Nem olcsóbb a külföldi vendégmunkások alkalmazása a magyarokhoz képest

2024-es év második felében hat hazai és egy határon túli egyetem kutatóinak közreműködésével, továbbá a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával lefolytatott kutatás szerint a hazánkba érkezett és itt foglalkoztatott külföldi dolgozók száma jóval 100 ezer fő fölött van, melynek közel 40 százaléka már nem a szomszédos országokból, hanem távolabbi harmadik országokból érkezik hozzánk. Dr. Poór József MTA doktor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa szerint a 195 hazai szervezet válaszain alapuló kutatás segít abban, hogy javuljon a tisztánlátás ezen új kihívásokat jelentő területen.

Dr. Szabó Szilvia tanszékvezető főiskolai tanár (Budapesti Metropolitan Egyetem) úgy látja, a külföldi munkaerő széles ágazati spektrumban van jelen, de különösen meghatározó a feldolgozóiparban, a közigazgatásban, a kereskedelemben és az építőiparban. Pénzügyi szempontból a foglalkoztató cégek jelentős része kisebb vagy közepes tőkével rendelkezik, és bár a nagyvállalatok is szerepet játszanak, a munkaerőpiac ezen szegmense nem kizárólag azok dominanciájuk alatt áll. A vállalkozásoknak csak 24,1%-a minősített vagy kiemelt foglalkoztató vagy beruházó, ami arra utal, hogy a külföldi munkavállalók alkalmazása nem kizárólag a stratégiai vagy nagyvállalatokhoz kötődik. A legtöbb külföldi munkavállalót foglalkoztató cég hagyományos piaci szereplőként működik, és nem élvez különleges gazdasági vagy szabályozási kedvezményeket.

Kedvező a munkaadók megítélése a vendégmunkásokról

Dr. Konczosné Dr. Szombathelyi Márta egyetemi tanár, (Széchenyi István Egyetem) akként vélekedik, hogy a válaszadók nagyobb része a hazai vagy külföldi munkaerő-közvetítő ügynökségeken és az internetet/digitális platformokon keresztül találja meg a számára megfelelő külföldi munkaerőt. A foglalkoztatásuk időtartama a válaszadók körében tipikusan hosszú távú: legalább három év. Esetükben az 1 hónapnál rövidebb időtartamra ritkábban kerül sor. Bérezésükben a válaszadók többsége a versenyképes fizetést alkalmazza, amelyen belül szakmai tapasztalat és képzettség alapján is differenciál. A bérkiegészítő tételek között a szállás- és utazási támogatás, illetve nyelvtanulási lehetőségek a gyakoribbak.

A külföldiek foglalkoztatásával kapcsolatos tapasztalatok alapján összességében pozitív kép rajzolódik ki a munkához való hozzáállásuk, illetve tulajdonságaik megítélése kapcsán, miszerint szorgalmas és elkötelezett munkavállalók, gyorsan betanulnak a munkaköri feladatokba, megbízhatóan és becsületesen végzik el a rájuk bízott munkát. A külföldiek olcsóbb és költséghatékonyabb foglalkoztatásával a válaszadók többsége nem értett egyet, sőt harmaduk véleménye szerint foglalkoztatásuk kifejezetten magas költségekkel jár.

Dr. Malatyinszki Szilárd egyetemi docens, dékán (Kodolányi János Egyetem) szerint „a külföldiek foglalkoztatása Magyarországon az elmúlt időszakban négy fő szektorra koncentrálódott: építőipar, feldolgozóipar, mezőgazdaság és a szolgáltatások (főként vendéglátás és logisztika). Beilleszkedésük legjelentősebb kihívásai a nyelvi és kulturális különbségek. A külföldi munkavállalók foglalkoztatásának legjelentősebb oka nem a munkaerőhiány, hanem az olcsóbb foglalkoztatás, a gyors tanulási képesség, míg kevésbé szívesen vállalt munkákra is bevonhatók főként a feldolgozóiparban” – emelte ki.

Egységes munkafeltételek kellenek magyarnak, külföldinek

Dr. Dajnoki Krisztina egyetemi tanár, intézetigazgató (Debreceni Egyetem) úgy véli, hogy a mintában szereplő szervezetek válaszadóinál a kulturális különbségek miatt a problémák kevésbé jelennek meg. A legnagyobb egyetértés abban mutatkozott, hogy a munkáltatóknak egységes munkafeltételeket kell biztosítaniuk a külföldi és a helyi munkavállalók számára egyaránt, valamint pártatlan és megkülönböztetésmentes bánásmódot kell biztosítaniuk valamennyi külföldi munkavállaló számára.

A válaszadó szervezetek nagy része véli úgy, hogy megfelelően felkészült a külföldi munkavállalók fogadására. Emellett fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatás során az egészségügyi szűrések országos eljárásai és lebonyolítása, melyek hatékonyan csökkentik a fertőző betegségek kockázatát a külföldi munkavállalók körében. A munkáltatók biztosítják, hogy a munkavállalók megértsék az általuk aláírt munkaszerződésben meghatározott kötelezettségeiket, illetve a szervezeteknél működő szakszervezet(ek) hozzáállása pozitív a külföldi munkavállalók iránt.

Dr. Karácsony Péter egyetemi tanár (Óbudai Egyetem) szerint „a külföldi munkavállalók alkalmazásának akadályai a szervezetek számára komplexen vizsgálandó kérdés, amelyek elsősorban gazdasági, kulturális, jogi és társadalmi tényezők kombinációjára vezethetők vissza. Bár a külföldiek foglalkoztatásának előnyei gyakran vonzóak, azonban a szervezeteknek számos nehézséggel kell szembenézniük, amikor külföldi alkalmazása mellett döntenek, pl. költségek, munkahelyi kulturális sokszínűségből adódó konfliktusok, valamint politikai-társadalmi hatások terén.”

Tóth Arnold egyetemi docens (Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem) szerint a megkérdezett szervezetek legnagyobb része úgy gondolja, hogy a munkaerőhiány valamilyen mértékben érinti a tevékenységét, legtöbben már 2020 után tapasztalták ezt a jelenséget. A munkaerőhiány kialakulásához vezető okok között szerepeltek a túl alacsony bérek, a versenytársak munkaerőelszívó hatása, a munka és a magánélet összehangolásának nehézsége, továbbá a szakképzett munkaerő hiánya.

Csehné Dr. Papp Imola egyetemi docens (ELTE) szerint a munkavállalási mobilitás jelentős emelkedésével, az áru- és pénzpiac után az elmúlt másfél évtizedben egyre inkább jellemzővé vált a munkaerőpiac globalizálódása is. Az EU tagállamai, így Magyarország számára is gazdasági, társadalmi és politikai kihívás a munkavállalással összefüggő migráció kezelése. A bevándorlók társadalmi beilleszkedésének kiindulópontja és alapfeltétele a munkaerőpiaci integráció.

Nyitókép: Pixabay