63 százalékos foglalkoztatottság a cél
Az évtized végére Magyarországon a munkavállalási korúak 63 százalékának kellene a foglalkoztatottak közé tartoznia a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv szerint.
A 2004-ben kidolgozott, a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célkitűzéseit a 2005-ben elfogadott, s a 2005-2008 közötti időszakra szóló, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén is olvasható Nemzeti Akcióprogram megerősíti.
Az akcióterv szerint a 2003. évi 57 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát 2006-ra 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra kellene javítani. A foglalkoztatottak száma - a foglalkoztatottsági célok megvalósulása esetén - 2006-ban elérheti a 4 millió 60 ezret, 2010-ben a 4 millió 320 ezret. A foglalkoztatottak száma 2005 negyedik negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 3 millió 916 ezer volt.
A célkitűzés az, hogy az Európai Unió átlagában a 2003-as 63 százalékról 2010-re 70 százalékra javuljon a foglalkoztatási mutató.
A gazdaságilag aktívak - tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek - arányát Magyarországon 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani.
A magyarországi aktivitási ráta a 2004-es adatok szerint 60,5 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele volt szereplője foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a legális munkaerőpiacnak. Ez volt a legalacsonyabb ráta az új tagállamok között, Cipruson például a legjobb eredményként az aktivitási mutató 71 százalék. Az új tagországok átlaga 66 százalék.
A régi tagállamok rangsorában Olaszországban a legalacsonyabb, 61 százalékos az aktivitási mutató, Dániában pedig a legjobbként 80 százalékos. A régi tagállamok átlaga 70 százalék.
A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új uniós tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok foglalkoztatási szintjétől viszont elmarad. Néhány régi tagállamban a munkavállalási korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot. Az új tagállamok közül a legalacsonyabb Lengyelországban, 51,5 százalék.
Az akcióterv szerint a 2003. évi 57 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát 2006-ra 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra kellene javítani. A foglalkoztatottak száma - a foglalkoztatottsági célok megvalósulása esetén - 2006-ban elérheti a 4 millió 60 ezret, 2010-ben a 4 millió 320 ezret. A foglalkoztatottak száma 2005 negyedik negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 3 millió 916 ezer volt.
A célkitűzés az, hogy az Európai Unió átlagában a 2003-as 63 százalékról 2010-re 70 százalékra javuljon a foglalkoztatási mutató.
A gazdaságilag aktívak - tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek - arányát Magyarországon 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani.
A magyarországi aktivitási ráta a 2004-es adatok szerint 60,5 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele volt szereplője foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a legális munkaerőpiacnak. Ez volt a legalacsonyabb ráta az új tagállamok között, Cipruson például a legjobb eredményként az aktivitási mutató 71 százalék. Az új tagországok átlaga 66 százalék.
A régi tagállamok rangsorában Olaszországban a legalacsonyabb, 61 százalékos az aktivitási mutató, Dániában pedig a legjobbként 80 százalékos. A régi tagállamok átlaga 70 százalék.
A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új uniós tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok foglalkoztatási szintjétől viszont elmarad. Néhány régi tagállamban a munkavállalási korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot. Az új tagállamok közül a legalacsonyabb Lengyelországban, 51,5 százalék.
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek

Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?