2716 egészségügyi dolgozó kérte továbbfoglalkoztatását
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatJelenleg 3036, 62 éves kort már elérő egészségügyi dolgozó közül 2716-nak az esetében zajlik az ágazatban továbbfoglalkoztatási eljárás - derült ki az egészségügyért felelős helyettes államtitkár beszámolójából az Országgyűlés egészségügyi bizottságának szerdai ülésén.
Cserháti Péter elmondta: a kérelmet benyújtó munkavállalók a korábbi nyugdíj nettó összegével megegyező jövedelemkiegészítésben részesülhetnek idén júliustól.
A helyettes államtitkár ismertetése szerint az áprilistól költségvetési szervként működő, jelenleg gazdasági társasági formában üzemelő egészségügyi intézményeknél további 282 munkavállalót érinthet a nyugdíjtörvény módosítása, továbbá majd azokat is, akik az önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-szakrendelőkben, illetve az alapellátásban dolgoznak közalkalmazottként.
A helyettes államtitkár kiemelte: emellett az illetménykiegészítésre jogosultak azok a dolgozók is, akik jelenleg a nők 40 év munkaviszonyt követő kedvezményes nyugdíjában vagy korhatár előtti ellátásban részesülnek.
A jövedelemkiegészítés nettó értékben 100 százalékos kompenzációt jelent majd, fedezetét az intézményvezetőknek költségvetési forrásból kell kérvényezniük. Ez adóköteles jövedelem lesz, de nem képez nyugdíjjárulék-alapot - mondta a helyettes államtitkár.
Cserháti Péter közlése szerint a jövedelemkiegészítés bruttó összegben érkezik meg az intézményekhez járulékokkal együtt, és a munkáltatónak joga lesz dönteni arról, hogy ezt milyen mértékben használja fel. Hangsúlyozta, hogy a munkavállaló jövedelemkiegészítése nem lehet több, mint amennyi a továbbiakban nem folyósított nyugdíja lenne. Cserháti Péter úgy fogalmazott, kevesebb bérkiegészítést kaphat a munkavállaló, de az intézmény az államtól kapott kompenzációt másra nem fordíthatja, mint erre a juttatásra. A fel nem használt összeget vissza kell utalni az államnak.
Cserháti Péter a bizottsági ülésen elmondta, az illetménykiegészítés forrásigénye 6-6,3 milliárd forint lesz július 1-je után.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár közölte, a 3036 egészségügyi dolgozó közül 1140 az orvos.
Tájékoztatása szerint ahol az ellátási érdek megkívánja, a nyugdíjazással megüresedő álláshelyek betölthetők lesznek az egészségügyi ágazatban.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy illetménykiegészítést adhat a munkáltató a nyugdíj mellett továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak. Az illetménykiegészítést az teszi lehetővé, hogy a nyugdíjtörvény egy korábbi módosítása alapján 2013. július 1-jével megszűnik a nyugdíj és a bér együttes folyósítása az egészségügyi ágazatban is, és kérelmezniük kellett további foglalkoztatásukat azoknak a közalkalmazottaknak, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A helyettes államtitkár ismertetése szerint az áprilistól költségvetési szervként működő, jelenleg gazdasági társasági formában üzemelő egészségügyi intézményeknél további 282 munkavállalót érinthet a nyugdíjtörvény módosítása, továbbá majd azokat is, akik az önkormányzatok által fenntartott járóbeteg-szakrendelőkben, illetve az alapellátásban dolgoznak közalkalmazottként.
A helyettes államtitkár kiemelte: emellett az illetménykiegészítésre jogosultak azok a dolgozók is, akik jelenleg a nők 40 év munkaviszonyt követő kedvezményes nyugdíjában vagy korhatár előtti ellátásban részesülnek.
A jövedelemkiegészítés nettó értékben 100 százalékos kompenzációt jelent majd, fedezetét az intézményvezetőknek költségvetési forrásból kell kérvényezniük. Ez adóköteles jövedelem lesz, de nem képez nyugdíjjárulék-alapot - mondta a helyettes államtitkár.
Cserháti Péter közlése szerint a jövedelemkiegészítés bruttó összegben érkezik meg az intézményekhez járulékokkal együtt, és a munkáltatónak joga lesz dönteni arról, hogy ezt milyen mértékben használja fel. Hangsúlyozta, hogy a munkavállaló jövedelemkiegészítése nem lehet több, mint amennyi a továbbiakban nem folyósított nyugdíja lenne. Cserháti Péter úgy fogalmazott, kevesebb bérkiegészítést kaphat a munkavállaló, de az intézmény az államtól kapott kompenzációt másra nem fordíthatja, mint erre a juttatásra. A fel nem használt összeget vissza kell utalni az államnak.
Cserháti Péter a bizottsági ülésen elmondta, az illetménykiegészítés forrásigénye 6-6,3 milliárd forint lesz július 1-je után.
Kérdésre válaszolva a helyettes államtitkár közölte, a 3036 egészségügyi dolgozó közül 1140 az orvos.
Tájékoztatása szerint ahol az ellátási érdek megkívánja, a nyugdíjazással megüresedő álláshelyek betölthetők lesznek az egészségügyi ágazatban.
A kormány keddi ülésén döntött arról, hogy illetménykiegészítést adhat a munkáltató a nyugdíj mellett továbbfoglalkoztatott egészségügyi dolgozóknak. Az illetménykiegészítést az teszi lehetővé, hogy a nyugdíjtörvény egy korábbi módosítása alapján 2013. július 1-jével megszűnik a nyugdíj és a bér együttes folyósítása az egészségügyi ágazatban is, és kérelmezniük kellett további foglalkoztatásukat azoknak a közalkalmazottaknak, akik elérték az öregségi nyugdíjkorhatárt.
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?