A kis- és középvállalatoknál van a megoldás kulcsa
Jelentősen csökkenhetnek a vállalatok adminisztrációs terhei, ha a bürokráciacsökkentő program 400 milliárd forintos cselekvési tervét a kormány elfogadja. Szöllősi László, uniós magyar kkv-követ, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkára szerint a cégek versenyképességének fokozása nem csak pénzkérdés, sok függ a szándéktól is.
- A jövő Európája mennyiben kíván más megközelítést?
- A 2008-as válság után Magyarországon és az unió számos államában drasztikusan nőtt a munkanélküliség. A problémára valószínűleg a mikro-, kis- és középvállalatok körében lehet megoldást találni. A nagyvállalatok fejlett technológiával és munkaszervezési módszerekkel rendelkeznek, de korántsem olyan jó a foglalkoztatási képességük, mint a kisebbeknek. Magyarországon a cégek 99,9 százaléka kkv, ez a kör állítja elő a hozzáadott érték 56 százalékát, és 73,8 százalékát foglalkoztatja a versenyszférában alkalmazottaknak.
- Ön szerint van tér a közel 74 százalékos részesedés növelésére?
- A legfőbb cél az, hogy a kisebb és a nagyobb vállalatok is növelni tudják a foglalkoztatási képességüket. A kisebbeknek ehhez kevesebb tőke kell, és rugalmasabban reagálnak a legapróbb pozitív piaci jelre is. A nagyvállalati fejlesztések évekre előre eldőlnek, sokszor nem is Magyarországon.
- A hazai gazdaságpolitika tehát elsősorban a kkv-k foglalkoztatás-bővítésére koncentrál?
- A multinacionális cégek előtt álló akadályokat a korábbi években már lebontották, a mikro-, kis- és középvállalatok működési környezetét érintő korlátokat viszont most kell felszámolnunk. Három területre fókuszálunk, összhangban az Európai Unió Kisvállalkozás-fejlesztési Intézkedéscsomagjával. Nagyon fontos a kkv-kör forráshoz juttatása. Immár kilenc éve sikeres a Széchenyi Kártya-program, amely most újabb konstrukciókkal bővült, valamint az Új Széchenyi Terv pályázati rendszere is kimondottan a szektorban megvalósuló fejlesztéseket támogatja. Kulcsterület az adminisztrációs terhek csökkentése is. Magyarországon évente mintegy 3000 milliárd forint adminisztrációs költség hárul a vállalkozásokra. A hazai GDP 10 százalékát meghaladó összeg európai összehasonlításban is tetemes, és rendkívül negatívan hat a vállalkozások versenyképességére. A májusi kormányhatározat - melyhez a kapcsolódó jogszabályok júniusban készülnek el - 105 milliárd forintos adminisztrációcsökkentő intézkedéscsomagról döntött, nyáron pedig egy 400 milliárd forintos javaslatcsomagot teszünk a kormány elé.
- Milyen intézkedések szerepelnek benne?
- Az első csomaggal lebontottuk az általunk érzékelt akadályokat, a következő szakaszban pedig a vállalkozások szerint legsúlyosabb problémákban szeretnénk előrelépni. A cégvezetők jellemzően az adóval és más közbevétellel kapcsolatos bevallási, fizetési és nyilvántartási kötelezettségeket említik, mint a működésüket leginkább gátló intézkedéseket. A beruházási tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési gyakorlat is lassítja és feleslegesen drágítja a beruházásokat. A cégek úgy érzik, az ÁNTSZ, a tűzoltóság s számos más hatóság napi működéssel kapcsolatos ellenőrzési és bírságolási gyakorlata nem veszi figyelembe a vállalatok adottságait.
- Az ÚSZT-pályázatok kapcsán többen jelezték, hogy az adminisztratív terhek a vártnál kevésbé csökkentek, és a párhuzamos, olykor felesleges adatszolgáltatási kötelezettségektől sem mentes a rendszer.
- Januárban, a meghirdetésekor fontos szándék volt, hogy utat vágjunk a pályázatokhoz kapcsolódó jogszabályrengetegen. A korábban hatályos rendelethalmaz helyett a törvényalkotó egyetlen kormányrendeletben foglalta össze a pályázás, az elbírálás és a támogatás kiutalásának eljárási szabályait. Természetesen a pályázatok első hullámát követően érdemes lesz megvizsgálni a tapasztalatokat. A puding próbája az evés. A jogszabály előkészítői fogják értékelni, hogy a célok hogyan valósultak meg a gyakorlatban.
- Az unió kisvállalkozás-fejlesztési programjának egyik sarokköve a cégek külpiaci tevékenységének segítése. Milyen esélyei vannak a hazai kkv-knak a határon túl?
- A források biztosítása és az adminisztrációs akadályok megszüntetése mellett a cégek nemzetköziesítése a harmadik prioritás. Jelenleg a kkv-kör 25 százalékkal részesedik az exportból, ami bizonyos szempontból magától értetődő. A kisebbek természetes működési területe a településük, esetleg a megyéjük. Ugyanakkor vannak innovatív szellemű vállalkozások, amelyek országhatáron túl is életképes, átütő ötlettel állnak elő. Őket szeretnénk támogatni a piacszerzésben. Erdélyben vagy a Felvidéken nincsenek nyelvi gondok, könnyebb kereskedelmi kapcsolatot létesíteni, az unión belül pedig a közös szabályozás, a hasonló intézményrendszer, engedélyezési gyakorlat, adózási rend teszi biztonságosabbá a külpiaci jelenlétet. A közösség határain túl viszont számos kockázattal kell számolni, így távolabbi piacokra jellemzően a közepes cégek tudnak kilépni, ahol rendelkezésre áll a tőke és a szükséges humán erőforrás. Alaposan előkészített döntést követően a szomszédos országok piacait akár egy mikrovállalkozásnak is érdemes felmérnie, míg a távolabbi országok piacaira való sikeres kilépéshez inkább a dinamikusan fejlődő vállalkozásoknak van esélyük.
- Prosperáló gazdaságban a külpiaci jelenlét ösztönzése egészséges, most viszont a hazai cégeknek a belső piac stagnálása jelenti a legnagyobb kihívást. Sokan a kereslet szűkössége miatt nem fejlesztenek. Gondolkodik a kormány segítségen ezen a területen?
- Dinamikus belső keresletnövekedésre valószínűleg ez évben még nem lehet számítani, így azok a vállalkozások vannak előnyben, amelyek a kockázataikat földrajzilag is meg tudják osztani. A külső piacok ugyanis rendkívül gyorsan megnyíltak az elmúlt időszakban, és a főbb piacaink közül több is növekedési pályára állt. Ez számos vállalkozás számára menekülési útvonal, amit mutat az is, hogy a hazai export tavaly és idén az első negyedévben is nőtt.
- Vannak közgazdászok, akik szerint a fenntartható növekedéshez és a válságból való tartós kilábaláshoz nélkülözhetetlen a lokális ellátás erősítése. Ez a hazai kkv-k számára fontos lehet. Hogyan érvényesül a kormányzat gazdaságpolitikájában ez a szemlélet?
- Az elmúlt fél évben több intézkedés is született, amely a magyar vállalkozásoknak teremt lehetőséget, hogy piacra jussanak közvetlen környezetükben. Módosítottuk például a magyarországi kereskedelmi hálózatokba történő beszállítói feltételrendszert, amely korábban komoly költségeket jelentett azon cégek számára, amelyek tartósan több lánchoz szerettek volna szállítani. Előkészületben van a közbeszerzési törvény módosítása, ami szintén könnyítéseket tartalmaz a kkv-k közbeszerzésekbe való bekapcsolódása érdekében. Másfelől tisztában kell lennünk azzal is, hogy Magyarország évtizedek óta rendkívül nyitott gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a magyar emberek akkor kapnak munkalehetőséget, ha a világ és Európa piacain értékesíthető termékeket tudunk előállítani. Alapvető érdekünk, hogy az unió határai könnyen átjárhatók legyenek, működjön a szabadkereskedelem. Minden olyan lépés, amely az áruk szabad áramlását veszélyezteti, a kis, nyitott gazdaságú országok számára komoly hátrányt jelent.
- A kormányzat nem támogatta a "Paktum az Euróért" elnevezésű versenyképességi egyezmény javaslatát, amely a társaságiadó-alap uniós szintű harmonizációjára vonatkozott. Sokak szerint ez éppen a kkv-k számára lett volna előnyös.
- A társasági adózás nem alkalmas az áruforgalom vagy a külpiaci aktivitás befolyásolására. Nekünk az a fontos, hogy az európai tagállamok gyakorlatában ne jöjjenek létre helyi hatósági, nehezen kiszámítható, "trükkös" akadályok, amelyek veszélyt jelentenének a magyar vállalkozások számára. Minden ilyen - például a legutóbbi zöldségkonfliktus, amely a piaci bizalmat érintette - azonnal súlyos veszteségként jelentkezik a magyar exportőrök körében.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
A felmérés szerint a magyarok 20%-a aggódik a munkanélküliség miatt. Teljes cikk
A felmérés szerint a cégek 62 százaléka tervez foglalkozni a mesterséges intelligenciával a közeljövőben. Teljes cikk
Magyarország kormánya a nemzetet a családokon keresztül látja, és büszke arra, hogy ma már több mint 30 támogatási forma és intézkedés segíti a... Teljes cikk
- Nagyobb cégeket is kkv-nak lehet majd nevezni? - így bővítenék a magyar vállalkozások támogatási lehetőségeit 1 hete
- Új kihívások előtt a munkavédelem 2024-ben - támogatási programot is indítanak 1 hete
- Neumann János Program: a cél, hogy a 100 legjobb egyetem között legyen egy magyar is 1 hete
- "Digitális jogosítvány" nélkül nagyot fog ütni a "digitális üvegplafon" 1 hete
- Már lehet pályázni a Sokszínű és Méltányos Munkahely elismerésre 2 hete
- Elindult a tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő program 2 hete
- A tartós álláskeresők elhelyezkedését segítő inkubátor program indul 2 hete
- Már lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra 3 hete
- Magyarország kiemelkedő üzletembereit díjazza az EY 4 hete
- Már lehet pályázni az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj 2024. évi felhívására 4 hete
- 30 év alattiak és munkáltatók figyelem! - április 15-től lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra 4 hete