Béren kívüli pénzbeni juttatások

A pénzbeli és természetbeni béren kívüli juttatások közös jellemzője, hogy bizonyos értékhatárig a munkáltató költségként számolhatja el őket, a munkavállalónak pedig nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ezen értékhatár felett azonban a juttatás a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, amely után adót és járulékokat kell fizetni, és az adóbevallásban is szerepeltetni kell. A munkáltató ilyenkor társadalombiztosítási járulékot, munkaadói járulékot és szakképzési hozzájárulást fizet az adóhatóságnak.

A pénzbeli juttatások közé az alábbiak tartoznak:

1. Lakhatási támogatás (albérleti díj hozzájárulás, munkásszállás)
2. Munkabérelőleg
3. Lakáscélú támogatás (vissza nem térítendő támogatás, munkáltatói lakáskölcsön)
4. Munkába járás költségtérítése saját gépjárművel
5. Kockázati élet-, baleset-, rokkantsági- és balesetbiztosítás
6. Befektetési élet-, baleset-, rokkantsági- és balesetbiztosítás
7. Tanulmányi ösztöndíj
8. Szociális segély
9. Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás

A következőkben az első három pontba tartozó juttatásokat részletezzük, figyelembe véve a juttatás módját, feltételeit, adózását (munkáltatói és munkavállalói szempontból) és a kapcsolódó jogszabályi előírásokat.

Lakhatási Támogatás

A lakhatási támogatás két formában valósulhat meg:

• Munkásszállás/szolgálati lakás: Ha a munkáltató saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanban biztosít lakhatást a munkavállaló számára, akinek lakóhelye eltér a munkavégzés helyétől. Fontos a használat jogát, időtartamát és a térítési díjat belső szabályzatban vagy kollektív szerződésben rögzíteni. Ez a forma bizonyos feltételek mellett adómentes lehet.
• Albérleti/lakásbérleti hozzájárulás: A munkáltató hozzájárul a munkavállaló által bérelt lakás költségeihez. Ez a juttatás általában a munkabérrel együtt kerül kifizetésre, és a munkavállaló adóköteles jövedelmének minősül, amely után adót és járulékokat kell fizetni. A bérleti szerződést általában be kell mutatni a munkáltatónak.

Munkabérelőleg

A munkabérelőleg nyújtásának feltételeit a munkáltató határozza meg. A jogszabályok az adhatóságot és az adómentesség értékhatárát rögzítik. Az adómentes határ jelenleg a mindenkori minimálbér ötszöröse. Az előleg adómentesen legfeljebb fél évre adható. A visszafizetés feltételeit a munkáltató és a munkavállaló együttesen határozza meg. Ha az előleg meghaladja az adómentes határt, a különbözet kamatkedvezménynek minősül, és adóköteles jövedelemként kezelendő.

Lakáscélú Támogatás

A lakáscélú támogatás lehet vissza nem térítendő támogatás vagy munkáltatói lakáskölcsön. A vissza nem térítendő támogatást a munkáltató lakásépítésre, -vásárlásra, -bővítésre vagy -korszerűsítésre nyújthatja, hitelintézet útján és annak igazolása alapján. A támogatás mértéke általában a vételár vagy az építési költség maximum 30%-a lehet, és több munkáltató esetén a megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt maximum 1 millió forintig adómentes. Ezen értékhatár felett a támogatás adóköteles jövedelemnek minősül. A támogatás méltányosságának feltételei (pl. lakásméret, ingatlanár) jogszabályban vannak rögzítve, de ezek az adatok elavultak lehetnek.

Összegzés

A béren kívüli pénzbeli juttatások fontos szerepet játszanak a munkavállalók motiválásában és a versenyképes bérezés kialakításában Magyarországon. A jogszabályi környezet folyamatosan változik, ezért fontos a naprakész információk figyelemmel kísérése. A munkáltatóknak érdemes szakértői segítséget igénybe venniük a juttatások optimális kialakításához és az adózási szabályok betartásához.