A járulékcsökkentés nem megoldás

A kormányfő elmondta: meg kell találni azt, hogy mi húzza a gazdaságot, és azoknak a szektoroknak a következő években "elképesztő mennyiségű" uniós forrás áll majd rendelkezésére. A kormáynfő szerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek éppen azt az öt-hat ágazatot kell megtalálnia, amelyekben Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújthat.

Aforrások hatékony elköltése érdekében létre kell hozni az egyensúlyt, a közbeszerzések világát úgy kell átalakítani, hogy a támogatások nagy részéből a nemzeti tőke részesedjen. Új nemzeti ipart kell létrehozni - jegyezte meg Gyurcsány, aki az Új Magyarország, Új egyensúly, Sikerek és kihívások című előadásán a kormányprogrammal kapcsolatban elmondta: a legnagyobb dilemma, hogy az államháztartás hiányát a bevételek növelésével vagy a kiadások csökkentésével dolgozzák-e le.

Ismertetése szerint Magyarország az újraelosztás tekintetében a unió átlaga felett, a skandináv országokat megközelítve a negyedik helyen áll, míg a GDP-arányos állami bevételek vonatkozásában csak a középmezőnyben van. Hozzátette azt is, hogy a kiadások 71 százalékát a jóléti juttatások teszik ki, így a kiadások csökkentése csak a többi, jóval kisebb arányt képviselő szektorban lehetséges.


A reformok negatív nemzetközi fogadtatásával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy sok intézet a kiadások csökkentését és nem a bevételek növelését várta az országtól. Megjegyezte: bolond az a kormány, amelyik nem figyel a befektetők reakciójára, de bolond az is, amely nem a nemzet igényeit tartja szem előtt. A szociális színvonal megtartása mellett a cél azok megadóztatása, akik eddig nem fizettek jövedelmük arányában - utalt a kormányfő a vagyon- és pénztáradóra.


Az egészségügy reformjáról szólva Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy az állam kiadásait nem csökkenteni, hanem növelni fogja a tisztább, átláthatóbb, igazságosabb ellátás kialakítása. A közigazgatással kapcsolatban a legnagyobb hiányosságnak a teljesítményarányos díjazást nevezte.

A többszáz hallgató előtt tartott előadáson Gyurcsány Ferenc áttekintette az elmúlt 15 év legfontosabb gazdasági mutatóinak alakulását. A reálbérek, az export és beruházások, valamint a foglalkoztatottság adatait szemlélve úgy vélte, hogy az ország 2001 és 2003 között tért le az egyensúlyi pályáról. Hangsúlyozta, hogy a kormányzati szektor hiánya minden választási évben a GDP 8 százaléka körül volt, az elmúlt négy évben azonban nem történt a Kupa-, a Bokros-, illetve az úgynevezett "csendes"-csomaghoz hasonló kiigazítás. A kormányfő elismerte, hogy először nem sikerült a két választás között a hiányt 5 százalék alá vinni. A reformok feladata, hogy megteremtsék azt a struktúrát, amely a 2007-től minden évben 1.000 milliárd forint feletti uniós támogatást be tudja fogadni - mutatott rá a miniszterelnök.