A különféle csapatépítő programok igen jó stresszkezelő eszközök lehetnek, kifejezetten igaz ez a professzionálisan felépített outdoor tréningekre. Egy ilyen program során mindazok a feszültségek, melyek például a munkahelyi konfliktusokból erednek, előkerülhetnek. Nagyon erős az egymásra utaltság, szükségünk lehet olyan kollégák segítségére, akikkel például nem szívesen dolgozunk együtt. Láthatjuk más élethelyzetben a kollégákat, vezetőket, emberibbé válnak számunkra, ezáltal is oldódik a feszültség.

Az outdoor tréningek célja nem feltétlenül a stresszkezelés, de a stressz szituációk megjelenhetnek egy teljesen más helyzetben, ahol könnyebb lehet a megoldásuk, mint a hétköznapokban. Elsősorban a személyközi kommunikációból eredő stressz, ami csökkenhet, ugyanakkor magának a programnak is lehet egy általános stresszcsökkentő hatása azáltal, hogy kiszakít a hétköznapokból és egy teljesen újszerű helyzetbe állít.

Ritkább az az eset, amikor kifejezetten stresszkezeléssel foglalkozó tréning lehetősége merül fel. Míg egy outdoor programot általában nagyobb csoportnak, egész vállalati egységeknek szervezünk, a stresszkezelés tréning nem feltétlenül az a műfaj, ami egy általános megoldás lehet. Először érdemes a stresszforrásainkat áttekintenünk, mielőtt tréninggel kezdenénk foglalkozni. Amennyiben van egy meghatározható erős stresszforrás, ami sokakat érint, hasznos lehet egy kiterjedtebb tréningben gondolkodnunk. Ilyen lehet például, amikor a vállalat életében nagy változás várható, akár felvásárlás, akár leépítés. Ebben az esetben a tréningünk nem kifejezetten csak a stresszkezelésről kell, hogy szóljon, hanem az adott szituációt érdemes a vezetőkkel vagy akár beosztotti szinteken is feldolgozni. Elképzelhető, hogy egy workshopos megoldás is hasznos lehet, vagy a tréningnek egy interaktív változata, ahol a résztvevőknek van lehetősége folyamatosan hozzátenni elképzeléseiket vagy éppen félelmeiket.

Stressz okozói lehetnek a különféle munkahelyi konfliktusok is. Amennyiben egy vezető vagy éppen felsővezető okozza a stresszt beosztottjaiban, megoldás lehet az adott szervezeti egységeknek tréninget szervezni. A tréning ebben az esetben sem pusztán stresszkezelés, hanem sokkal inkább konfliktuskezelés, csapatépítés fűszerezve stresszkezeléssel. A konfliktusokat azonban nem feltétlenül kezeljük tréninggel, sokszor a személyre szóló megoldások célravezetőbbek. Vezetői szinteken inkább alkalmazunk coachingot vagy szupervíziót illetve a csoportos coaching is alternatíva lehet.

Gyakori stresszforrás, hogy túlterheltek vagyunk, többet vállalunk, mint amennyit el tudunk végezni, akár nem is tudjuk tartani a határidőket. Ebben az esetben érdemes megvizsgálnunk, hogy mi a tényleges probléma. Valóban stresszkezelés tréning az ideális, melynek során stresszcsökkentő technikákat sajátíthatunk el, vagy érdemesebb például egy időgazdálkodás tréningben gondolkodnunk. Akár a kettő kombinációjából is kialakíthatunk egy optimális megoldást.

Látható, hogy a stresszkezelés kérdése általában összekapcsolódik más problémakörökkel. Általában érdemes összetetten kezelni a kérdést, mert a probléma nem feltétlenül oldódna meg pusztán stresszcsökkentéssel. Lehetnek azonban olyan helyzetek, amikor érdemes a stresszkezelésre külön is figyelmet szentelnünk. Amikor azt látjuk, hogy egy munkatársunk problémája az, hogy nem tudja megfelelően kezelni a stresszes helyzeteket, helyénvaló lehet egy pusztán stresszkezeléssel foglalkozó tréning. Ilyen helyzet lehet például, amikor valaki szinte cselekvésképtelenné válik, ha valamilyen változás áll fenn a munkafolyamatban és hirtelen kell másképpen cselekedni. Előfordulhat az is, hogy nem tudja egy-egy munkatársunk megfelelően kezelni a felgyülemlett stresszt. Szélsőséges esetben üvölt és csapkod vagy éppen a másik véglet - úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna, nem képes kiengedni a gőzt.

A stresszkezelés tréning önmagában tehát elsősorban olyan munkatársaknak lehet érdekes, akiknek a stresszkezelés technikájával van problémájuk. Ilyen módon inkább egy-egy személyt érint, minthogy csoportos tréninget lenne érdemes szervezni vállalati szinten. Inkább különféle nyílt tréningekben gondolkodhatunk, melyet érdemes személyre szabottan kiválasztani. Lesznek olyan munkatársak, akiknek az a leghatékonyabb, ha kognitív szinten megtanulják feldolgozni a stresszes helyzeteket. Nekik olyan tréninget érdemes választani, ahol kognitív technikákat tanulhatnak és szerepgyakorlatokon keresztül minél több stresszes szituációban kipróbálhatják magukat. Másoknak azzal van problémájuk, hogy képtelenek lassítani, teljes fordulatszámmal pörögnek. Számukra találhatunk olyan tréninget, ahol relaxációs technikákat is tanulnak amellett, hogy feldolgozzák a stresszes szituációkat.

A stresszkezelés tréning során érdemes az elméleti részre is figyelnünk. Fontos, hogy azok a kollégák, akiknek problémát okoz a stresszes szituációk feldolgozása, tisztában legyenek például a stresszben rejlő pozitív lehetőségek kiaknázásával. Igaz ugyanakkor, mint általában a tréningek esetében, hogy az elméleti rész lehetőleg a tréning időtartamának egyharmadánál ne legyen több, hiszen a gyakorlaton van a hangsúly.

Érdemes külön megemlíteni a vezetői munkából fakadó stresszt és annak kezelését. Különösen igaz lehet ez újdonsült vezetőknél, illetve amikor megváltozik a vezető feladatköre, új kihívások előtt áll. Vezetői stresszkezelésnél kiemelt szerepe van a coachingnak, viszont újdonsült vezetőknek ajánlatos valamilyen vezetőképző programot, tréninget is terveznünk, melynek fontos részét kell hogy képezze a vezetői munkából fakadó stressz és annak kezelése.

A stresszkezelés tréningnek van helye a tréningpalettán, azonban leginkább nem mint önálló típusnak, hanem például a konfliktuskezelés vagy a vezetőképzés szerves részeként.