A munkavédelem alapja: a veszélyek megelőzése

A munkavédelem olyan tevékenységek eredménye, amely kiegyensúlyozott kapcsolatot teremt az ember (tehetség, képzettség, szükséglet, motivációk), a környezet (élvezhető munkakörnyezet) és a munkaszervezet (ember-gép kapcsolata, személyes kapcsolatok, munkával való elégedettség) között.

Munkavédelemről akkor van értelme beszélni, ha a munkavédelem szereplői (munkavállaló, munkáltató, állam) felismerik a veszélyes helyzeteket és igyekeznek azt hatékonyan kezelni. A veszélyes helyzetek leginkább a veszélyes anyagok és eszközök óvatlan felhasználásából, a gépek figyelmetlen alkalmazásából, és az egyéb felszerelések, berendezések és anyagok nem megfelelő használatából adódnak. Ahhoz, hogy ezeket elkerüljük, egy ellenőrző és értékelő mechanizmust kell bevezetnünk, amely külön hangsúlyt fektet azon alkalmazottakra, akiknek a potenciális veszélyforrást jelentő eszközökkel, illetve környezetben kell dolgozniuk.

Megelőzés
A veszély megelőzése érdekében elengedhetetlen, hogy kiszámítsuk a veszélyes helyzetek jövőbeli valószínűségét (előrelátás), valamint kialakítsuk a balesetek elkerüléséhez szükséges magatartást, hozzáállást (megelőzés).

A megelőzés indokai:
- morális aspektusok: a megelőzést már pusztán morális indokok alapján el kell végeznünk, hiszen erkölcsi kötelességünk a munkát végzőt és környezetét óvni,
- jogi kötelezettség: a fenti megerősítése érdekében az állam az Alkotmányban és a Polgári Törvénykönyvben is lefektette a megelőzés alapjait, hogy súlyos büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel riassza el a munkavédelmi elvek megszegésétől a szabálytalankodókat.

A büntetőjogi felelősségről akkor beszélünk, ha a munkavédelmi szabályszegés során egyben bűncselekményt is elkövet az illető. A Btk. szerint bűncselekménynek minősül az a szándékosan vagy gondatlanságból eredő cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.

A büntetőjogi felelősség a szándék megléte vagy nem léte alapján kétféleképpen állapítható meg:
- szándékosság: amikor az elkövetőnek szándékában állt kárt okozni, vagy egyes értelmezések szerint, ha valaki tudatában van a veszélyhelyzetnek, mégsem tesz ellene semmit. (A szándékosan elkövetett bűncselekményért minimum 2 év szabadságvesztést róhatnak ki.)
- gondatlanság: amikor az elkövető előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság); vagy azért nem látja előre a következményeket, mert a tőle elvárható körültekintést, figyelmet elmulasztja (hanyagság). (Ezekért enyhébb büntetést szabnak ki.)

A munkavédelmi szabályszegések miatti bűncselekmények többsége hanyag magatartás miatt következik be, és általában az előírások, szabályok elmulasztásával, megszegésével valósul meg.

Veszélyeztetés
A fentiek mellett létezik még egy munkahellyel kapcsolatos bűncselekmény is, a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, amelynek elkövetése akár szabadságvesztést vonhat maga után. Aki a foglalkozás szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanul közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el, és, közérdekű munkával pénzbüntetéssel vagy szabadságvesztéssel büntethető.