Tízből kilenc ételfutár inkább egyéni vállalkozó lenne, mint alkalmazott - új kutatás

A futárok 85 százaléka arról nyilatkozott, hogy szívesebben működik együtt a foodorával egyéni vállalkozóként, mert előnyben részesíti az önálló munkavégzést az alkalmazotti jogviszonnyal szemben. Mindössze 10 százalékuk választaná inkább a kötött munkaidővel és fix fizetéssel járó hagyományos munkaviszonyt. Az eredmények az Oxford Economics által készített és feldolgozott, 782 magyarországi foodora-futár részvételével végzett reprezentatív kutatásból származnak. A felmérés különösen aktuális, mivel az európai országok jelenleg az uniós platformalapú munkavégzésről szóló irányelv nemzeti jogrendbe történő átültetésére készülnek.

A kutatást az Oxford Economics tanácsadó cég tervezte meg és végezte el. A válaszokat anonim módon gyűjtötték és dolgozták fel. A foodora sem a kérdőíves felmérés lebonyolításában, sem az eredmények elemzésében nem vett részt. A kutatás a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) platformalapú gazdaságra vonatkozó globális alapelveinek (Global Principles for the Platform-Enabled Economy) keretében készült, amelyeket a WEF 2026-os davosi éves találkozóján, a munka jövőjével foglalkozó Future of Jobs kezdeményezés részeként mutattak be.

A rugalmasság tudatos választás

A platformalapú futármunka körüli politikai közbeszédben gyakran megjelenik az a feltételezés, hogy a futárok azért vállalnak kiszállításokat, mert nincs jobb munkalehetőségük. A kutatási adatok azonban alapvetően más képet mutatnak. A válaszadók 81 százaléka a rugalmasságot, az önállóságot vagy a munkavégzés más élethelyzetekhez és kötelezettségekhez való igazíthatóságát nevezte meg a platformalapú futártevékenység választásának elsődleges okaként. A konkrét motivációkra vonatkozó kérdésnél 57 százalék emelte ki a rugalmas időbeosztást, 44 százalék számára fontos, hogy a kiszállításokat más munkával vagy tanulmányokkal is össze tudja egyeztetni, míg 36 százalék elsősorban más jövedelemforrásának kiegészítése miatt választotta ezt a tevékenységet.

Tízből több mint nyolc futár napi négy óránál kevesebb időre jelentkezik be

A cég saját működési adatai szerint 2026 nyári csúcsidőszakában, június és augusztus között a futárok 83,5 százaléka naptári napokra vetített átlagban kevesebb, mint napi négy órára jelentkezett be a platformra. A futárok túlnyomó többsége a platformot elsődleges elfoglaltsága mellett, rugalmas kiegészítő kereseti lehetőségként használja. Ez lehetővé teszi számukra, hogy a kiszállításokat tanulmányaikkal, családtagjaik gondozásával vagy más munkahelyen végzett teljes munkaidős munkájukkal is összehangolják.

Ugyanakkor az Oxford Economics felmérésében részt vevők 66 százaléka arról számolt be, hogy már több mint egy éve végez futártevékenységet. Ez arra utal, hogy a rugalmasság nem feltétlenül jár együtt a kiszámíthatóság hiányával. A futárok hosszabb távon is kitartanak a modell mellett, mert az megfelel az igényeiknek.

A futármunka már régen nem csak a diákokról szól

A két egyetemi előadás között kerékpárral kiszállításokat teljesítő fiatal diák képe nem tükrözi a magyarországi futártársadalom valós összetételét. Az Oxford Economics felmérése szerint a futárközösség többségét, 58 százalékát a 25-44 éves korosztály alkotja, további 32 százalékuk pedig 45 éves vagy idősebb. A 18-24 évesek mindössze 10 százalékot képviselnek, ami megegyezik a foodora 2024-es belső felmérésében mért aránnyal.

A platformalapú futártevékenység elsősorban olyan tapasztalt felnőttek számára jelent kereseti lehetőséget, akik a háztartásuk jövedelmét szeretnék kiegészíteni, két munkahely közötti átmeneti időszakban keresnek bevételi forrást, vagy családi és egyéb kötelezettségeikhez igazítják a munkavégzésüket. A közkeletű tévhitekkel ellentétben a foodora futárainak 92 százaléka legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, 20 százalékuknak pedig felsőfokú diplomája van (alap-, mester- vagy doktori fokozat). A futárok 90 százaléka magyar állampolgár.

A hagyományos munkaviszony nem mindenkinek ideális

Az európai jogalkotók a platformalapú munkát végzők munkaviszonyba történő átsorolását gyakran a munkavállalói védelem egyik eszközeként kezelik. Az Oxford Economics kutatásának eredményei azonban megkérdőjelezik ezt a megközelítést. Arra a kérdésre, hogy a jogszabályoknak lehetővé kellene-e tenniük, hogy a platformok a szerződéses jogviszonytól függetlenül bizonyos juttatásokat és szociális védelmi intézkedéseket biztosíthassanak valamennyi futár számára, a válaszadók 92 százaléka egyetértő vagy teljes mértékben egyetértő választ adott.