Díjazták a legjobb magyar egyetemeket

Az Év Egyeteme az innovativitás kategóriájában a Szegedi Tudományegyetem lett, a családbarát működés kategóriájában a Semmelweis Egyetem, a hallgatóbarát működés kategóriájában a Debreceni Egyetem, a karitatív tettek kategóriájában a Miskolci Egyetem, a nemzetközi kapcsolatok építésének kategóriájában a Semmelweis Egyetem, a a sikeres felvételi kampányok kategóriájában a Soproni Egyetem, a kultúra- és művészetpártolás kategóriájában pedig az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem.

Miniszteri különdíjat vehetett át Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora.

Hankó Balázs közölte: a megújult magyar felsőoktatásban a legfontosabbá a verseny és a teljesítmény vált, a nemzet iránti elköteleződés, a magyar gazdaság érdeke és a fiatalok sikereinek szolgálata.

"Köszönet egyetemeink, társadalmi és gazdasági életünk meghatározó vezetőinek azért, hogy öt évvel ezelőtt a megújulás útján elindultunk"

- tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy mindennek nyomán egyetemeink előre törnek a nemzetközi rangsorokban. Van egyetemünk a világ legjobb egy százalékában, további három a két százalékában és 12 a legjobb öt százalékban.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter (b6), Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára (b4), Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora (b2), Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke (b5), Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora (b7), Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora (b8), Horváth Zita, a Miskolci Egyetem rektora (b9), Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora (j2) és Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora (j), a díjazott egyetemek képviselői, valamint a miniszteri különdíjjal kitüntetett Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja (b3) és Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora (b) az Év Egyeteme 2025 gála díjátadó ünnepségén a Várkert bazárban 2025. május 29-én. MTI/Illyés Tibor

Gazdaságunk számára fontos területeken jelentősen nőtt az egyetemisták száma. Erősödik a vidék, a hátrányos helyzetű térségekben is lényegesen nő a diplomások száma. Duplázódott a nemzetközi tudományos teljesítmény, többszöröződött a szabadalmi szám, fejlődik a kulturális és diákélet és dinamikusan növekszik külföldi diáklétszám - sorolta.

A magyar egyetemek közül szerte a Kárpát-medencében egyre többen állják a nemzetközi megmérettetést, úgy hogy közben nem felejtik identitásukat, keresztény kulturális és a teremtett világ rendje szerinti gyökereiket.

Közlése szerint ezért indították útjára az egyetem 2030 programot, amelynek az a célja, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között és legyenek magyar egyetemek Európa top száz egyetemei között.

"Ha pedig jogtalan döntésekkel megpróbálják Magyarországot bezárni, Magyarország a Pannónia Programmal nyit a világra. Kutatóinkat a Hurizont program segítségével a világ vezető egyetemivel kapcsoljuk össze. Egyszerre hívjuk haza élvonalbeli kutatóinkat és kapcsoljuk őket össze a magyar tehetségekkel" - fogalmazott Hankó Balázs.

Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára arról szólt, hogy a magyar egyetemek legnagyobb értéke az intézmények által kivívott tisztelet.

A magyarok között a tanulásnak, a képzettségnek és a diplomának becsülete van, a magyar egyetemek magas presztízst és tisztelet vívtak ki maguknak.

Továbbá egyre nő az intézmények felelőssége, hiszen az egyetemek a kultúra, a sport, a tudomány és a közélet terepének alakítóivá váltak - közölte az államtitkár.

Hankó Balázs: "Ez az Erasmusnak nem jött össze"

- olvassa el korábbi cikkünk!