A cigányoknak nem éri meg tanulni?

- Háromszor annyit csináltam a munkahelyemen, mint a többiek, mert a cigányoknak sokkal jobban kell bizonyítaniuk - mondja egy bogyiszlói cigányasszony, aki dajkaként dolgozott a helyi óvodában harminckilenc évet. Az egyik fia diplomás lett, tanár, de tanárként nem kellett sehová, jelenleg a rendőrségnél dolgozik, és már nívódíjat is kapott. A másik fia erdésztechnikusként végzett, jelenleg kamionozik.

- Az itteni cigányok között rengeteg a tanult ember, a diplomás, az érettségizett. A környéken ritka az ilyen cigányság, büszke lehetne ránk a polgármester - mondja egy másik asszony, és hozzáteszi, két gyereke van, a két kezük munkájából nevelték és taníttatták őket. Mindketten diplomások, de sok előítélettel találkoztak tanulmányaik során.

Egy harmadik nyilatkozó elmondja, a jó családi háttér miatt van sok, átlagon felül képzett, tanult cigány ember a faluban. A szülők ösztönözték a gyerekeiket, fontos volt nekik, hogy tanuljanak. A hasítás - ahogy ő fogalmaz - az iskolában is megvolt végig: például a cigány gyerekeket jellemző módon a hátsó padba ültették, és kitűnő bizonyítvánnyal sem lehettek igazán "jó tanulók".

Egy fiatalabb nő azt mondja, ő volt már közmunkán. A magyarokat napi nyolc órában, hatvanezer forintért irodai munkára veszik föl, velük, cigányokkal a szemetet szedették össze a faluban, négy órában, huszonnyolcezerért. Mehetnénk Zalaegerszegre, heti munkára, szállodát is adnának. De akinek van gyereke, az mit csináljon vele? Ha itt adnának munkát, én mennék!

Népszabadság