Észak-Bp-i Igazgatóság)


1986. március 17-től - csaknem 20 éve - foglalkozik járulék- illetve
adóellenőrzéssel és oktatással. Első munkahelye a Budapesti és Pest Megyei
Társadalombiztosítási Igazgatóság volt, ahonnan 1999-ben az APEH Fővárosi
Járulékigazgatóságához, majd 2000-ben az APEH Észak-Budapesti Igazgatóságához
került. Jelenleg is itt dolgozik főosztályvezető-helyettesként.




A különböző jogszabályok, valamint társadalombiztosítási és szociális
szabályozási rendszer hatása a munkavégzésre irányuló jogviszonyokra, különös
tekintettel az atipikus (nem tipikus) foglalkoztatás esetén.


Bővebb információk: Nem tipikus foglalkoztatásiformák

A szeminárium indul: 2006-10-11

Időtartama: 1 nap.

Ár: 29,000 ft.