7 adócsapda: kerülje el!

Az adótörvényeket érintő módosítások közt találunk olyanokat, amelyek megváltoztatják az eddigi rutint, s ezzel megnövekszik az adóbírság kockázata. Jóllehet uniós tagságunk is hatással van a szabályozásra, mindez összhangban van a költségvetési gondok kiigazításával.

Érdemes figyelmesen eljárni, mert adóügyben mindig nehéz utólag, például közvetlenül az adóhatósági revízió előtt korrigálni. Ilyen esetben a kapkodás csak ronthat a helyzeten, míg egy kis előrelátással elkerülhetjük a stresszt és a januártól megnövekedett bírságot.

1. Elfelejtett szabályzatok

Induló vállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy a belső szabályzatok elkészítését (például: számviteli politika, pénzkezelési szabályzat) későbbre halasztja a vezetés, esetleg az első adóellenőrzésig el is felejti. Érdemes azonban ezekre jobban odafigyelni és minél hamarabb gondosan összeállítani, mert az előirányzat szerint a jogelőd nélkül alakult vállalkozások 20 százalékát ellenőrzés alá kell vonnia az adóhatóságnak. A revizorok ezeket a szabályzatokat mindenképpen bekérik az eljárás során, a kapkodásból pedig semmi jó nem sül ki. A hibákért bírság is kiszabható, szélsőséges esetben adószám-felfüggesztés jár.

2. Régi számlatömbök

Vállalkozóként bizonyára hamar találkozunk ezzel a hibalehetőséggel. A 2007. előtt nyomdai úton gyártott és megkezdett, vagy még fel nem használt nyugta- és számlatömböket 2008. január 31-éig lezárni, illetve selejtezni kellett a jogszabályoknak megfelelő módon, és ennek tényét a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásában rögzíteni is kell. A gyakorlat azt mutatja, hogy a revizorok az ellenőrzéskor már az első körben bekérik ezt a nyilvántartást. Meg is kell őrizni a tömböket. "Idén csak APEH által kijelölt sorszámtartományú nyugta és számla kibocsátása, illetve befogadása tekinthető szabályosnak, a kibocsátónak és a befogadónak egyaránt gondoskodnia kell a helyes sorszámú bizonylat beazonosításáról" - mondja dr. Kerekes Anikó adószakértő. A regisztrált sorszámokat az APEH honlapján lekérdezhetjük. A számítógéppel készített számlák kiállításánál dönthetünk, hogy bővebb adattartalommal nyomtatjuk-e, vagy sem.

3. Bevallás havonta

A munkáltatónak minősülő vállalkozások már hozzászokhattak a havi rendszerességű egyéni adó- és járulék-bevallási kötelezettséghez. 2008. januártól érvényes változás, hogy azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ugyan nem minősülnek munkáltatónak, de kifizetők és egyszer beadták bevallásukat (még ha csak alkalmi volt is a kifizetés), azt követően minden hónapban rendszeresen be kell nyújtaniuk a bevallást. Ezt azt jelenti, hogy az adóhatóság a "nullás" nyomtatványt is várni fogja. A késedelemért a cég mulasztási bírsággal sújtható, ha nem menti ki magát.

4. Bizonytalan személyi kör

Az új áfa-törvény kapcsán fennálló értelmezési problémát igyekezett feloldani az adóhatóság a január elején kiadott tájékoztatásában. Nem volt ugyanis egyértelmű, hogy kiknek kell fordítottan adózni az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásoknál. Az APEH tájékoztatója szerint a törvény taxatív, az abban fel nem sorolt szolgáltatásokat és termékértékesítéseket nem érinti a fordított adózás. "Véleményem szerint ugyanakkor nem érthető, hogy miért kerülhetnek az 1-es adószámmal rendelkező adóalanyok olyan körbe, ahonnan adó fizetése követelhető és áfabevallási kötelezettsége keletkezne" - mondja dr. Kerekes Anikó. Nehezen képzelhető el, hogy ezeknél az adóalanyoknál ne fordulna elő például takarítási vagy egyéb, ingatlanhoz kapcsolódó javítási, karbantartási tevékenység, akár rendszeresen is. Amennyiben vállalkozásunk érintett, mindenképpen érdemes a Pénzügyminisztérium nyilatkozatát is megvárni.

5. Kedvezmények nélkül

Az eredmény tervezésénél vegyük figyelembe, hogy az előző év végétől megszűntek az önkormányzatok által feltétel nélkül biztosított kedvezmények és mentességek a helyi iparűzési adóban. Ezért 2008. január 1-jétől kötelesek megfizetni az iparűzési adót a helyi önkormányzatoktól korábban kedvezményt vagy mentességet kapott, 2,5 millió forint adóalap feletti eredményt elérő vállalkozások. Az összeghatár alatt azonban megmaradhat az adókedvezmény, de az érintett vállalkozások terhe jelentősen növekedhet. A változás a közösségi jogharmonizáció követelménye.

6. Nullás alvállalkozók

Az alvállalkozói láncok gyakorlata hívta életre a következő szigorítást. A közbeszerzési eljárás nyertesének jelentősen nő a felelőssége, mert 2008. március 1-jétől csak akkor fizethet ki havi 100 ezer forintnál magasabb összeget közreműködő alvállalkozóinak, ha azok 15 napnál nem régebbi nullás adóigazolást tudnak prezentálni. Ellenkező esetben, ha az összeghatárnál többet utal és az alvállalkozónak adótartozása van, akkor a kifizető az alvállalkozókkal egyetemlegesen felel, kapcsolt vállalkozások esetén is.

7. Kevesebb feltöltés és bevallás

Szükségtelen utalástól menekülhetünk meg decemberben, miután (a társasági adó szabályával összhangban) a különadó esetében is érvényes, hogy nincs feltöltési kötelezettsége annak a vállalkozásnak, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított nettó árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot. További könnyebbség, hogy 2008-tól nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni és a vonatkozó adóbevallásokat benyújtani, ha a cég nem kezdte meg vállalkozási tevékenységét, és az üzleti év mérlegfordulónapjáig bejegyezték.