63 százalékos foglalkoztatottság a cél
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz évtized végére Magyarországon a munkavállalási korúak 63 százalékának kellene a foglalkoztatottak közé tartoznia a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv szerint.
A 2004-ben kidolgozott, a 2004-2006 közötti időszakra vonatkozó Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célkitűzéseit a 2005-ben elfogadott, s a 2005-2008 közötti időszakra szóló, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium internetes címén is olvasható Nemzeti Akcióprogram megerősíti.
Az akcióterv szerint a 2003. évi 57 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát 2006-ra 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra kellene javítani. A foglalkoztatottak száma - a foglalkoztatottsági célok megvalósulása esetén - 2006-ban elérheti a 4 millió 60 ezret, 2010-ben a 4 millió 320 ezret. A foglalkoztatottak száma 2005 negyedik negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 3 millió 916 ezer volt.
A célkitűzés az, hogy az Európai Unió átlagában a 2003-as 63 százalékról 2010-re 70 százalékra javuljon a foglalkoztatási mutató.
A gazdaságilag aktívak - tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek - arányát Magyarországon 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani.
A magyarországi aktivitási ráta a 2004-es adatok szerint 60,5 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele volt szereplője foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a legális munkaerőpiacnak. Ez volt a legalacsonyabb ráta az új tagállamok között, Cipruson például a legjobb eredményként az aktivitási mutató 71 százalék. Az új tagországok átlaga 66 százalék.
A régi tagállamok rangsorában Olaszországban a legalacsonyabb, 61 százalékos az aktivitási mutató, Dániában pedig a legjobbként 80 százalékos. A régi tagállamok átlaga 70 százalék.
A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új uniós tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok foglalkoztatási szintjétől viszont elmarad. Néhány régi tagállamban a munkavállalási korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot. Az új tagállamok közül a legalacsonyabb Lengyelországban, 51,5 százalék.
Az akcióterv szerint a 2003. évi 57 százalékos magyarországi foglalkoztatási rátát 2006-ra 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra kellene javítani. A foglalkoztatottak száma - a foglalkoztatottsági célok megvalósulása esetén - 2006-ban elérheti a 4 millió 60 ezret, 2010-ben a 4 millió 320 ezret. A foglalkoztatottak száma 2005 negyedik negyedévében a Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint 3 millió 916 ezer volt.
A célkitűzés az, hogy az Európai Unió átlagában a 2003-as 63 százalékról 2010-re 70 százalékra javuljon a foglalkoztatási mutató.
A gazdaságilag aktívak - tehát a foglalkoztatottak és a munkanélküliek - arányát Magyarországon 2006-ra 62 százalékra, 2010-re 67 százalékra kellene javítani.
A magyarországi aktivitási ráta a 2004-es adatok szerint 60,5 százalék, azaz a munkaképes korúak alig több mint a fele volt szereplője foglalkoztatottként vagy munkanélküliként a legális munkaerőpiacnak. Ez volt a legalacsonyabb ráta az új tagállamok között, Cipruson például a legjobb eredményként az aktivitási mutató 71 százalék. Az új tagországok átlaga 66 százalék.
A régi tagállamok rangsorában Olaszországban a legalacsonyabb, 61 százalékos az aktivitási mutató, Dániában pedig a legjobbként 80 százalékos. A régi tagállamok átlaga 70 százalék.
A magyarországi 57 százalékos foglalkoztatási ráta jobb az új uniós tagállamok 56 százalékos átlagánál, a régi tagállamok foglalkoztatási szintjétől viszont elmarad. Néhány régi tagállamban a munkavállalási korú lakosság igen nagy százaléka foglalkoztatott. Így például Dániában a foglalkoztatási szint eléri a 76 százalékot. Az új tagállamok közül a legalacsonyabb Lengyelországban, 51,5 százalék.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?