Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 7 hónapja

Kedvel, imád, hűha: a Facebook reakciók mögötti pszichológia

A szakemberek szerint a Facebook-on megjelenő új hangulatjelek tudatosabb önmonitorozóvá is tehetnek minket és reálisabb képet adhatnak a világról.

Pár napja a Facebook lépett egy nagyot, és a jól ismert Like gomb után végre lehetőséget adott arra, hogy a véleményünket, érzelmeinket árnyaltabban kifejezhessük. Bár az üzleti élet virtuális valóságának elsősorban a LinkedIn ad teret, mégis érdemes figyelmet szentelnünk ennek az újításnak. Az új reakciók ugyanis nem kisebb készséget, mint az érzelmi intelligenciát képesek fejleszteni.

Ahogyan azt már számos EQ modell leírta, a fejlett érzelmi Intelligencia része az érzelmek hatékony felismerése, szabályozása, és kifejezése. Természetesen egyes pszichológusok szerint ezen kívül egyéb tényezők is hozzájárulnak az EQ-hoz, mint például az érzelmi ráhatás, mások érzelmi állapotának befolyásolása, vagy az empátia. Azonban a legtöbb modell az érzelmek hatékony felismerésére és pontos kifejezésére alapul.

Könnyen belátható, hogy bár a Like jel segít kifejezni az érdeklődésünket, valamint pozitív hozadékként megadja a "közösségiesség" érzését, mégsem szofisztikált módja az érzelmek kifejezésének. Ellenben az új reakciók (vagy precízebben érzelem-kifejező hangulatjelek) lehetővé teszik, hogy mások számára is láthatóvá tegyük, milyen érzés munkálkodik bennünk az adott eseménnyel kapcsolatban. Ennek első lépéseként az oldal választás elé állít, vagyis önmonitorozásra sarkall: Mit is érzek pontosan?

Ennek a kérdésnek a megválaszolása tökéletesen megegyezik az érzelem-felismerés folyamatával, ugyanis ez nem csak mások érzelmi állapotának felismerését, hanem önmagunk detektálását is jelenti.

Az érzelem-felismerési kutatások eredményéhez hűen a Facebook oldalon is az alapérzelmek közül válogathatunk. A Like és az "Imádom" a legkönnyebben felismerhető örömhöz kapcsolódik, míg a "hűha" a meglepettséget fejezi ki. Külön öröm, hogy a közösségi oldal fejlesztői nem feledkeztek meg a negatív érzelmekről sem, így a szomorúság és a düh ugyanolyan opció, mint a korábban felsorolt pozitívak.

(Ugyan Paul Ekman klasszikus modellje az alapérzelmek közé sorolja az undort és a félelmet is, ezek egyelőre nem elérhető opciók, de így is érezhetően az egyensúly felé közelítünk, megszüntetve a pozitív érzelmek több évtizedes egyeduralmát.)

A felhasznált hangulatjelek esetén különösen fontos, hogy azok a világ minden kultúrájában ugyanazokat az érzelmeket közvetítsék.

"Amit Mark kiemelten hangsúlyozott számunkra, az a reakciók univerzális érthetősége volt. Ezáltal biztosítani tudjuk, hogy nem csak bizonyos kultúrák számára válik használhatóvá, hanem kifejezetten a Facebook globális közösségének szóljon." - Ezt láthatjuk Sammi Krug, a Facebook termékmenedzserének a szavait idézve is.

A közösségi oldalakon korábban egyfajta eltolódott, élményekkel teli, "rózsaszín" világot ismerhettünk meg, ahol még a legszomorúbb híreket is a pozitív csengésű "Tetszik" jelzővel illettük, illetve a megosztott bejegyzések jelentős százaléka is pozitív volt, hiszen a legtöbb felhasználó az élet örömeit osztotta meg ismerőseivel.

Ehhez az eltolódott képhez mérve sokan unalmasnak, szürkének, vagy éppen sikertelennek látták magukat. Több felmérés is igazolta, hogy a Facebook-on eltöltött hosszabb idő után az emberek alacsonyabbra értékelik magukat és eredményeiket. A Facebook-on elénk táruló kép meglehetősen vonzó, így a felhasználók önmaguk felé támasztotta elvárásai és a realitás (a valós és az ideális én) egyre inkább eltávolodtak egymástól. Ez a hatás a kevésbé magabiztos személyeket még inkább önbizalom-hiányossá teheti, a versengő típusokat pedig újabb és újabb kihívás felé hajszolja. Ennek a tendenciának azonban könnyen véget vethet a negatív érzelmet tükröző hangulatjelek megjelenése, hiszen általuk reálisabb képet kaphatunk a világról. Emellett azt is üzenik, hogy igenis, a negatív érzelmeknek és a hibáknak is megvan a helye, merjük hát kifejezni őket!

A Facebook korábbi politikája jó metaforája lehet a konfliktuskerülő kollégának is, aki bár sok információt megoszt, állást foglal, és kikéri a véleményed, mégsem teljesen őszinte, hiszen a dolgoknak csak a pozitív oldalát láttatja, nem fejezi ki ellentétes véleményét, és nem ad negatív visszajelzést. Pedig ha őszinték akarunk lenni, mindannyian belátjuk, hogy a negatív vélemény magunkba fojtása előbb vagy utóbb még több szomorúságot, dühöt, vagy elégedetlenséget szül.

Tehát a hangulatjelek megjelenése nem csak az érzelmeink színesebb kifejezését támogatja egy gombnyomáson keresztül, hanem tudatosabb önmonitorozóvá is tehet minket. Egy szóval fejleszti az érzelmi intelligenciát, ezáltal hatékonyabbá és életszerűbbé téve a kommunikációt. Emellett felhívja a figyelmünket a negatív érzések helyére és szerepére, ezzel is lehetőséget adva a visszajelzések „tét nélküli” gyakorlására. Úgy tűnik, már az online közösség tagjai sem rejthetik póker arc mögé magukat.

Harsányi Kata
Follow hrportal_hu on Twitter

Mikorra kell beérni?

A tanítás nyolc órakor kezdődik. Az elsős gyerekekkel még két tanító dolgozik. A diákok (főleg a szüleik) azt a tájékoztatást kapják az egyik tanítótól, hogy 7:55-re legyenek bent az iskolában. A másik tanító azt kéri, hogy lehetőleg fél nyolcra érjenek be, mivel neki is akkorra kell beérnie. Az igazgató pedig reggel 8:00-kor járőrözik a folyosón, ellenőrzi a késéseket, valamint azt, hogy adminisztrálták-e. Ligeti György, oktatásszociológus írása.tovább..

    További cikkek
    A kereskedelmi dolgozók szavazatáért aggódik a szakszervezet

    A kereskedelemben működő munkáltatók politikai hovatartozástól függetlenül minden vasárnapra beosztott munkavállalónak tegyék lehetővé a... Teljes cikk

    Ezer fős leépítés az Air Berlinnél

    Az évek óta veszteséges, második legnagyobb német légitársaság, az Air Berlin elbocsátja dolgozóinak egy részét és jelentősen csökkenti légiflottáját. Teljes cikk

    Szélsőséges reakciókat szült a munkaerő hiánya

    A fizikai- és betanított munkaerő hiányára egyes cégek béremelésekkel és toborzásokkal, mások a már meglévő munkatársaik túlóráztatásával... Teljes cikk

    Mit lehetne tenni az informatikushiány ellen?

    A fejlesztőkre váró csillogó karrierlehetőségektől és magas fizetésektől hangos a sajtó, valami miatt az mégsem tűnik vonzó pályának a fiatalok... Teljes cikk

    Sokkal kevesebb a horvát munkanélküli, mint korábban

    Horvátországban augusztusban 13,1 százalékos munkanélküliséget regisztráltak, a júliusinál 0,2 százalékponttal kevesebbet. A munkanélküliség... Teljes cikk

    Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

    Tovább nőtt a Csernus doktorhoz köthető cégek száma

    Csernus Imre 5 millió forintos törzstőkével vendéglátós részvénytársaságot alapított Coffee Depresso Zrt. néven - írja a Világgazdaság.