Öt dolgozóból négy biztos feljelentést tesz a főnökségnél

A leginkább "beköpős" nemzet ebből a szempontból Nagy-Britannia, a hol az Ernst & Young tanácsadó cég felmérésben megkérdezettek 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő bizony felnyomná munkatársát, ha ilyen gyanúja támadna. A skála túlsó végén a franciák állnak, akiknek csak 39 százaléka nyilatkozott úgy, hogy jelentene kollégájáról, azaz több mint 60 százalékuk nem adná fel munkatársát. Magyarországon csak a megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy tartózkodna a bejelentéstől vesztegetés vagy korrupció gyanúja esetén.

Magyarországon a megkérdezettek 50 százaléka azért nem tenne feljelentést, mert attól fél, hogy ha megteszi, akkor őt is megbünteti a főnökség. Kelet-Közép-Európában 55, Nyugat-Európában 37 százalék ez az arány. Itthon 45 százalék azok részaránya, akik szerint nem fontos a bejelentés, míg a régióban és a kontinens nyugati felén csak 21-21 százalék az így gondolkodók aránya. A kollégák retorziójától azonban idehaza csak a dolgozók 5 százaléka fél, míg a kelet-közép-európaiak 13, a nyugat-európaiak 18 százaléka.

Bár a tapasztalatok szerint a korrupció, csalás és vesztegetés elleni legjobb módszer az, ha az alkalmazottak figyelik egymást, és besúgják a főnökségnek, ha ilyesmire gyanakodnak, a cégek nem tesznek eleget e rendszer kiépítése érdekében. A piackutató felmérésben megkérdezett dolgozóknak csak egyharmada volt tisztában azzal, hogy megvan a lehetősége a kollégájával kapcsolatos gyanúi közlésére.

Napi Gazdaság