Miért nincs MI-t érintő oktatási stratégia és jó ötlet-e leépíteni a bölcsészképzést?

MSZP: visszaesett a nyelvvizsgát szerzők fiatalok száma

Hiller István MSZP-képviselő azt mondta, nem látja, hogy a kormánynak az oktatás, ezen belül a felsőoktatás kérdésében lenne olyan stratégiája, "amelyet mindannyian vallanak".

Megjegyezte nem zárható ki, hogy valaki szakma tanulása után menjen felsőoktatási intézménybe, de nem ez a tipikus. Nehéz, válságos időben nehezebben veszíti el a munkahelyét az, akinek diplomája van - hangsúlyozta. Hozzátette, ezzel nem azt állítja, hogy nincs szükség jól képzett szakmunkásokra.

Hiller István, az MSZP vezérszónoka felszólal a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 29-én. MTI/Balogh Zoltán

Rövidlátó az a gondolkodás, ami aktuális pillanatnyi érdeket próbál a felsőoktatás centrumába helyezni - fogalmazott.

A koronavírus-járvány utáni időszakban a 20-24 éves korosztályban 55 százalékkal csökkent a nyelvvizsgát szerzők aránya 2015-höz képest - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, a 25-29 évesek között a sikeres nyelvvizsgát tevők számának visszaesése ez idő alatt több mint 78 százalékos.

Mi Hazánk: kevés szabadalmi bejelentéssel a nemzetgazdaság képtelen fejlődni

Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője kijelentette, pártjuk minden olyan törekvést támogat, ami a magyar felsőoktatást, a hazai kutatásfejlesztést és innovációt, a tudományos életet vagy a szabadalmak és más iparjogvédelmi oltalmi formák sikeresebb hasznosítását mozdítja erő.

Kiemelte, hogy a KSH 2023-as adatai szerint

Magyarország a GDP 1,38 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ami kevesebb, mint fele az OECD-országok átlagának.

Hozzátette, hogy az 1980-as évek közepén még több, mint háromezer belföldi szabadalmat jelentettek be évente Magyarországon, az utóbbi években ez a szám 450-500. Ilyen kevés szabadalmi bejelentéssel a nemzetgazdaság képtelen fejlődni - mondta Szabadi István.

Irracionális az a kormányzati elképzelés, hogy Magyarország 2030-ra Európa, 2040-re pedig a világ tíz legnagyobb innovátor országa közé kerüljön - szögezte le a vezérszónok.A politikus azt a meglátását is hangoztatta, hogy a magyarországi pártok közül csak a Mi Hazánknak van önálló megvalósítható kutatás-fejlesztési és innovációs programja.

Jobbik: nincs MI-t érintő oktatási stratégia

Z. Kárpát Dániel Jobbik-képviselő azt kérdezte, mi a véleménye a miniszternek a bölcsészképzés leépítéséről bizonyos felsőoktatási intézményekben és bizonyos szakok esetében. A kritikai gondolkodás elsajátítása lehet az a kulcs, amit a munkaerő- piacon való megmaradást segítheti. A top cégek jól képzett szakembereket és közte bölcsészeket keresnek - jegyezte meg.

Nem látja a mesterséges intelligenciát (MI) érintő oktatási stratégiát sem, aminek kapcsán már tegnap is le voltak maradva, ahogy azt sem, hogy a felsőoktatás világa fel lenne erre készülve. Magyar munkahelyvédelmi alapot sürgetett, amelybe az óriáscégek egy százalékos különadó fizetést kellene, hogy vállaljanak, és amiből megvédenék a magyar munkavállalókat is.

Hankó Balázs: a magyar felsőoktatási intézmények állják a versenyt

Hankó Balázs, kulturális és innovációs miniszter úgy reagált, hogy 2030-ra olyan "nemzetközi kiválóságot" szeretnének biztosítani a hazánkban tanuló magyar és külföldi diákoknak, ami azt jelenti, hogy vannak magyar intézmények a világ és uniós top 100 egyetemei között. Ezért újult meg a magyar felsőoktatás és ezért mondják, hogy a felsőoktatási intézmények a világ vezető egyetemeivel versenyeznek. Azt kívánta, ne legyen igaza Szabadi Istvánnak, és el tudják érni a kitűzött célokat, ehhez nyújtanak segítséget a módosítások.

Az elmúlt tíz évben háromszorosára nőttek a K+F és innovációs források, a 1042 milliárd forint a GDP 1,43 százaléka, 2030-ra pedig a GDP 3 százaléka a cél - jelezte.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter felszólal a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2025. április 29-én. MTI/Balogh Zoltán

Büszkék lehetnek arra, hogy kétszeresére nőtt az egymillióra lakosra eső kutató-fejlesztői létszám és az elmúlt öt évben duplájára emelkedett a doktori képzésben résztvevők száma, amely mostanra eléri a 11 ezret. A javaslattal erősítenék a kooperatív doktori képzést, ami azt jelenti, hogy egyetemi és vállalati munkahelye is van a doktorandusznak és egyre erősebb szerepet játszik a szabadalmi tevékenység. A cél az adott vállalatok és egyetemek szabadalmi bevétele nőjön - jelezte.

A felsőoktatás és szakképzés területén felmerülő kérdésekre elmondta: a rangsorok tekintetében egyre erősebb nemzetközi verseny van, és abszolút értékben a magyar felsőoktatási intézmények állják a versenyt. Még jobban állnák, ha objektív paraméterek - például nemzetközi diáklétszám - szerepelnének a szempontok között - jegyezte meg. Ha pedig az oktatási, kutatási kiválóságot és az ipari bevételt néznék, akkor a Semmelweis Egyetem a legjobb százban lenne benne - fűzte hozzá.

Kitért arra is, hogy ősszel olyan felsőoktatási módosításokat fogadtak el, ami az MI hatását volt hivatott kontrollálni.

Összegzése szerint jelen javaslat a felsőoktatás vonatkozásában segíti és kiteljesíti az egyetemi autonómiát, az innovációs és tudományos területen pedig a legfontosabb elem, hogy a doktori képzéseknél a frontális kreditet érő képzési formák helyett a duális, kooperatív képzési formák kerülhetnek előtérbe.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

MTI