A gyermekszegénység elválaszthatatlan a munkanélküliségtől

A gyermekszegénység kérdése nem romakérdés, ugyanakkor tagadhatatlan az, hogy a romák között a szegények és a szegény gyerekek nagy mértékben felülreprezentáltak. Magyarországon vannak olyan régiók, térségek, települések, ahol az életesélyek összehasonlíthatatlanul rosszabbak, mint az ország "szerencsésebb" fekvésű régióiban - fejtette ki.

Mint mondta, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság feladata, hogy a kormányzaton belül a társadalmi felzárkózás szempontjait érvényesítse. Hozzájuk tartoznak konkrét programok is, mint például a Társadalmi Megújulás Operatív Programon belüli (Támop) projektek. Az egyik leglényegibb kérdésnek a gyermekek esélyteremtésének kérdését tekintik. Tenni kell azért, hogy a szegénység átörökítését sikerüljön megakadályozni - fűzte hozzá. Gulyásné Kovács Erzsébet közölte: öt kistérségi program indult már meg a gyerekesély témakörében, 2012-ben pedig további tizenkét kistérségben indítanak hasonló programokat.

Tausz Katalin, az ELTE egyetemi docense előadásában egy 2010-es felmérés adatait ismertetve kiemelte: a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben - amelyekben a népesség egészénél "jóval erőteljesebben reprezentált" a romák aránya - a sokgyermekes családok csaknem felében egyik szülő sem keres, és alig van olyan cigány család, amely ki tud jönni a jövedelméből. A kutató felhívta a figyelmet arra, hogy ezekben a térségekben a romák a Magyar Gárdától, a rendőröktől és az önkormányzatoktól, a nem romák pedig a romáktól félnek.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, együttműködésben az MTA TK Gyerekprogram Irodájával, 2008-ban kezdte meg a Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiához kapcsolódó, uniós forrásokra épülő fejlesztések előkészítését. Az azóta eltelt időben megjelentek a 0-4 éves gyerekek és szüleik számára az úgynevezett Biztos Kezdet Gyerekházak, és megkezdődtek azok a komplex programok, amelyek a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő gyerekek esélyeinek javítását célozzák.