A felsőoktatás is megszenvedheti a válságot

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási szakállamtitkára a FigyelőNetnek elmondta: nem merült még fel a takarékosságnak ez a formája, ám az biztos, hogy költséget lehetne csökkenteni vele. Ha a felvehető, államilag támogatott hallgatók száma kevesebb lenne, akkor a fennmaradó normatíva összegét másra lehetne fordítani. Az államtitkár szerint a kormány bármikor felülvizsgálhatja a döntését, de nem valószínű, hogy megteszik, ugyanis már megjelent a felvételi tájékoztató – és a kiegészítése is –, amelyekben ezek az irányszámok szerepelnek.

„Annak a fényében lenne érdemes az államilag támogatott keretszámokon változtatni, ha már látható, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek. Ez a jelentkezési határidő lejárta és a papíralapú jelentkezések feldolgozása után lehetséges. De ez még hipotézis, ilyesmi egyáltalán nem merült fel” – jelezte Manherz Károly.

Jelenleg 56 ezer főt vehetnek fel alapképzésre, plusz 21 700 jelentkezőt a mesterszakokra, a felsőfokú szakképzések keretszáma pedig 12 500. A keretszámokat a munkaerőpiac igényeit figyelve állapították meg, így ennek értelmében növelték a természettudományos és műszaki képzésekre felvehető hallgatók számát, és csökkentették a társadalomtudományokban részt vevő hallgatói létszámot.

Manherz szerint a felsőoktatásra nem lehet ráhúzni a „tervgazdálkodást”. Először is nem tudják kötelezni a hallgatókat, hogy tényleg abban a szakmában helyezkedjenek el, amiből a diplomájukat szerezték, másodszor pedig azt sem tudják megjósolni, hogy három-négy év múlva mennyi gépészmérnök vagy tanár kell. „Néhány hónapja még nem gondoltuk, hogy az Audi vagy a Suzuki leáll. Pláne nem lehetett három éve látni” – jelentette ki az államtitkár.

A mérnököknek kissé nehezebb lesz

A jelenlegi adatok szerint a műszaki képzésre a tavalyinál kétszázzal több főt, 9700-at vehetnek fel, a természettudományra pedig négyszázzal többet. Három éve ezek a számok még alacsonyabbak voltak: az előbbire 9100, az utóbbira 3800 fő kerülhetett be. Ám a gazdasági válság főként az ipart és a gyártó cégeket érinti, így ezek az alapszakok ismét veszíthetnek a vonzerejükből.

Juhos Andrea karriertanácsadó más véleményen van. Egy alapképzés minimum három évig tart, így mire azok végeznek, akik most kezdik a felsőoktatást, a gazdaság már ismét felszálló ágba kerülhet.

Az egészségügyi, műszaki, építész vagy informatikai végzettség azonban biztosan kelendő lesz néhány év múlva, de a biotechnológiai, a gyógyszerész és a környezetvédelmi szakemberek is könnyen találhatnak majd munkát a DBM Magyarország vezetője szerint. Ez utóbbi megállapítást igazolja az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) a kezdeményezése is. Elindították a „Született informatikus” kampányt, amelynek a célja az informatikai képzések népszerűsítése. A szövetség szerint olyan mértékű a szakemberhiány, hogy nekik kell vonzóvá tenniük ezt a szakmát. Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group ügyvezetője ezt azzal támasztotta alá, hogy az állásajánlataik fele az IT-területről kerül ki.

A most végzők felköthetik a gatyát

Azok a fiatalok, akik az idén végeznek, nehéz helyzetben lesznek. Juhos Andrea szerint már most érdemes körülnézniük a munkaerőpiacon. „Próbáljanak meg olyan gyakorlati helyet keresni, ahová a végzés után elmehetnek dolgozni. Az sem szégyen, ha egy végzős bekopogtat egy vállalathoz, hogy szívesen dolgozna náluk akár ingyen is. Ez arra jó, hogy tapasztalatot szerezzen, kapcsolatokat építsen.”

Az is megoldás lehet, ha rögtön jelentkezik mesterképzésre vagy egy újabb alapképzésre, hiszen mire végez, talán már könnyebben el tud helyezkedni. „Nem vagyok a híve annak, ha valaki rögtön a diploma megszerzése után azonnal visszaül az iskolapadba. A karrierje során sokkal előnyösebb, ha néhány évig dolgozik, és utána képzi tovább magát. De hát most ilyen nehéz időket élünk” – tette hozzá a tanácsadó. A felsőoktatás mellett vagy helyett egy újabb nyelv megtanulásának is itt lehet az ideje. Ha végképp nem sikerül állást találnia a frissdiplomásnak, akkor nyelvtanulásra és tapasztalatszerzésre kimehet külföldre is.