Dolgozó nyilatkozata alapján az adómentesen nyújtott hiteltörlesztést a tőke csökkentésére használná, a jelenlegi törlesztő részlet fizetése mellett. Ebben az esetben adható-e az éves hiteltörlesztési kötelezettségénél nagyobb összeg, amely nem éri el 5 éven belül az 5 millió forintot, és nem több a lakás építési költségének 30 százalékánál?

Dolgozónk cafeteria keretét lakáscélú felhasználásra felvett hitel törlesztésére szeretné felhasználni. Az adómentességi vizsgálatra benyújtott dokumentumok alapján jogosult lenne támogatásra. A tulajdoni lap alapján azonban megállapítható, hogy a lakás eladás alatt áll. A dolgozó elmondása szerint az átadásra novemberben kerül sor. Kérdés: ebben az esetben nyújtható-e adómentesen szeptemberben hiteltörlesztésre támogatás.

Egy hónapja közös megegyezéssel eljöttem előző munkahelyemről. Az elmúlt néhány évben az éves cafeteriam teljes összegét lakáscélú támogatásra "tetettem félre”. Így a kilépésemkor már körülbelül 1.9M forint gyűlt össze. Adózással kapcsolatos kérdésemre az adminisztrátor azt a választ adta, hogy vagy a nettó vagy a bruttó összeg átutalását választhatom. Előző esetben az összeg körülbelül felét, míg utóbbi esetben a teljes összeget átutalja a cég, de még ebben az adóévben lakást vagy házat kell vásárolnom az átutalt bruttó összeg felhasználásával. A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint a megfelelő információkat kaptam a korábbi cégemtől? Ha idén lakásvásárlásra felhasználom a bruttó összeget, akkor valóban nem lesz elszámolnivalóm a NAV felé?

A rendelet alapvetően a lakáscélú támogatás céljáról és adómentesség igazolásának módjáról szól, de forrásáról nem. Úgy vélem, igen kevés olyan cég van, aki tisztán osztogat több milliós vissza nem térítendő lakáscélú támogatást, a néhány százezer forintig terjedő cafeteria pedig nemigen alkalmas megfelelő lakáscélú tartalék képzésére. A leginkább alkalmas juttatás az éves/negyedéves bónusz lenne, de mivel az bérhez, illetve teljesítményhez kötődő jövedelemnek minősül, így a munkáltatóm kockázatosnak találja annak lakáscélú támogatásként történő kifizetését. Van tudomásuk erre vonatkozó szabályról, esetleg NAV állásfoglalásról, ami a bónusz ilyen módon történő kifizetését tiltja, illetve engedélyezi?

Az a kérdésem, hogy egy polgármesteri hivatal cafeteria szabályzatába beillesztheti-e a köztisztviselők választható juttatásaként a munkáltatói visszatérítendő lakáscélú támogatást. Sajnos, a törvényi kötelező cafeteria összegen kívül más módon nincs lehetőségünk a köztisztviselőink részére támogatást adni ilyen céllal.

Munkáltató saját cafeteria-szabályzatában leírtak alapján lakáscélú támogatást nyújt munkavállalóinak. Ennek a támogatásnak folyósítási szabályáról a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet értekezik. A rendelet értelmezésem szerint a munkavállalónak - amennyiben megfelel a feltételeknek, lehetőséget ad többek közt meghatározni milyen számlára folyósítsák a támogatást. Kérdésem az lenne, hogy a munkáltatónak a cafeteria-szabályzatában joga van-e korlátozni a munkavállaló pl. ezen döntési szabadságát (jelen esetben kikötheti-e a munkáltató, milyen számlára hajlandó utalni)? Továbbá megszabhatja-e a munkáltató, hogy milyen ütemezésben hajlandó a folyósításra? Általánosságban: milyen elemeket, tényezőket lehet szabályozni/korlátozni egy cafeteria-szabályzatban?

Rehabilitációs munkakörben részmunkaidőben dolgozó munkavállalónak jár-e cafeteria, vagy bármilyen béren kívüli juttatás? Bár olvastam, hogy a munkáltatónak jogában áll külön szabályozást alkalmazni, de méltánytalannak és hátrányos megkülönböztetésnek tartom ezt a jogi lehetőséget. Van-e mód, vagy bármilyen jogszabály arra, hogy a rehabilitációs munkavállalók is igényelhessék a cafeteriát.

2013. február 27 óta cégünk felszámolás alatt van. Egy olyan problémám lenne, hogy 2012. január óta a cafeteriát vissza nem térítendő lakáscélú munkáltatói támogatásra tettem, mely évi 200.000 Ft. Tavalyi évben benyújtottam a kérelmemet, hogy szíveskedjék részemre kifizetni, mivel vásároltam egy házat. Sajnos, azt a választ kaptam, hogy a felszámolás előtti részt nem kapom meg. Mit tudnék ezzel csinálni, hogy ehhez az összeghez hozzájussak? Valóban nem kapom meg? (232.000 Ft-ról van szó) Senki nem tájékoztatott arról, hogy ezt az összeget elvesztettem, míg 2014. decemberében be nem nyújtottam kérelmemet!

A lányom Pestről jár át Budára dolgozni, így cafateria juttatásként helyi bérlet támogatást kért. Minden hónap 07-ig le kell adni a cég nevére kiállított számlát a bérletvásárlásról, amit minden hónapban megvesz a saját pénzén. Miután ez béren kívüli juttatás, így evidens, hogy nem adhatja hozzá a bérjegyzéken a munkabérhez. Csupán annyi van rajta egy elválasztó vonallal legalul feltüntetve,hogy: Igényelhető bérlet támogatás 10.500 Ft. Mostanáig azonban semmilyen formában nem kapta vissza a leadott számlák ellenértékét 2014 szeptember óta. Szeretném megkérdezni, hogy végül is milyen módon,milyen formában kell a cégnek visszatérítenie a bérlet árát?

Ebben az évben szeretném igénybe venni a cégemnél választható cafeteria elemek közül a lakástámogatást használt lakás vásárlása céljából(nem hitel). Olvastam sokat az ide vonatkozó rendeletet, de számomra a méltányolható lakásigény eldöntése kérdéses. Csak onnantól méltányolható a lakásigény, ha legalább 1 együtt költőző van az igénylőn kívül? Tehát másképpen megfogalmazva tulajdonképpen a lakástámogatást nem veheti igénybe csupán az igénylő egymaga, hanem mindenképpen szükséges legalább 1 együtt költöző?

Társaságunk, (melynek öt munkavállalója van) a jövő hónaptól havi 8.000,-Ft Erzsébet utalványt ad dolgozóinak. Kérdésem: elég ha a havi átadás-átvételi jegyzéken van nyilvántartva a juttatás?

Abban szeretném a tanácsukat kikérni, hogy pedagógus munkavállaló kaphat-e lakáshitel törlesztésre támogatást a munkáltatójától? Ezt a kérdést azért teszem fel, mert tudomásom szerint a pedagógusoknak nincs cafeteria igénybevételére lehetőségük.

Szeretném megkérdezni, hogy az étkezési Erzsébet-utalvány összege beleszámít-e a bruttó jövedelembe, ami képezi a nyugdíjalapot. Ez azért érdekes számomra, mert 2 év múlva nyugdíjas leszek.

Érdeklődni szeretnék arról, hogy ha a munkabért 34,5 százalék terheli akkor az én nettó bérem változik az által, hogy plusz 10.000 forint étkezési utalványt kaptam. Ugyanis az alapbérem 170.000 forint erre kapok 15.000 forint mozgóbért ezek után fizettem az adót a nettó bérem 121.124 forint volt plusz kaptam 10.000 forint Erzsébet-utalványt. Most kaptam még 10.000 forint utalványt, de a nettó bérem meg 10.000 forinttal csökkent. A munkaadómnak van joga ahhoz,hogy a havi alapbérem csökkentse, mert adott plusz 10.000 forint Erzsébet utalványt?