Megjelent: 16 éve

A felsőoktatás is megszenvedheti a válságot

Az államilag támogatott hallgatók számát tavaly nyáron állapították meg. A válság azonban még beleszólhat a keretszámokba: az is elképzelhető, hogy a minisztériumi spórolás jegyében csökkentik a támogatottak számát. A frissdiplomásoknak sem lesz könnyű, a karriertanácsadó szerint a legjobb, ha továbbképzik magukat.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára a FigyelőNetnek elmondta: nem merült még fel a takarékosságnak ez a formája, ám az biztos, hogy költséget lehetne csökkenteni vele. Ha a felvehető, államilag támogatott hallgatók száma kevesebb lenne, akkor a fennmaradó normatíva összegét másra lehetne fordítani. Az államtitkár szerint a kormány bármikor felülvizsgálhatja a döntését, de nem valószínű, hogy megteszik, ugyanis már megjelent a felvételi tájékoztató – és a kiegészítése is –, amelyekben ezek az irányszámok szerepelnek.

„Annak a fényében lenne érdemes az államilag támogatott keretszámokon változtatni, ha már látható, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek. Ez a jelentkezési határidő lejárta és a papíralapú jelentkezések feldolgozása után lehetséges. De ez még hipotézis, ilyesmi egyáltalán nem merült fel” – jelezte Manherz Károly.

Jelenleg 56 ezer főt vehetnek fel alapképzésre, plusz 21 700 jelentkezőt a mesterszakokra, a felsőfokú szakképzések keretszáma pedig 12 500. A keretszámokat a munkaerőpiac igényeit figyelve állapították meg, így ennek értelmében növelték a természettudományos és műszaki képzésekre felvehető hallgatók számát, és csökkentették a társadalomtudományokban részt vevő hallgatói létszámot.

Manherz szerint a felsőoktatásra nem lehet ráhúzni a „tervgazdálkodást”. Először is nem tudják kötelezni a hallgatókat, hogy tényleg abban a szakmában helyezkedjenek el, amiből a diplomájukat szerezték, másodszor pedig azt sem tudják megjósolni, hogy három-négy év múlva mennyi gépészmérnök vagy tanár kell. „Néhány hónapja még nem gondoltuk, hogy az Audi vagy a Suzuki leáll. Pláne nem lehetett három éve látni” – jelentette ki az államtitkár.

A mérnököknek kissé nehezebb lesz

A jelenlegi adatok szerint a műszaki képzésre a tavalyinál kétszázzal több főt, 9700-at vehetnek fel, a természettudományra pedig négyszázzal többet. Három éve ezek a számok még alacsonyabbak voltak: az előbbire 9100, az utóbbira 3800 fő kerülhetett be. Ám a gazdasági válság főként az ipart és a gyártó cégeket érinti, így ezek az alapszakok ismét veszíthetnek a vonzerejükből.

Juhos Andrea karriertanácsadó más véleményen van. Egy alapképzés minimum három évig tart, így mire azok végeznek, akik most kezdik a felsőoktatást, a gazdaság már ismét felszálló ágba kerülhet.

Az egészségügyi, műszaki, építész vagy informatikai végzettség azonban biztosan kelendő lesz néhány év múlva, de a biotechnológiai, a gyógyszerész és a környezetvédelmi szakemberek is könnyen találhatnak majd munkát a DBM Magyarország vezetője szerint. Ez utóbbi megállapítást igazolja az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) a kezdeményezése is. Elindították a „Született informatikus” kampányt, amelynek a célja az informatikai képzések népszerűsítése. A szövetség szerint olyan mértékű a szakemberhiány, hogy nekik kell vonzóvá tenniük ezt a szakmát. Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy az állásajánlataik fele az IT-területről kerül ki.

A most végzők felköthetik a gatyát

Azok a fiatalok, akik az idén végeznek, nehéz helyzetben lesznek. Juhos Andrea szerint már most érdemes körülnézniük a munkaerőpiacon. „Próbáljanak meg olyan gyakorlati helyet keresni, ahová a végzés után elmehetnek dolgozni. Az sem szégyen, ha egy végzős bekopogtat egy vállalathoz, hogy szívesen dolgozna náluk akár ingyen is. Ez arra jó, hogy tapasztalatot szerezzen, kapcsolatokat építsen.”

Az is megoldás lehet, ha rögtön jelentkezik mesterképzésre vagy egy újabb alapképzésre, hiszen mire végez, talán már könnyebben el tud helyezkedni. „Nem vagyok a híve annak, ha valaki rögtön a diploma megszerzése után azonnal visszaül az iskolapadba. A karrierje során sokkal előnyösebb, ha néhány évig dolgozik, és utána képzi tovább magát. De hát most ilyen nehéz időket élünk” – tette hozzá a tanácsadó. A felsőoktatás mellett vagy helyett egy újabb nyelv megtanulásának is itt lehet az ideje. Ha végképp nem sikerül állást találnia a frissdiplomásnak, akkor nyelvtanulásra és tapasztalatszerzésre kimehet külföldre is.
  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Így képzik a jövő AI-szakembereit Magyarországon

Magyarország első mesterséges intelligencia ipari tanszéke, az ELTE-Bosch Mesterséges Intelligencia Tanszék öt év után tovább bővül. Az ELTE és a... Teljes cikk

Meghossszabbítják az év végéig felvett diákhitelek kamatstopját

A Diákhitel2 és a Képzési Hitel továbbra is kamatmentesen igényelhetők. Teljes cikk

Itt a tanév vége, pontozással értékelik a pedagógusok egyéni teljesítményét

A kormány a köznevelés minőségének javítása érdekében 2023-ban bevezette a pedagógusok egyéni teljesítményértékelését (TÉR), amit a KRÉTA... Teljes cikk